Az idei jászói Mécs László Szabadegyetem keretében levetítették a Bódva-völgyi Stúdió Filmjét, mely Ág Tibor népzenekutatónak, karnagynak, zenepedagógusnak állít emléket. A film címe: A népzene szolgálatában – In memoriam Ág Tibor.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Fotó- és Filmművészeti Tagozatán belül működő Szőts István Mozgókép Műhely 2012 óta szervezi portréfilmek és összeállítások készítését művészekről, az MMA akadémikusairól, illetve néhai tagjairól. Az 52 percnyi alkotások közül már több mint félszázat mutatott be a köztelevízió. Ág 2012-től volt a Magyar Művészeti Akadémia Népművészet, Néprajz Tagozatának rendes tagja.
A most a táborban bemutatott film róla szól. Nemcsak az MMA értékeli úgy, hogy
a trianoni országcsonkítás utáni felvidéki magyar közösség egyik legnagyobb hatású egyéniségét tisztelhetjük személyében. Nevével összefonódik a kórusmozgalom megszervezése, amely a sanyarú viszonyok ellenére, a nemzettudat egyik megőrzőjévé vált a Felvidéken.
Az alkotást T. Nagy Imre rendező – Szepsi Város Díjának tulajdonosa – készítette fiaival, Nagy István operatőrrel és ifj. Nagy Imre vágóval. A film fél éves munka gyümölcse. T. Nagy Imre soha nem találkozott Ág Tiborral, mégis számon tartotta munkásságát, megtartó és építő szerepét. Tudta, hogy ő „egy nagy lélek”.
„A film Ág Tibor gyűjtésével indul. Mikor meghallottam az anyagot, úgy éreztem, hogy annak az öreg néninek a remegő hangjában benne rezeg az egész felvidéki magyarság sorsa, bánata, öröme, mindene” – vallotta a rendező.
A portréfilmben Ág Tibor fia és lánya, Zoltán és Zsóka, valamint mások mellett Takács András néptánckutató és koreográfus, Batta György publicista, az idő előtt elhunyt Huszár László kultúra- és művelődésszervező, a Felvidéki Értékbizottság elnöke, Quitner János táncművész, néptánc-koreográfus, Dráfi Mátyás színművész, Orsovocs Yvette karnagy, tanár, Écsi Gyöngyi lelkész és népdalénekes – aki együtt gyűjtött vele – és nem utolsósorban a 2013-ban elhunyt Barsi Ernő néprajzkutató, zenepedagógus, zenetörténész, hegedűművész, főiskolai tanár idézi fel Ággal kapcsolatos emlékeit, élményeit.
Felbecsülhetetlen életművet hagyott maga után. 16 ezer népdalt gyűjtött. Magasra tette a mércét.
Derűs ember volt, meglátszott rajta, hogy fiatal korában cserkész volt, de idősen is segítette a cserkészet felélesztését. A felvidéki magyar kórusmozgalom kiemelkedő, vezető, irányító alakja volt, amiről az interjúalanyok külön is szóltak. Hiszen ő szervezte meg a Tavaszi szél vizet áraszt… című országos népdalvetélkedőt.
Empátiával teli kapcsolatot tudott létesíteni az interjúalanyokkal. Ha ismeretlen faluba ment gyűjteni, akkor a tanítót és a papot kereste fel elsőként. Ők tudhatták a legjobban, kihez érdemes fordulni.
Kodály tanítványának vallotta magát, habár csak néhányszor találkozott vele. A felvidéki magyarság gúzsba kötve élt, hiszen nem tehette azt, amit szeretett volna. Ha Ág istenes énekeket vett fel, még a rolót is lehúzták!
Halála után óriási dilemmát jelentett, ki folytassa a munkát. Leánya nem tudta vállalni, mert ez nem az ő útja – ahogy a filmben fogalmazott.
Az a majd egy óra gyorsan elszaladt, észre sem vettük. Feszes, képileg árnyalt, mondanivalójában lényegre törő alkotás született, mely méltó a nagy népzenekutatóhoz és emberhez. Aki ezt a filmet megnézi, átfogó képet kap egy jelentős személyiség munkásságáról.
Hasznos lenne, ha minél többen ismerkednének meg ezzel az áldott életúttal. Az M5-ös csatorna e hónap folyamán többször is műsorára tűzi.
Köszönjük a filmet, gazdagodunk tőle és erőt merítünk belőle!
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
