Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége és a Liszt intézet – Magyar Kulturális Központ 9. alkalommal szervezte meg a Több mint szomszéd elnevezésű kulturális rendezvénysorozatot Pozsonyban, amelynek célja a kezdetektől Magyarország sokszínű értékeinek, kultúrájának, sajátosságainak bemutatása, de ugyanakkor a két ország kapcsolatainak erősítése, bizonyítása, hogy a két egymással együttélő nép valóban nemcsak szomszéd, hanem több annál.
Az elmúlt évek megmutatták, hogy ezeknek a rendezvényeknek nyomán változott egymás megítélése, mert a megismerés mindig, minden tekintetben új dimenziókat nyit meg és a közeledést szolgálja.
A rendezvénysorozat sokrétűségéből kiemelkedett a keddi program, amely több szegletével Makk Károly, Kossuth-díjas filmrendező, a kinematográfia nagymestere munkásságának bemutatása volt.
Valljuk be őszintén, mindig kíváncsiak vagyunk a művészek magánéletére, hétköznapi szokásaira, még gyengéire is, és semmit sem von le nagyságukból, ha ezeket felfedik, mert akkor talán még inkább közelebb kerülnek hozzánk. Így érezhettük most Pozsonyban Makk Károly esetében szintén.
Venyercsan Pál, a Liszt Intézet igazgatója köszöntőjében az est egyes részleteire hívta fel a figyelmet és megkülönböztetett tisztelettel üdvözölte Makk Károly feleségét-özvegyét, aki eljött Pozsonyba, hogy személyes vallomásban szóljon együtt töltött éveikről. Ugyancsak üdvözölte Hanna asszony beszélgetőpartnerét, Szabó G. László újságírót, a filmművészet avatott szakértőjét, valamint a filmrendezőről összeállított fotókiállítás kurátorát, Kincses Károly fotótörténészt.
A fotókiállítást, amelyet ez alkalommal nyitottak meg és július 14-ig lesz megtekinthető, Szebeni András fotóművész munkáiból állították össze. Kincses Károly a megnyitó elején rövid áttekintést adott a fényképezés kezdeteiről és történetéről.
„Ma, amikor mindent elárasztanak a képek, természetes, hogy az életünk álló- és mozgóképek milliárdjai közepette zajlik, gondoljunk csak bele, hogy nem is olyan régen nem így volt” – mondta, majd azzal folytatta, hogy a fényképezéssel létrejött egy aktuális világ és lett egy volt világ.
Szebeni András három évvel élte túl Makk Károlyt, életében sokat fotózta őt,
a képekből pedig sugárzik, mennyire értették egymást, a fotóművész mennyire ráérzett azokra a pillanatokra, amelyek a leghitelesebben mutatják meg a rendezőt.
A legtöbb kép fekete-fehér, a kontrasztok még élesebben kihozzák Makk Károly belső világát, rezdüléseit, sajátos mozdulatait.
Makk Károly megismeréséhez nagyban hozzájárult Kerékgyártó Yvonne: Kicsoda Ön, Makk Károly? című portréfilmje. Külön csemege volt, hogy Prágából, ahol jelenleg él és dolgozik, bejelentkezett Zuzana Krónerová, akinek édesapja, a híres szlovák színész, Jozef Króner kapcsán személyes élményei vannak a magyar rendezőről. Makk Károly ugyanis több filmjében olyan lehetőségeket adott a szlovák színésznek, amelyek jóval megemelték hírnevét.
Bár Jozef Króner bravúros teljesítményt nyújtott Az üzlet a korzón című szlovák filmben és játszott továbbiakban is, de igazi tehetségét éppen ezekben a magyar filmekben igazolta. Zuzana Krónerová elmondta, hogy
Makk Károly járt náluk otthon és lenyűgöző egyszerűséggel, emberségével mindannyiukat elvarázsolta, édesanyja meg is jegyezte, hogy olyan természetességgel viselkedett, mintha egy szerelő lenne, pedig tudták róla, mekkora művész.
Szabó G. László aztán bevezetőjében éppen ezzel kapcsolatosan mesélte el, hogy Makk Károly mennyire szerette Pozsonyt, mindig boldogan jött ide. Mint ahogy szerette az életet, a jóféle ételt-italt és a szép nőket is. És persze szerette a művészetet, az alkotást, a teremtést, a rendezést, amelyhez remekül értett.
Filmjeinek sokasága jelzi munkabírását, alkotói fantáziáját, közöttük bizonyára mindenki megtalálja a maga kedvencét. És ezek az alkotások megállták a helyüket a nemzetközi filmfesztiválokon, versenyekben is, hiszen olyan témákat dolgozott fel, amelyekre a külföld is rácsodálkozott és sok-sok évvel ezelőtt nem éppen szokványos mondanivalót közvetítettek.
Makk Károly hozzá mert nyúlni olyan történésekhez, mint az 1956-os forradalom, a Kádár-korszak, olyan témákhoz, mint két nő bensőséges kapcsolata.
A filmek sora végtelen, közülük is kitűnik az Egymásra nézve, a Liliomfi, a Vadász, a Szerelem, a Ház a sziklák alatt, az Egy erkölcsös éjszaka.
Az est fénypontja volt Szabó G. László beszélgetése Makk Hannával, a filmrendező feleségével-özvegyével, aki tiszteletreméltó őszinteséggel vallott a rendezőhöz fűződő kapcsolatáról, házasságukról, közös életük egy-egy felejthetetlen mozzanatáról.
Nem mindennapi megismerkedésük után gyorsan követték egymást az események, a házasságkötés, majd több mint két évtizedes boldog házasság. Az örömteli percek mellett ott voltak a hétköznapi teendők, a munka, az alkotás. a közélet is, de Hanna asszony most is azt vallja, hogy mindig szeretett Makk Károlyné lenni!
Kedves epizódokat idézett fel a rendezőnek a színészekhez, Darvas Ivánhoz és Törőcsik Marihoz fűződő kapcsolatáról és kendőzetlen, megrendítő nyíltsággal beszélt Makk Károly életének utolsó napjairól, valamint az elmúlás pillanatáról is, meg arról a fényes jelről, amellyel mintha jelezte volna, hogy már átjutott a túlsó partra.
Makk Károly hosszú, termékeny földi pályafutása 2017. augusztus 30-án ért véget. Filmjei, alkotásai itt maradtak, örökérvényűek, ma is a legtöbbjét vetítik. Ezen az estén pedig visszatért szeretett városába, Pozsonyba. A film, a visszaemlékezések, a fotók, Hanna asszony meleg szavai, de az itt levő személyes tárgyai, igazolványai, Kossuth-díja, elismerései még inkább meggyőztek bennünket művészi nagyságáról, egyedülálló tehetségéről.
A rendezvényfolyam programjai napi bontásban az Eseménynaptárunkban találhatóak.
(Benyák Mária/Felvidék.ma)
