„Egy népért, nemzetért, nemzetrészért, közösségért önzetlenül tevékenykedni nemes cselekedet. Amikor ez a cselekedet fegyverrel a kézben harccá válik és az egyén a saját testi épségét, egészségét, életét teszi kockára az pedig fölöttébb nemes cselekedet. Ehhez már nemcsak bátorság kell, ennél valamivel több, amit megfogalmazni sem könnyű, hogy mi ez” – mondta Pósa Dénes, a Szövetség Nemesradnóti Helyi Szervezetének elnöke az aradi vértanúk és a szabadságharcok hőseire való megemlékezésen.
Nemesradnóton 2018-tól emlékeznek meg a helyi gyülekezeti háznál a szabadságarc hőseiről.
„Mikor felavattuk itt a honvéd-huszár szobrot, megalkottunk egy virtuális emléktáblát is, azzal a céllal, hogy lehetőség szerint minden megemlékezés alkalmával felvésünk erre az emléktáblára egy nevet, aki vagy radnóti, vagy köthető valamilyen módon Radnóthoz, a szabadságharchoz, a huszársághoz, a szabadság eszményéhez” – emlékeztetett Dobos Ilona, a Csemadok Nemesradnóti Alapszervezetének az elnöke.
- 2019-ben Varga Mihály neve került az emléktáblára. Ő 1914-ben hunyt el, s neve mellé az akkori lelkész feljegyezte, hogy 1848-as honvéd volt.
- 2020-ban Bedécs Péter nevét véstük fel. 26 évesen halt hősi halált a Milánó melletti magentai csatában, az olasz függetlenségi háborúban 1859-ben, miután az Osztrák Császárság szándékosan magyar katonákat vezényelt távoli háborúiba.
- 2021-ben a Covid-járvány idején 8 nevet jegyeztek fel. Ők az orosz katonaság által behozott és terjesztett kolera áldozatai voltak 1849 májusától júniusig. Egy hónap alatt 5 férfi, 1 nő és 2 gyermek lett a kór áldozata. A legfiatalabb 5, a legidősebb 74 éves volt.
- 2022-ben a 150 évvel ezelőtti választási harc áldozatainak, hőseinek a neve került a virtuális emléktáblára.
„A huszár bátorsága, leleményessége, kiállása és cselekedete által elismerést váltott ki mindenkiből, legyen az hozzátartozó vagy ellenfél. Az évszázadok egy glóriát fontak a huszárok feje köré. 1848-49 pedig bearanyozta ezt a glóriát. Az addigi eszményi magyar huszár még több, még nagyobb, még hősebb lett mindenki szemében, annak ellenére, hogy a szabadságharc elbukott. Mindenki tudta, hogy a bukás az óriási túlerő következménye, amely ellen hiába volt a bátorság, a virtus.
Huszárnak lenni dicsőség volt és nagy felelősség is. A huszár példamutató volt, bátor és erős. Azért, mert huszár volt, de csak akkor válhatott huszárrá, ha bírta ezeket az erényeket. A huszár a tettek embere volt, értett kevés szóból is. Gondoljunk csak Jókai Mór: A kőszívű ember fiai regényében leírtakra. Elég volt egyetlen jelszó: „Nyergelj, fordulj!”, s mindenki tudta az irányt.
És így volt ez Radnótban is. Mintegy 23 év telt el a szabadságharc leverése után, mikor 1872. június 24-én országgyűlési választásokat tartottak. A radnótiak a rimaszécsi kerületben vettek részt a választáson. Szakáll Antal a Deák párt jelöltje volt, Sárközy Gyula a „negyvennyolcasok” jelöltje.
A Deák-párt a hatalmon lévő politikai csoportosulás volt, amelyet maga a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc vezetett. Az Országos 1848-as Párt, Kossuth Lajos híveinek kiegyezés utáni választási pártja volt. Tagjai középbirtokosok, polgárok, parasztok voltak. Szélsőbaloldali pártként határozták meg. Ereje nem parlamenti helyeinek számában mutatkozott meg, hanem hatalmas paraszti tömegbázisában rejlett, azonban ezek többsége az akkori választási cenzusok alapján nem volt jogosult voksolni. A radnótiak megrögzött Kossuth Lajos követőként az ellenzéki jelöltet támogatták.
A választás során Rimaszécsen tusakodás, verekedés tört ki a két párt választói között. Az ott lévő, rendre ügyelő katonaság tűzparancsot kapott és a tömegbe lőtt. Az áldozatok számáról különböző adatok vannak. Borovszky Samu szerint: 14 halott, 5 súlyos, 10 könnyű sérültje volt a választási harcnak. A megye kormánya a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el a valódi bűnösök felderítése kapcsán, az elesettek ártatlan árvái megsegítésére pedig aláírási íveket adtak ki. A részvevő radnótiak közül hatan a helyszínen, a hetedik pár nappal később hunyt el” – elevenítette fel Pósa Dénes.
Hozzátette, a falu nagy pompával temette el áldozatait. A gyászszertartást Katona Pál rimaszécsi lelkész és Szalóczi Dániel zsípi segédlelkész végezték. A fejfára ezt a két sort vésték:
Mindig a balpártot védte
Vigye Isten mennybe érte!
150 év telt el az esemény megtörténte után. Mint megtudtuk, az anyakönyvben Pethő Dániel radnóti lelkész bejegyzése, néhány korabeli újságcikk és az emlékezet maradt fenn. Sem a fejfára vésett sorok, sem a fejfák, sőt a sírhantok sincsenek már meg.
Így marad a virtuális emlékezet.
Nemesradnóton 2022-ben a választási harc áldozatainak, hőseinek, a magyar szabadságharc késői védelmezőinek nevét vésték fel a virtuális emléktáblára.
Név szerint a következőket:
Pósa Sándor elöljáró, földműves, élt 42 évet
Kovács Mihály földműves, élt 45 évet
Túróczi István kerülő, élt 42 évet
Pósa Sándor földműves, élt 40 évet
Varga János földműves, élt 52 évet
Varga István földműves, élt 33 évet
Lukács Mihály földműves, élt 53 évet
„Megelégedéssel nyugtázom, hogy 150 év elteltével önálló magyar pártként részt veszünk a választásokon, kisebbségben, ellenzékben, magyarként. Ma is vannak, akik közösségünkért munkát vállalnak, energiát, időt fektetve tevékenységükbe annak érdekében, hogy megmaradjunk, fejlődjünk, előbbre jussunk” – szögezte le ünnepi beszéde végén Pósa Dénes.
Gyöngyösy László: Pósa Lajos életrajza című könyvében így jellemezte a radnótiakat:
„Szorgalmas, gazdálkodó, jómódú nép, törhetetlen magyar érzéseiben és hagyományaiban, öntudatukat nevelte az a körülmény, hogy nemesi előjogaiknál fogva állandóan részt vettek a közéletben, a nemesi jogok megszűnésével lelkes hívei, buzgó előmozdítói lettek a függetlenségi pártnak. A falu, mint ők mondják mindig tiszta volt; egy érzés tartotta össze mindig. Más párti nem akadt benne.”
(HE/Felvidék.ma)
