„A héten megérkezett az öt héttel ezelőtt megvalósult ichtiológiai vizsgálat eredménye. A Sajóból kifogott halak toxikológiai vizsgálatának eredményén nem lepődtem meg. A halakban megemelkedett az arzénszint, így csecsemők és kisgyermekek számára nem alkalmasak a fogyasztásuk” – fogalmazott Varga Tibor rozsnyói orvos, a helyi horgászok szövetségének tagja.
Az eredményekről közösségi oldalán egy rövid videóban számolt be. Mint mondta, a Henckó mellett folyó Sajóban – mintegy három kilométerre a bányakiömléstől – végezte el a Szlovák Horgászszövetség az ichtiológiai vizsgálatot, melynek részeként a szlovák Állami Állategészségügyi és Élelmiszerügyi Hivatal részére toxikológiai vizsgálatra küldtek a folyóból fogott pisztrángokat.
„Az egész évre jellemző magas vízhozam ellenére a folyóban lévő arzén nem csökkent jelentősen. Márciusban például 471 mg/kg arzént mértek Alsósajón, amely 23-szorosan lépi túl a fenéküledékben megengedett határértéket” – magyarázta Varga Tibor, aki hozzátette, a halak folyamatosan vándorolnak a folyóban.
„A nagy mennyiségű víz annyira felhígítja a kiömlő szennyezett bányavizet, hogy ott is meg tudnak élni, ahol erősen mérgező az üledék” – tette hozzá.
A héten nyilvánosságra került kémiai vizsgálatok eredményei alapján megállapították, hogy a pisztrángokban mért arzénszint 0,146 mg/kg. Varga Tibor ehhez hozzáfűzte, Szlovákiában kizárólag a rizs esetében határoztak meg határértéket az arzénra vonatkozólag, 0,10 mg/kg-ban. „Ez a mennyiség már nem ajánlott csecsemők és kisgyermekek számára” – mondta. Varga figyelmeztet: a magas vízhozam ellenére is eljutnak a halak azokra a területekre, ahol tavaly ilyenkor még 99 százalékos volt a mortalitás a folyó élőlényei számára. „Azonban magas árat fizetnek ezért, a testükben felhalmozódnak ugyanis a nehézfémek” – jegyezte meg.
A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal élelmiszervizsgálati közleménye szerint az arzén a bioszférában elterjedt elem, jelen van a talajban, vízben, növényekben, élelmiszerekben is.
„A különböző arzénvegyületek (szervetlen és szerves formák) tulajdonságai, toxicitása eltérő, a rendkívül mérgezőtől a gyakorlatilag ártalmatlanig, illetve kis mennyiségben roboráló hatásig változik. A halak húsában található arzénbetain, arzénkolin például nem mérgező. A szervetlen arzénvegyületek egyébként a legmérgezőbbek” – olvasható.
A közleményből kiderül, hogy 2004-ben az Európai Unióban a tagországok – tudományos együttműködési projekt keretében – felmérést végeztek az arzén étrendi bevitelének becslésére. A tanulmány szerint a halak és más tengeri élelmiszerek jelentik az arzénbevitel fő forrását az átlagos felnőtt népesség számára.
„Az arzén az emésztőcsatornából jól felszívódik. Fő raktározó szövetei a máj, a csont, a bőr, a szaruképletek, és az enzimek működését bénítja. A rizsben – a rizs eredetétől és fajtájától függően – az összes arzén 50-64 százaléka szervetlen arzén” – ez azért is nagyon veszélyes, mivel csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételek is tartalmaznak rizst.
Egy további, kilenc uniós tagországot érintő felmérés eredménye alapján kiderült, hogy a halak, és más tengeri élelmiszerek fogyasztása jelenti az étrendi arzénbevitel több mint 50 százalékát.
A közlemény is megállapítja, hogy az arzénra jelenleg nincs harmonizált Európai Bizottság által meghatározott határérték előírás.
„Nemzeti szinten, néhány tagországban megállapítottak maximálisan megengedhető arzénszinteket különböző élelmiszerekre. Ezen nemzeti ML szintek (maximum level) a különböző országokban – az élelmiszertől/ élelmiszercsoporttól függően 0,01–5 mg/kg, illetve 0,1–10 mg/l között változnak”.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
