A Néprajzi Múzeum tavaly májusban átadott új épülete számos felvidéki, közelebbről honti régióbeli műtárggyal rendelkezik. Ezek közé tartozik az egyházasmaróti húsvéti bárányok kollekciója is.
Az intézmény állandó kiállításában szereplő tárgyakról az alábbiakat érdemes tudni. A bemutatott tárgyak 1914-ben kerültek a Gyűgy melleti Egyházasmarótról (szlovákul Hontianské Moravce) a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályára. Eladójuk és gyűjtőjük Bobál Samu evangélikus lelkész volt.
Az Agnus Dei (Isten báránya) a keresztény egyházzal egyidős szimbólum, ami a feltámadt Krisztust jelképezi. Az ábrázolásának fontos része feltámadási jelkép, a diadalmi lobogó. A lobogó általában a bárányfigura lábából, vagy annak testéből indul ki. A fanyélre tűzött piros színű lobogókat a bárányok hátához rögzítették.
Ezen szimbólumok jól láthatóak az egyházasmaróti bárányokon is. A szakrális tárgyak házi készítésűek, ugyanakkor aprólékos munka eredményei.
Ünnepi alkalmakkor használták, azonban arra nincs utalás, hogy a kiállítási darabok iskolai vagy templomi használatra készültek-e.
Mint az információs szövegben olvasható: a tárgyak evangélikus szlovák területről származnak, e közegben eleve jelentős jelképnek számít a bárány. A zászlós bárányok őrző-védő erőt képviselnek.
A feltámadási ünnepkörhöz kapcsolódó házi készítésű bárányok valószínűleg díszítő funkciót láttak el.
Megalkotásuk időpontja ismeretlen. Vélhetően a 19. század végén, a 20. század elején alkották meg a kollekciót.
Mint már beszámoltunk róla, a nemrégiben új épületbe költözött múzeum számos felvidéki vonatkozású néprajzi értékű tárggyal büszkélkedhet. Ugyancsak az állandó tárlatban látható többek között a selmecbányai bányászatot megörökítő türelemüveg is.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
