G. Kovács László történész, tolmács, fordító előadása. (Fotó: Zilizi Kristóf)

Október 19-én az őszi városi kulturális napok keretében került sor G. Kovács László történész, tolmács, fordító előadására Pozsony történetéről, hírességeiről, itt megfordult, élt, alkotott nevezetes személyiségeiről. Az esemény a Csemadok ligetfalui alapszervezete szervezésében valósult meg. Felvezetőt Zsidek Veronika elnök mondott.

Időrendi sorrendben megemlítésre került V. Ferdinánd, akit itt koronáztak, s 1830-tól volt uralkodó összesen 68 esztendőn keresztül. Ellátogatott Pozsonyba Nagy Péter orosz cár, aki a leírások szerint jól érezte itt magát, s mások mellett az erődítmények érdekelték.

Jeszeniusz János is járt a koronázóvárosban, akit 1721-ben Prágában kivégeztek. A következő bemutatott személyiség Donner György Rafael szobrászművész volt, aki Esterházy hercegprímás hívására érkezett 1728-ban a városba. Ismert alkotása a Szent Márton-dómtemplomban látható sárkányölő Szent György-szobor.

Következnek a világhírű zeneszerzők: Mozart, a bécsi klasszikus zenéhez tartozó művészzseni 1762-ben 6 évesen az egyik Ventúr utcai házban adott koncertet; 1788-ban a Szöktetés a szerájból című műve hangzott fel Pozsonyban. Folytassuk a sort Haydnnal, aki Kismarton és Bécs mellett Pozsonyban is megfordult. Beethoven 1796 őszén, novemberében napokon át itt koncertezett.

Hummel Johann Nepomuk, a város szülötte, akinek múzeuma a Kalapos utcában van, habár elkerült a városból, 1834-ben visszalátogatott, s adott koncertet a nagyérdeműnek.

Nem felejthetjük el természetesen a mi Petőfi Sándorunkat sem, aki 1840-ben először érkezett ide, s írta Búcsú című versét, mely első jegyzett itt-tartózkodása alatt született költeménye. Itt született meg Távolból című verse, melyben édesanyjának is szentel versszakot. Mint azt jól tudjuk, Petőfi itt másolta az Országgyűlési Tudósításokat, ami ahogy értékelte, nem éppen pozitív tevékenység volt számára. Ezek után elhagyva a várost már nem látta azt viszont.

Folytassuk Petőfi után a felsorolást gróf Széchenyi Istvánnal, aki az 1825–1848 között megrendezett reformkori országgyűlések alkalmával többször járt a városban. Először a hajóhídon át vezetett az óvárosba az útja 1825-ben Ligetfaluból. Napló című művében így ír 1830. szeptember 28-án:

„egyetlenegy praktikus, ékes szólású embert sem látok, meseországi emberekkel vagyok körülvéve”.

Szalatnai Rezső a várossal kapcsolatban ugyancsak megemlítendő, ő írta a Petőfi Pozsonyban című művet. Aixinger László pedig a 70 éves város, Pozsony címmel publikált, sírja a Szent András temetőben van.

A nagy meseíró, Andersen Komáromból érkezett Pozsonyba, s kedves fogadtatásban részesült. A város élénk, színekkel teli volt számára, Dévényt így jellemezte:

„sűrű sötét füst a horizonton, a lenyugvó nap sugarai megcsillantak a nedves malomkerekeken”.

Folytassuk a sort Liszt Ferenccel, a mai ausztriai, őrvidéki Doborján szülöttével, a nagy magyar hazafival, akinek éppen október 22-én ünnepeljük születésének 211. évfordulóját.

Felsorolásra került még a teljesség igénye nélkül Brahm Árpád zoológus, Anton Rubinstein orosz zeneszerző, Bartók Béla, akinek két emléktáblája restaurálásra szorulna.

A feltalálók, tudósok közül Edison, Einstein, Lénárd Fülöp került felsorolásra; de szó esett Saljapin, Brahms, Jókai Mór pozsonyi tartózkodásáról, majd a sort G. Kovács László Szent II. János Pál pápa pozsonyszőlősi, 1991-es áprilisi látogatásával zárta.

(Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)