1788. február 5-én, Téten született Kisfaludy Károly költő, a magyar drámairodalom és a magyar prózairodalom új korszakának meghonosítója, festő, a reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szépirodalmi közlöny szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a MTA tagja. Életének 42 éve alatt gazdag és nehéz életút jutott számára osztályrészül, ám jelentős munkássága és szellemisége meghatározta korának formálódó irodalmi életét, mely Pestet irodalmi centrummá nemesítette.
Kisfaludy Károly gyermekkora szomorú volt, élete tele viszontagsággal. Születése anyjának, Sándorffy Annának az életébe került, ezt a csapást atyja, Kisfaludy Mihály sohasem tudta elfelejteni, idegenkedve nézett nyolc gyermeke közül a legkisebb fiára. A fiú nem iparkodott atyja kedvében járni. Mikor 1798-ban beadták a győri katolikus gimnáziumba, tanulás helyett társaival kóborolt, leckéit nem végezte el, az iskolai fegyelmet nehezen tűrte. Viselete és szorgalma lassanként annyira aláhanyatlott, hogy atyja kivette a győri gimnáziumból és 1804 őszén besoroztatta egy gyalogezredbe. A tizenhat éves ifjú Olaszországba került ezredével, majd a Szerémségbe vonult határőrzésre, később Bajorországba.
A napoleoni háborúkban vitézül harcolt, hadi erényei jutalmául 1809-ben főhadnaggyá léptették elő.
A következő évben Pestre ment, itt érlelődött meg benne a szándék, hogy elhagyja a katonaságot. Írói és festőművészi törekvései, Kazinczy Ferenc pesti triászával való barátkozása, bátyjának, Kisfaludy Sándornak költői sikerei, egy pesti polgárleány iránt érzett szerelme, a katonai fegyelem szigorúsága és egyre növekedő adósságai a polgári élet felé terelték. Atyja úgyszólván minden anyagi segítséget megvont tőle, az ellen pedig, hogy odahagyja a katonaságot, vagy hogy ne nemes származású leányt vegyen nőül, hevesen tiltakozott.
Az Aurora 1822-ben (Fotó: Wikipédia.com)
Kisfaludy Károly 1811-ben kilépett a katonaságtól. Nővéréhez ment, majd Bécsbe utazott. Festő akart lenni, de mivel örökösen anyagi gondokkal küzdött, hiányosan látogatta a művészi akadémiát. Amikor pénzhez jutott, nagyobb részét elmulatta, ha nem volt pénze, nyomorgott. Arcképeket festett, műkereskedőknek dolgozott, esténként a színházakat látogatta. Helyzete tarthatatlanná vált, 1815-ben Olaszországba utazott. Itt is ecsetével kereste a kenyerét, de egyévi barangolás után visszatért. Mivel sem Bécsben, sem Pozsonyban nem tudott megélni, elhatározta, hogy Pesten telepedik le.
1817 elején érkezett Pestre. Egy becsületes vargánál bérelt szállást, két évig nyomorgott, különféle kölcsönökből és a festményeiért kapott csekély pénzből élt. Végre egy váratlan esemény fordulatot hozott az életébe. A székesfehérvári magyar színtársulat 1819. május 3-án a pesti német színházban eljátszotta egyik színdarabját, A tatárok Magyarországon című vitézi játékot, ami bámulatos lelkesedést keltett a nézők soraiban.
Vitézi játéka s az utána következő komoly és víg darabok egyszeriben országos hírű drámaíróvá tették az ismeretlen festőt.
Kisfaludy Károly festménye: Tengeri és levegői vihar a Magyar Nemzeti Galériában (Fotó: Wikipédia.com)
Első színpadi diadalai után Kisfaludy Károly egészen az irodalomnak élt. Színműveit sikerrel játszották, néhány darabja német nyelven is megjelent. A hatásosnak ígérkező drámákat Gaal György (1783–1855) író fordította németre s a német kritika éppen olyan kedvezően nyilatkozott róluk, mint a magyar. Gaal György hasznos dramaturgiai tanácsokkal szolgált barátjának s a buzgó költő szorgalmasan pótolta ismeretei hiányát. Addig inkább a német írókból merített, most rendszeresen tanulmányozta a magyar irodalmat is.
Kazinczy Ferenc köteteinek fél esztendőt szentelt, bemutatta hódolatát a széphalmi mesternek, aki lelkes sorokkal üdvözölte őt. Ekkor már híres ember volt, tekintélye annyira megnőtt, hogy néhány ifjú pesti író vezéreként kezdte tisztelni. 1822-ben megindította az Aurórát.
Az Aurora egy rendszeresen megjelenő irodalmi zsebkönyv volt, melyet a német nyelvű irodalmi almanachok kiszorítására és a hazai irodalom népszerűsítésére indított Kisfaludy, melyet az 1830-ban bekövetkezett haláláig szerkesztett. A Hymnus is az Aurorában jelent meg először 1829-ben, akkor még A’ Magyar nép zivataros századaiból alcím nélkül. Kisfaludy szépirodalmi évkönyve jelentékenyen hatott az olvasó közönségre, maga köré csoportosította a legjobb magyar írókat, a szépirodalmi évkönyvet évről évre ízléses formában nyomatta ki.
Emlékmű Téten Kisfaludy Károly és testvére, Sándor emlékére a szülői ház helyén (Fotó: Wikipédia.com)
Az öregebb és ifjabb írók egyaránt kitüntetésnek tartották, ha kézirataik bejuthattak a szerencsésen szerkesztett évkönyvbe, mely szerepet játszott a magyar irodalmi élet felélénkítésében, Pest irodalmi központtá alakításában.
A társadalmi reformok eszméi Kisfaludyban megkapták az új irodalmi vezért. 1828-ban ismerkedett meg Széchenyivel, akinek eszméi és törekvései nagy hatással voltak rá. A legnagyobb magyarral együtt egy új politikai lapot tervezett, a Jelenkort, aminek ő lett volna a szerkesztője, amellett egy független kritikai lapot is ki akart adni, hogy megtisztítsa az irodalmat a felburjánzó gyomoktól, de tüdősorvadása egyre jobban súlyosbodott. 1830. november 21-én, negyvenkét éves korában, éppen akkor távozott az élők sorából, mikor barátai hírül vették, hogy a Magyar Tudományos Akadémia szervezői a pesti írók közül őt nevezték ki első rendes taggá a nyelvtudományi osztályba.
Halála után Bajza József vette át az Auróra szerkesztését, melynek kiadója a Trattner-Károlyi Nyomda volt. Az Aurora a nemzeti romantikát részesítette előnyben. Hasábjain évről évre megjelentek Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály, Berzsenyi Dániel, Bajza József, Toldy Ferenc, Vajda Péter, Czuczor Gergely, Zádor György, Helmeczy Mihály és mások munkái.
A reformkori irodalom ikonikus alakjának temetése nagy részvéttel ment végbe. Magyar író temetésén addig még nem láttak annyi gyászolót. Kivonult Buda és Pest városának egész magyar közönsége, az újságok szokatlan részvéttel emlékeztek meg a váratlan csapásról, a színtársulatok előadásokat tartottak tiszteletére.
Az Auróra-kör sem feledte el. Barátai emlékkövet állítottak sírjára, kiadták összes munkáit, 1836-ban megalapították a Kisfaludy Társaságot. Ma iskolák, intézmények viselik a nevét. Jókai Mór, az „És mégis mozog a föld” című regényének főhősét, Jenőy Kálmánt többek között Kisfaludy Károlyról mintázta.
Forrás: Wikipédia, Arcanum
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
