A Gömöri Kézművesek Társulása is csatlakozott az idén újra elindult Szakköri foglalkozásokhoz. A 15 kézműves műhelyből a társulás hat tevékenységet választott ki.
Több foglalkozás Várhosszúréten a kézművesház termeiben valósul meg, Rozsnyón pedig a Rákóczi Magyar Ház a gyöngykötő szakkör tagjainak ad otthont.
Magyarország Kormányának köszönhetően a Nemzeti Művelődési Intézet lehetőséget kapott közel 5000 szakkör támogatására. A Nemzeti Művelődési Intézet szakmai tevékenységét azzal az elhivatottsággal végzi, hogy a kulturális társadalom- és tartalomfejlesztés eszközeivel hozzájáruljon a magyar nemzet életminőségének javulásához a Kárpát-medencében.
A „Tudásunkkal kézen fogva a közösségekért” szakkörtámogatási program 2021 őszén indult. Célja: a közösségépítés, a helyi identitás erősítése, szemléletformálás, a figyelem ráirányítása meglévő értékeinkre, aktív közösségi együttműködések elősegítése. A szakkörök elsődleges célcsoportja a felnőtt korosztály.
A programról a Szakkör honlapjáról kaphatunk bővebb információt. A gyöngykötők a hagyományos, ám különleges technikát élesztik fel a kötés és gyöngy kombinációjával. A kötés alaplépéseitől a gyöngyök kötésbe illesztésén át eljutnak a tradicionális és modern viseletkiegészítők megvalósításáig. A mézeskalács alakban és díszítményben egyaránt a legváltozatosabb sütemény. Kevés olyan nagy hagyománnyal rendelkező kézműves tevékenység van, amely változatlan alapanyagokból, összetevőkből készítve ma is él. Az ékszer, a gyöngy ősidők óta minden népi kultúrában megjelenik. Lehet ajándék, díszíthetjük vele a ruhánkat, esetleg lakókörnyezetünket. A gyöngyfűzés folyamatosan meg tud újulni, mert mindig van új alapanyag és hozzá új ötlet. Az emberiség megjelenése óta fejlődő, mára már hihetetlen technikai gazdagsággal rendelkező szakág a hímzés.
Generációról generációra megújulni képes önmegvalósító, nyugtató tevékenység. A résztvevők a csuhéval való foglalkozás alatt az alapanyagot, annak kezelését, tárolását és a tárgykészítésben használatos alapvető technikai eszközök használatát, kisebb-nagyobb használati eszközök készítését is megtanulhatják. A tárgyak megalkotása során a mesterek különleges fonási, díszítési technikákat is alkalmazhatnak. A vert csipkét orsókra tekert fonallal egyszerre dolgozva készítik. A csipkeverés műveletei közé tartozik a fonás, a csavarás és a szövés. A csipkeverés bonyolultsága miatt hosszú időn át kell tanulni és gyakorolni ahhoz, hogy valaki művészi szintre fejleszthesse a képességeit. „A csipke a textilművesség királynője, amely szépségével megmutatja a dolgos kezek ügyességét és a készítők kitartó türelmét.” Mátray Magdolna – olvashatjuk a honlapon.
A szakköri tagok 20 alkalommal heti rendszerességgel találkoznak. Öten, olyan egyének, akik örömmel foglalkoznak kézművességgel, olyan közösségi emberek, akik szívesen részt vesznek rendezvényeken, programokban, tevékenységekben.
Az alkotómunka, a heti találkozók, ahol megbeszélhetik – persze a tennivaló mellett – ügyes-bajos dolgaikat a régi „fonó” hangulatára emlékeztetnek. Fontos, hogy ezeken az alkalmakon mindenki jól érezze magát, felszabadultan dolgozzon, hétről hétre fejlődjön és minőségi munka, alkotás kerüljön ki a kezek alól. A szakkörvezetők mindent megtesznek azért, hogy ez a program sikeresen megvalósuljon.
Máté Gyöngyi/Felvidék.ma
