A Szózat havilap júniusi száma, az aktuális írások ITT érhetők el. A tartalomból:
Ismét elszaladt egy hónap, jön a nyár. Emlékszem, gyermekkoromban ilyentájt már tűkön ültünk a suliban, várt a vakáció, várt a Balaton, várt a hosszúnak tűnő, de ugyanakkor hamar elszaladó gondtalan majd három hónap.
A június eleje egyébként is mindig izgalmas volt a nagy könyvgála, az Ünnepi Könyvhét okán. Akkor még valóban egy hétig tartott és valóban ünnep volt, „ç est roi”, és én mindig is királyian éreztem magam a sátrak és az írók forgatagában. Kicsit színház is volt, kicsit vurstli is „szent” Gutenberg napja, ahogy Nagyapám tréfásan emlegette, jó értelemben (mint amikor Fülig Jimmy pertuba lett a néppel…), ismeretlenül is ismerősként köszönteni a szerzőket. Tudom, hogy most sokan legyintenek fanyalogva a múltnak történelmi ismeretében, a kommunizmus, a Kádár-rendszer fél diktatúrája miatt, de nekem mégis ünnep volt. Csavarogni a könyves sátrak közt, keresve Fekete István vagy Passuth László legújabb regényét. Passuthnak köszönhetem, hogy egyre inkább érdeklődni kezdtem a múlt kiemelkedő eseményei iránt, és részben a történeti ismeretek és a magyarságtudat iránti vágy felébresztését („Hétszer vágott mező”), a „Ravennában temették Rómát” vagy az „Esőisten siratja Mexikót” és más műveit is máig szívesen olvasom. Passuth a kommunizmus évtizedeiben, az aczéli kultúrpolitika karmai között is méltó ébrentartója volt a történelmi regényírás nagy öregjei, Jósika Miklós, Jókai és Gárdonyi szellemiségének. Ugyancsak izgatottan vártam a kortárs költők műveit, itt „találkoztam” először Gyurkovics, Utassy József, Berta, Bella, Baka István, Döbrentei Kornél, Buda Ferenc, Szervác Jóska, Rónai György, Czigány György és sokan mások verseivel. Élveztem az új könyv illatát, lapjainak ropogós frissességét, amely azonban sajnos nem sokáig tartott, az iskolai pad alatti olvasás és hátitáskám zavaros és rendetlen belsejének, gyötrelmeinek kitéve. Ma, ebben a virtuális világban, sajnos egyre kevésbé kincs a nyomtatott betű, a könyv. Nosztalgiával gondolok vissza máig a kabátzsebben is tartható versválogatások vagy éppen a Rejtő-könyvek, krimik, fantasztikus kötetek világára. Azt hiszem, tudom, a könyv újra elnyeri méltó rangját, mert a betű, a papír, bár sérülékeny, mégis örök. Visszatérünk hozzá, mint annyi máshoz, amiről időlegesen megfeledkezünk, egy új, egy jobbnak vélt találmány bűvöletében. Mert, ha már itt tartunk, gondoljuk végig, évszázadokon át a nyomtatott betű volt az egyetlen híd a hithez, a kultúrához, az emlékezethez. Gondoljuk csak meg, hogy immár több mint száz éve mi kötötte, mi kötné össze lelkében a magyar nemzetet a trianoni határok felett, amikor Ady Endre próféciája valóra vált (A szétszóródás előtt). Mert asszimilálni egy nemzetet könnyű, ha a hit bástyája és az anyanyelve elvétetett. Mert mi lett volna, ha nincsenek versek (és persze költők) akik a gyásznapot, a nemzeti ellenállást nem tartják ébren. Ebben akkor több száz év óta először és utoljára egységes volt a nemzet fiainak akarata, jobbról és balról, a „Napkelettől” a „Nyugatig”. A legjelentősebbektől kezdve (Kosztolányi, Tóth Árpád, Babits, Juhász Gyula) épp úgy felemelte a szavát, mint (Reményik Sándor, Mécs László, Sajó Sándor,) Gyula deák és költőtársai. Lásd: http://www.szozat.org/index.php/szozat-tudastar/6920-trianonnal-kapcsolatba-hozhato-versek-listaja
Nemzeti emlékezetünk még így is gyakran felemásra sikeredik, mindig voltak és sajnos mindig is lesznek „szájízrontó” janicsárok, vagy, ahogy kiváló írónk, Tömörkény István jegyezte meg egyszer: „A világ nem csak sajt, de kukac is van”…
Ez a pondró újra és újra ki- és belerágná, belerágja magát, most éppen a határainkon túl dúló háború miatt, az örök ellenzékiek bükkfafejébe. Ennek a féregnek a kiirtására egy manapság nem oly népszerű gyógymódot ajánlok, amely évről évre megismétlődik Erdélyben. A pünkösdi, csíksomlyói szentmise üzenete: Hit, párbeszéd, szeretet. A többi majd megjön magától…
A tartalomból:
Bolyongások
Szívhangok
- Falu Tamás: Nyugdíjasok
- Gáspár Irén: A nőnek sorsa az imádság
- Gyóni Géza: A dómban
- Sántha Károly: Imádság harangavatáskor
- Vörösmarty Mihály: (Tartson meg az Isten…)
Magyar sors
- Illés Lajos: Magyar falu
- Lökkös Antal: A fene se érti
- Simon Valentine: Magyar nemzet
- Saáry Gyula: A sorsüldözött
- Dr. Sarkady Károly: Nehéz sors a magyar
Eszmék és tények
- Németh László: Magyarság és Európa /15. rész/
- Pomogáts Béla: Katolikus autonómia Erdélyben (1. rész)
Emlékezet
- A „Budapest” újság történetei a.d.1907. [XV. Harminc év mesgyéjén]
- Dr. gróf Matuska Lászlóné: Román babonák
- Dr. Medvigy Endre: Transzilvanizmus I. rész
- Várregék és mesés várromok. XIX. Korlátkő
Tíz éve történt
Petőfi Sándor emlékév 2022-23. X.
- Csuka Zoltán: Petőfinek
- Csata Ernő: Emlékezés Petőfire
- Falu Tamás: Petőfi
- Győry Dezső: Lebontottak egy öreg házat
- Petőfi Sándor: Szállnak reményink
Neves napok
Június 4. Trianon emléknapja
Június 4. Pedagógusok napja
Június 8. Medárd napja
Június 8-11. Könyvhét
- Gyóni Géza: Új könyvem fölé hajolva
- Petőfi Sándor: Egy könyvárus emlékkönyvébe
- Vértesy Gyula: Vers a versről
Június 23. Szent Iván napja
Június 27. Szent László napja
Június 29. Péter-Pál napja
- Fekete István: Aratás
- Jánosi Mária: Péter-Pálkor
- Krúdy Gyula: A magyar búza elégiája
- Pósa Lajos: Aratás előtt
- Városi István: Péter-Pál reggelén
Ősi rögön
Az 1848-as forradalom elfeledett pap hőse- Szabó Mihály piarista kispap, nemzetőr
Az út Trianon felé
- Föglerné Kolozs Marcella: Tekints le…
- Reményik Sándor: A hadbíróság épülete előtt
- Sík Sándor: Pannonhegyén, öreg padon
- vitéz Somogyváry Gyula: Halott szemek halott beszéde
- Szávay Gyula: Üzenet
Trianon látomása
- Agyagfalvi Hegyi István: Üzenet Párisba
- Ambrozovics Dezső: Ébredjetek!
- Boross Sándor: Meghalt az apám
Válasz Trianonra
- Harsányi Kálmán: Légy büszke, ifjúság!…
- Havas István: Vándormadár
- Illésfalvy Szabó József: Fohász
- Jakab Ödön: Az Alföld magyarjaihoz
- Reményik Sándor: Azoknak kikhez nem jött el az ország
85 éve hunyt el Dsida Jenő
- Dsida Jenő: Erdély legkisebb csodája
- Dsida Jenő: Krisztus
- Dsida Jenő: Naplemente
- Dsida Jenő: Tiltott szerelem
- Dsida Jenő: Üzenet
82 éve hunyt el Sértő Kálmán
- Sértő Kálmán: Apám sírján
- Sértő Kálmán: Felmondás
- Sértő Kálmán: Hányaveti ballada
- Sértő Kálmán: Írat a béres
- Szabó Pál: Levél (Sértő Kálmán érdekében) Hatvany Lajoshoz
81 éve hunyt el Oláh Gábor
Emlékezzünk tisztelettel a kommunizmus áldozataira
54 éve hunyt el Sinka István
- Mándoky Katalin: (Sinka István⃰) A költő, aki nappal fát vág, szánt-vet és éjjel petróleumfénynél írja verseit
- Medvigy Endre: Sinka István – Molnár Sándor balladája
- Sinka István: Elfolyt a Kálló vizében
- Sinka István: Öt jó magyar fejszét fogott
- Sinka István: Tűz és tenger
Szerelem
Gozsdu Elek levele – Weisz Annának
Értékeink
Szerelem
- Bulla János: A virágnak
- Csukás István: Virágének
- Rónay István: Dicsőség és szerelem
- Szabó Sándor: Te jó vagy…
- Tóth Zsigmond: Csók
Magyarnótázás cigányzenével
Magyar városok
168 éve született Czóbel Minka
144 éve született Móricz Zsigmond
144 éve született Szabó Dezső
139 éve született páter Zadravecz István
110 éve született Weöres Sándor
- Weöres Sándor: Budai gyümölcsös
- Weöres Sándor: Duó
- Weöres Sándor: Hegyek és síkság
- Weöres Sándor: Lengő világ
- Weöres Sándor: Szorongás
103 éve született Rakovszky József
Június, Nyárelő avagy a Napisten hava
- Ady Endre: Júniusi dalok
- Berda József: Nyári zivatar
- Nagy Gáspár: Tudom, nagy nyári délután lesz
- Takáts Gyula: Június
- Tóth Árpád: Június 21
Balaton, vakáció
Népköltés gyermekeinknek
Történelmi balladák, mondák, históriás versek
Egy esti mese
Irodalom
Határon túli magyar anziksz
Nyugati emigráció
- Angi Sándorné: Gyere, ha tudsz!
- Csighy Sándor: Haza kell jutnom
- D. Eperjessy Margit: Áldott haza, édes otthon!
- Dr. Bágyoni Baranyai Lőrinc: Addig haza nem megyek…
- Rácz Viktória: Szép vagy Hazám!
Már elmentek, †, de szívünkben tovább élnek
- Ernst Ferenc: Hagyaték
- Gaál Áron: Vízen a város
- Jagos István Róbert: Csoda
- Kapui Ágota: Ellobbanó éveinken át
- Kányádi Sándor: Vezényelt eskü
- Rakovszky József: Nagyjaink emlékezete
- Szervác József: Az én falkám
Kortárs
Irodalom
Líra
- A.Túri Zsuzsa: Krisztus
- B. Mihály Csilla: Fecskeszárnyú
- Czipott György: Bandi
- Csata Ernő: Gyermekláncfű
- Csák Györgyi: Gyorsportré
- Fülöp Kálmán: Lelkünk szatyrába rejtve
- Gavallér János: Az első éjszaka
- Márton Károly: Böződújfalusi tónál
- Más Vali: Préda
- Nagy Horváth Ilona: Premier plán
- Schiffter Attila: Ígéret
- Szentjánosi Csaba: Kiültek az idős emberek a házak elé
- Tóth Zita Emese: Hangtompító
Kitekintő
- Öt vers magyarul a világirodalom remekeiből VI.
Albert Samain: Cleopatra, Camille Mauclair: Rajz, Francis Jammes: Első elégia,
Tristan Combière Sírfelirat, Vasile Dan: Mindig egy fekvőhely
Ajánló
(CSPB/Felvidék.ma)