A lakosság 48%-a pozitívan ítéli meg a bársonyos forradalmat, 29% szerint pozitív és negatív hatásai is voltak, 15%-nyian pedig egyértelműen negatívnak tartják ezt a történelmi eseményt – derült ki az IVO társadalomkutató intézet és a Focus ügynökség augusztus 4-e és 14-e között végzett felméréséből, melyet 1212 megkérdezett bevonásával végeztek. A közvélemény-kutatást személyes kérdezés útján, reprezentatív mintán végezték – tájékoztatta a TASR hírügynökséget Ján Bartoš, az IVO munkatársa.
„2014 óta először esett 50 százalék alá azok aránya, akik kedvezően értékelik a bársonyos forradalmat, ez pedig rendkívül rossz társadalmi-politikai klímáról árulkodik. Mindez több negatív trend és esemény tartós együttes hatásának következménye, ilyen a romló szociális helyzet és a politikai válság, de szerepet játszanak benne a rendszerellenes erők üzenetei és az összeesküvés-elméletek hazai és külföldi terjesztői is” – magyarázta Zora Bútorová, az IVO munkatársa.
Kedvezőbb a megítélése 1989 novemberének az iskolázottabbak, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a szellemi munkát végzők körében.
Ennek fordítottja figyelhető meg a csupán alapfokú végzettséggel és érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezőknél, a szakképesítés nélküli munkavállalóknál, a munkanélküliek és a nyugdíjasok körében.
A rendszerváltás környékén és az utána születettek között a legmagasabb azok aránya, akik pozitív történelmi eseménynek tartják a bársonyos forradalmat, ide tartozik a 18–24 és a 25–34 éves korosztály is. Ugyanakkor közülük mondták a legtöbben, hogy nem tudnak véleményt alkotni ebben a kérdésben.
A legkritikusabbak a 65–74 évesek, és a 75 felettiek, tehát azok a korosztályok, amelyek több mint 30 évet leéltek az előző rendszerben – egyharmaduk negatívan ítéli meg a bársonyos forradalmat.
A pártállástól is függ az emberek véleménye, ugyanis a PS, az SaS, a KDH, a Sme rodina és az OĽaNO választóinak több mint a fele kedvezően vélekedik a bársonyos forradalomról. Ezzel szemben a Smer-SD választói vélekednek így a legkisebb arányban, majd a Republika és a Hlas-SD tábora következik.
1989 novemberének eseményeit a liberális demokrácia és a parlamentarizmus hívei tartják a legtöbbre, e csoport további jellemzői, hogy elismerik a kisebbségeket megillető jogokat és elítélik az autokrata kormányzási módszereket, támogatják az ország EU- és NATO-tagságát, és az orosz agresszió ellen védekező Ukrajna pártján állnak. Ebben a csoportban sokkal magasabb azok aránya is, akik beoltatták magukat koronavírus ellen.
(TASR/Felvidék.ma)
