Mint arról korábban tudósítottunk, a tavaly novemberi gútai alakuló testületi ülésen a frissen beiktatott polgármester felkérte a jelenlévőket, énekeljék el közösen nemzeti imánkat, azaz a magyar himnuszt. Ez a rendhagyó esemény azonban szemet szúrt a Szlovák Értelmiségiek Szövetségének (Združenie slovenskej inteligencie – ZIS), akik a Felvidék.ma helyszíni tudósítására alapozva panaszt nyújtottak be a legfelsőbb ügyészséghez, a Büntető törvénykönyv Közfeladatot ellátó személyek bűncselekményeiről szóló szakaszának első bekezdésére hivatkozva ( a panaszról és annak konkrét törvényi hivatkozásairól itt olvashat bővebben).
Tegnap rendőrségi kihallgatásra idézték be Halász Béla polgármestert a Komáromi Járási Rendőrkapitányságra, amelyre ügyvédje, Nagy Dávid is elkísérte. Felkerestük Halász Béla jogi képviselőjét, azzal a kérdéssel, mennyire megalapozott a ZIS által benyújtott panasz, és mi lehet a legsúlyosabb végkifejlete a „gútai himnusz-ügynek”.
Nagy Dávid lapunknak elmondta, közhatalommal való visszaélés vádjával jelentették fel ügyfelét.
Határozott szakmai véleményét kifejtve elmondta, megalapozatlan az ügyfelével szembeni feljelentés. „A Büntető törvénykönyv szerint ez olyan közszereplőre vonatkoztatható, aki azzal a szándékkal követ el cselekményt, hogy magának vagy másnak jelentős hasznot szerezzen, vagy másnak ártson, azaz visszaél a hatalmával. Ezt két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lehet sújtani” – mondta.
A jogász szerint azonban nyilvános imádságra való felkérést sehogy sem lehet ebbe a kategóriába besorolni.
„Nincs olyan, hogy valaki azzal a szándékkal imádkozik nyilvánosan, hogy azzal saját magának hasznot szerezzen, vagy másnak ártson. Ez nonszensz” – nyilatkozta lapunknak.
Halász Béla ügyvédje arra hivatkozott, a polgármester magánszemélyként kérte fel a testületi ülésen jelenlévőket, hogy közösen énekeljék el nemzeti imánkat, tehát imádkozzanak együtt – erről a mai napig elérhető az élőben rögzített videófelvétel, tette még hozzá. „Minden állampolgárnak joga van a szabad vallásgyakorlásra, ezért gondolom azt, hogy itt semmilyen jogszabályt, semmilyen módon nem sértettek meg” – hangsúlyozta az ügyvéd.
Arra a közbevetésünkre, hogy a magyar himnusz bár egy imádság, de ugyanakkor Magyarország hivatalos himnusza is egyben, Nagy Dávid úgy felelt, ebben az esetben is ugyanezt gondolja. „A körülményeket kell nézni. Nem az hangzott el, hogy énekeljék el a magyar nemzeti himnuszt, hanem közös imádságra szólította fel a jelenlévőket. De ha elvonatkoztatunk a szakrális résztől és egy pillanatra kivesszük a himnuszt az imakönyvből és úgy tekintünk rá, mint egy himnuszra, akkor sem akadályozza semmi, hogy egy magánszemély egy másik ország himnuszát énekelje. Erre sem lehet azt mondani, hogy ezt olyan szándékkal teszi, hogy magának hasznot szerezzen, vagy másoknak ártson vele. A Btk. ezen paragrafusa kifejezetten a korrupció elleni harc érdekében született. Elsősorban ez a jogi értelmezése, erre szolgál” – magyarázta.
Halász Béla, Gúta polgármestere megkeresésünkre elmondta, a Komáromi Járási Rendőrkapitányságra szóló idézést múlt héten kapta meg. A tegnapi kihallgatás ügyvédje jelenlétében rendben zajlott és tisztességes elbánásban részesült a rendőrök részéről, akik arról érdeklődtek, hogy előre tervezett volt-e a magyar himnusz éneklése és szándékában állt-e a Szlovák Köztársaság területi integritásának, szuverenitásának veszélyeztetése.
„Elmondtam nekik, hogy annak éneklése spontán kérés volt részemről, egy közös imádságra való felkérés”.
Halász Béla nyomatékosította, magánszemélyként énekelték a magyar himnuszt Gútán és nem állt szándékában veszélyeztetni vele a szlovák állam területi egységét. Arra a kérdésünkre, hogy megfélemlítettnek érzi-e magát, amiért a Szlovák Értelmiségiek Egyesülete meghurcolja nemzeti imánk eléneklése miatt, úgy felelt, nem fél és nem tart a következményektől, mert nem követte el azt, amivel vádolják. „A családom viszont aggódik értem” – tette hozzá.
Az ügyben a következő fordulópont várhatóan február 12-e lesz, amikor a tegnapi kihallgatáson rögzítettek kiértékelését követően születik egy határozat, melyet a Legfőbb Ügyészség és a panaszos egyesület is megkap. A ZIS további egy hónapon belül fellebbezhet a határozat ellen.
Nagy Dávid ügyvéd a lehetséges forgatókönyvek felvázolásával kapcsolatban lapunknak elmondta, a rendőrségi kihallgatás kiértékelése után, attól függően, hogy megalapozottnak tartják-e a panaszt, a rendőrségnek el kell döntenie, indít-e büntetőeljárást, vagy úgy tekint a feljelentésre, hogy az megalapozatlan, és nem történt bűncselekmény. Ez utóbbi esetben a rendőrség még ebben a stádiumban leállíthatja a nyomozást. Ez ellen panasszal élhet a ZIS, figyelmeztetett.
„Ebben az esetben az ügyészségre kerül az ügy, ahol szintén elbírálják majd, hogy megalapozott-e a panasz. Ha ők is elutasítják, akkor a ZIS a legfőbb ügyészhez fordulhat újabb jogorvoslatért – ezt tartom a legvalószínűbb forgatókönyvnek” – számolt be.
Amennyiben a nyomozóhatóság, vagy az ügyészség úgy találja, hogy a panasz megalapozott, abban az esetben megindulhat a büntetőeljárás. Ez esetben a rendőrség és az ügyészség közösen nyomoz, végez kihallgatásokat. Az eljárás eredménye lehet, hogy vagy ejtik az ügyet, vagy vádat emelnek, amely után bírósági eljárás indul.
Nagy Dávidtól megkérdeztük azt is, ismert-e előtte hasonló eset Szlovákia történetében. „Nincs róla tudomásom. Annyit tudok mondani, ennek a Btk.-s paragrafusnak fontos és meghatározó eleme a szándék. Ha nincs szándék, nincs bűncselekmény sem” – magyarázta, hozzátéve, nagyon nehéz egy nyilvános imádságban, vagy himnuszéneklésben rossz szándékot keresni és találni.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
