A Magyar Nemzeti Múzeum, a Sine Metu egyesület és Komárom Város közös sajtótájékoztatóján mutatták be az egyesület és a múzeum közös projektjét, amely során a komáromi várban végzett földradaros kutatás első eredményeiről számoltak be. A határon átnyúló projekt keretében a fizikai adatokból meg tudják állapítani, érdemes-e egyáltalán régészeti feltárásokat végezni majd a Duna bal partján lévő várban.
A komáromi Öregvár Ferdinánd-kapuja előtt fogadta az újságírókat Orosz Örs, a Sine Metu Polgári Társulás elnöke, aki a komáromi új- és az öreg várban is zajló geofizikai feltérképezés kapcsán bemutatta a kutatást végző és annak eredményeit kiértékelő szakmai csapatot, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársait: Virágos Gábort, a MNM Nemzeti Régészet Intézet Igazgatóságának régészeti főigazgató-helyettesét, Kovács Loránd Olivért, a MNM Nemzeti Régészeti Igazgatósága tudományos igazgatóját és Stibrányi Mátét, a MNM Műszeres Felderítési Osztályvezetőjét.
Virágos Gábor megjegyezte, a múzeum számos, külföldi helyszínen végez a komáromihoz hasonló kutatásokat, ám kiemelte, a város történelmi szempontból óriási jelentőséggel bír.
„Már a római korban is az egyik legfontosabb átkelőhely volt, Pannónia négy légiója közül Komáromnál állomásozott az egyik, és egy hatalmas város épült köré”
– magyarázta. A jelenlegi kutatás tárgyát képező vár már a középkorban felépült, melyet az újkorban erődítménnyé bővítettek. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a világörökség várományosai között tartják számon – jegyezte meg.
Kovács Loránd Olivér elmondta, intézetük tíz kutatási projektet indított el szoros együttműködésben a környező országokkal. Ennek keretében is kiemelten fontos helyszín a komáromi vár területe. Felhívta a figyelmet arra, hogy
Európa története az újkőkortól kezdve napjainkig nem szétválasztható. „Egységesen kell kezelni. Persze vannak kisebb-nagyobb tájegységek, de ezek országhatároktól, nyelvektől függetlenek. Ez az, ami gyakorlatilag összekapcsolja ezeket a területeket”
– mutatott rá. A kutatás módszertanáról szót ejtve elmondta, széles skálán mozognak: a természettudományos kutatásoktól kezdve a geofizikai kutatásokon át a klasszikus régészeti ásatásokig minden megtalálható. A végeredményt pedig közzéteszik, kiállítják, népszerűsítő kiadványok formájában is elérhetővé teszik, hogy a széles közönség is megismerhesse az eredményeket – szakmai munkájuknak ez az egyik fontos kimenete, tette hozzá.
Stibrányi Máté, a komáromi vár geofizikai régészeti kutatásait végző csapat vezetője aláhúzta, ebben a projektben kizárólag nondestruktív vizsgálatokat végeznek. Mint mondta, az elmúlt évek technikai fejlődésének köszönhetően, bizonyos korlátokkal ugyan, de be lehet látni a föld alá egészen nagy területen; a komáromi vár esetében pedig egy óriási területről van szó, ezért ez a szempont sem elhanyagolható, mondta.
Az aktív, több csatornás földradaros módszernek köszönhetően, 450 Megahertzes frekvencián mérnek be a földbe és megközelítőleg két és fél méter mélységből még használható adatokat küld a radar.
Mivel a kutatás jelenleg is folyamatban van, konkrét eredményekről még nem tudott beszámolni, csupán az látszik a belső várban végzett vizsgálatok alapján, hogy több száz év építkezése rakódott egymásra, ezért sok munkát vesz majd igénybe az adatok tudományos kiértékelése. A sajtótájékoztatón bemutatott felvételeken rámutatott, a 19. századból származó térképeken jelzett épület mellett számos kisebb, eddig nem ábrázolt, illetve nem ismert építészeti emlék alapjai láthatóak.
Orosz Örs hozzátette, a két hónappal ezelőtt elkezdett kutatás egyik szerencsés momentuma, hogy a szovjet kaszárnya előtti lebetonozott katonai gyakorlótér, amelyet a helyiek csak buzerplaccként emlegetnek, nem tartalmaz vasat, tehát átvizsgálható a kvados magnetométerrel. Egyúttal megjegyezte,
a Felvidék-szerte zajló Árpádok korában elnevezésű ásatások közül tegnap Farnadon is elkezdődtek az ásatások, mely során már felleltek egy 13. századi pénzérmét.
„12 helyszínen végeztünk méréseket országszerte és az eddigi hét helyszínen zajló ásatások során beletaláltunk a lelőhelybe, Stibrányi Mátéék szakmai segítségével, a szlovák szakhatóságok felügyelete mellett” – emelte ki.
Orosz Örs megjegyezte, a komáromi várban végzett vizsgálatok nem engedélykötelesek, de annak eredményeit közzéteszik és abban bízik, hogy a későbbiekben érdemes lesz ásatásokat is végezni a komáromi várban. Hiszen ahogy elhangzott, a földradaros vizsgálatoknak éppen az a lényege, hogy megállapítsa, hol érdemes hagyományos régészeti módszerekkel kutatásokat végezni – ezért nagyon költséghatékony módszerről van szó, amely esetlegesen azt is megállapíthatja, hogy nem érdemes régészeti leletek után kutatni. Ebben az esetben viszont a további fejlesztések tekintetében fontos ismerni ezt a tényt.
A Nemzeti Múzeum munkatársai leszögezték, a Stibrányi Máté nevével fémjelzett georadaros vizsgálatok egyedülállóak, köszönhetően a technikai és szakmai felkészültségnek, illetve annak a ténynek, hogy a magyarországi nagyberuházásokat megelőző ilyen jellegű régészeti vizsgálatokat már több mint egy évtizede végzik. „Ennek a gyakorlatnak köszönhetően a fizikai adatokból ki tudják szűrni, mi az, ami régészeti szempontból értékes” – húzta alá Kovács Loránd Olivér tudományos igazgató.
A komáromi várban eddig megközelítőleg egy hektáros területet vizsgáltak át a múzeum szakemberei, akik egyéb feladataik miatt megszakításokkal dolgoznak Komáromban. A közeljövőben átvizsgálják a vár egész területét, illetve az ott található pincéket is, amely a technikai kivitelezést tekintve valamelyest nehezebb feladat, tudtuk meg.
Szalai Erika/Felvidék.ma
