A Nyitra és a Zsitva által közrefogott községben sokáig fennmaradhattak a népi kultúra elemei. A népi hagyományok közül legismertebb a húsvét előtti tavaszváró körtánc, a pillike, melyet a Horváth-tó partján járt a falu fiatalsága –táncolva, köszöntve a természet újjászületését. E böjti körtáncot régebben Ímelyen, Naszvadon, Hetényben és Madaron is járták. Többnyire a katolikus lakosságú falvak népszokása volt, de Martos kivételt képezett. Végül náluk maradt meg hosszabb ideig, egészen máig.
A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is, amelyhez számos népszokás és hagyomány kötődik.
Martoson a község önkormányzata, a Csemadok-alapszervezet, a Sziget Polgári Társulás, a Marthos Polgári Társulás, a nyugdíjasok és a Vöröskereszt helyi szervezetei április első hétvégéjén
„Nyuszi ül a fűben” címmel családi húsvétváró délutánt szerveztek. A rendezvény új helyszíne a Zsittnyan István Kultúrház melletti park volt.
Elsőként a 2011-ben alakult Kuttyomfitty Társulat mutatta be „Az elvarázsolt királykisasszony” című zenés mesejátékát.
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, élt egyszer egy elvarázsolt királykisasszony. Szegény leány rút banya képében várta azt a bátor királyfit, aki megkéri a kezét és háromszor megtáncoltatja, ezzel megszabadítva a gonosz varázslat alól. Vajon sikerül a legkisebb fiúnak véghezvinni ezt a bátor tettet? A mese végére kiderült. Minden jó, ha a vége jó, a darabot nagy közös táncolással fejezték be.
A húsvétváró kézműves foglalkozáson részt vett a falu apraja-nagyja. Kicsik és nagyok egyaránt jól érezték magukat és öröm volt nézni a sok vidám arcot. A kultúrház mellett került sor a nyuszisimogatásra, hiszen a húsvét szimbóluma a nyúl.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadására emlékezünk ekkor. A vallásos szövegekben azonban nem található semmilyen utalás nyulakra vagy színes tojásokra. A húsvéti nyuszi eredetét tehát másutt kell keresnünk. Hiteles forrás nemigen van, legenda viszont többféle is akad. Az mindenesetre bizonyos, hogy a nyúl és a tojás ősidők óta a termékenység jelképe, és már a régi vallásokban is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítottak mindkettőnek.
Egy egész birkanyáj, csibék, nyulak és az elmaradhatatlan hímes tojások kerültek ki az apró szorgos kezek alól. A kosárfonás rejtelmeivel is megismerkedhettek a gyerekek. Fiúk és lányok, kicsik és nagyok, anyukák és apukák együtt és egymást segítve élték át az alkotás örömét.
A lelkesedés mellett közvetlenül megtapasztalható volt a testvéri szeretet, amikor a nagyobbak segítették a kisebbeket, hogy mindenkinek jusson az apró jutalmakból.
Húsvétkor a tojásfestés is hagyomány. A tojás a tisztaság, a termékenység és mindenekelőtt az élet szimbóluma, a kereszténységben pedig az újjászületést jelzi. A tojások festése is igen régi szokás, számtalan módon festhetjük a húsvéti tojásokat. Manapság a legtöbb ember számára a húsvéti tojás csupán szép dekoráció és kedves ajándék az érkező locsolók számára. A húsvéti tojások különféle technikával készülnek. A leggyakoribb technikák az írott tojás, a karcolt tojás és a berzselt tojás, azaz a levélrátétesen díszített tojás. Viszont sok helyen a mai napig igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat.
A program szervezése során igyekeztek minél színesebb kínálatot összeállítani. „Szerettük volna egyrészt a gyerekek figyelmét lekötni a foglalkozásokkal, de a felnőtteknek is igyekeztünk érdekes műsort szervezni. Figyelembe kellett venni azt is, hogy még böjti időszak van, illetve a húsvéthoz kapcsolódó hagyományokat is szerettük volna minél inkább megjeleníteni” – részletezte Erdélyi Zoltán, a település alpolgármestere, a rendezvény egyik főszervezője.
Volt kézműves foglalkozás, mesesarok, fajátékok, körhinta, de egészségünk megőrzése érdekében vércukorszint- és vérnyomásmérés is.
Amíg megpihentek a kezek, a kis bendő sem maradt üresen – fogyott az ízletes lángos, palacsinta, pogácsa, az üdítők és néhány korty tea után egészen estig tartott a munkálkodás, amihez a szülők is kedvet kaptak. A kellékekből gyönyörű díszek készültek.
„ Ebben az évben is egy remek közösségépítő rendezvényt sikerült megvalósítanunk. Nagyon boldog és hálás vagyok, hogy egy újabb sikeres rendezvény volt csodás kis falunkban. Köszönjük, hogy elfogadták a meghívásunkat és együtt tölthettük a vasárnap délutánt. Örülünk, hogy örömet okozhattunk. A természet tavaszi megújhodása szívünket bizakodással és reménnyel tölti el, a feltámadás ígérete pedig lelkünket melengeti. Ránk ruház egy fontos feladatot, ez pedig a mások iránt tanúsított odafigyelés és szolgálat. A feltámadás örömhírének együtt kell örülnünk. Hozzon a húsvét napfényt, áldást, meleget, a szívekbe jókedvet és sok-sok örömet – mondta Erdélyi Zoltán.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
