A Jupiterhez hasonló, nagyon lassan keringő bolygókat akarta megfigyelni Didier Queloz svájci csillagász, aki ennek köszönhetően 1995-ben felfedezte az első Naprendszeren kívüli bolygót. Először azt gondolta, hogy a készüléke romlott el, majd amikor biztos volt eredményében és bejelentette, a szakma hosszú éveken át nem hitt neki. A Nobel-díjat 2019-ben vehette át felfedezéséért. Minderről a tudós, Didier Queloz beszélt a Kossuth Rádió új exkluzív, Nobel-díjasokat bemutató sorozatában.
Nobel történetek címmel indította el új sorozatát a Kossuth Rádió. A Felfedező – a tudomány világáról című műsor részeként minden hónap első csütörtökén Nobel-díjas felfedezések nem mindennapi történeteit ismerhetik meg a hallgatók. A tudósokkal Stark Klára Aliz orvos készít exkluzív interjúkat, aki a Cambridge-i Egyetemen végez kutatásokat, hogy megszerezze PhD fokozatát.
Első vendége, Didier Queloz svájci csillagász mindössze 29 éves doktorandusz hallgató volt, amikor témavezetőjével, Michel Majorral 1995-ben felfedezte az első Naprendszeren kívüli bolygót, tehát az első exobolygót.
„A készülékünkkel súlyos problémák vannak, valamit nagyon elnézhettem. Ez volt az első gondolat, ami átvillant az agyamon” – számolt be a felfedezés pillanatairól.
Mindössze egy új műszert szeretett volna fejleszteni, amivel a csillagok radiális vagy látó irányú sebességét akarták mérni, a Jupiterhez hasonló, igen lassan keringő bolygókat tudták volna megfigyelni. Elindította a műszert, és rábukkant egy olyan csillagra, amelyet megfigyelni terveztek, ám az teljesen váratlan viselkedést mutatott.
Az első pánik után megpróbált magyarázatot találni az abszurd mérési eredményekre, majd rájött, hogy az egyetlen logikus magyarázat: talált egy ismeretlen bolygót. Felvetését jelezte professzorának, aki maga is szkeptikus volt. „Végül a témavezetőm is meggyőződött róla, valóban lehetséges, hogy egy addig elképzelhetetlennek tartott jelenség tanúi vagyunk.
Így még abban az évben, 1995-ben bejelentettük felfedezésünket. Nagy port kavart a hír, senki sem hitt nekünk. Nem egyszerű kezdet friss doktori fokozattal a zsebemben egy bölcsek számításait cáfoló tézissel előállni” – mesélte Didier Queloz, hogy miként kezdődött kutatói pályája.
Időbe telt, amíg a szakma is elismerte, hogy nem délibábot láttak, hanem valóban egy bolygó mozgását detektálták. Az 51 Pegasi b megtalálását követően hajsza indult az exobolygók után, és mára már több mint 5300 Naprendszeren kívüli bolygót azonosítottak. Az első exobolygó felfedezése évtizedekkel később, 2019-ben Didier Queloznak és Michel Majornak fizikai Nobel-díjat hozott. Az elismerés után Didier Queloz új és komplex témában folytatja tudományos munkáját, az élet eredetét kutatja, valamint azt: van-e élet a Földön kívül.
A teljes beszélgetés a svájci csillagásszal újrahallgatható a műsor Médiaklikk-oldalán. Felfedező – a tudomány világáról: csütörtökönként 14:30-tól a Kossuth Rádió műsorán. Nobel történetek – a hónap első csütörtökén a Felfedezőben.
(MTVA/Felvidék.ma)
