„Hát kutyaszorítóba kerültünk, kedves felvidéki magyarok. Sokáig lehetne taglalni, hogyan jutottunk idáig. Kényszerítettek bennünket? Ezt száz éve tudjuk, a trianoni gyalázatos ítélet óta nyomás alatt élünk. Önként juttattuk magunkat ide? Ebben is van igazság, hiszen az asszimilációhoz, a statisztikai apadásunkhoz kellett a gyengeségünk, az önfeladásunk is”.
Ezzel kezdi legfrissebb számunk vezércikkét lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly. Persze, szeptember 30-a után is felkel a nap. Csak éppen nem mindegy, mire szórja a sugarait, és kinek mennyi jut belőle. Címe: Érdek és kiegyezés.
A szlovák politikának is jót tenne, ha újra lenne magyar párt a parlamentben. Ezt heti nagyinterjúnkban mondta Balogh Csaba Magyarország szlovákiai nagykövete. Azt is állítja, hogy amíg nem beszélhetünk a magyar közösség teljes jogegyenlőségéről, addig van létjogosultsága az etnikai politikának. Szerinte a Szövetségnek van esélye a parlamenti bejutásra, a felvidéki magyaroknak tehát tudatosítaniuk kell a választások tétjét. Nem mindegy, hogy mi döntünk magunkról, vagy rólunk döntenek.
Hogyan lehet felemelni a déli régiókat?
Jövő hétvégén választunk! Az elkövetkező néhány napban a politikai pártok mindent megtesznek, hogy mozgósítsák szavazótáborukat. A felvidéki magyar parlamenti érdekképviselet megteremtésének a lehetősége a részvételi arány mellett azon is múlik, hogy a magyarok közül hányan járulnak urnákhoz. Kocur László számokkal bizonyítja, mennyi az annyi. Címe: Mindnyájunknak el kell menni…
Zonáci(j)ó? Fábián Gergely cikkének már a címe is azt mutatja, nem biztos, hogy jó a zonáció. Legalábbis a a Szlovák-karszt Nemzeti Park területén élők így gondolják. Mint ismeretes, a kormány a múlt héten jóváhagyta a tervezetet, melynek értelmében a nemzeti park területe a jelenlegi 34 611 hektárról 35 522 hektárra növekszik, ennek mintegy egynegyede, 24,18 százaléka, azaz 8591 hektár a legszigorúbban védett 5. fokozatba, azaz A zónába kerül.
A hitvalló egyház mártírjai összekötnek bennünket! A zarándoknap hitvalló eseményei alatt már nemcsak magyar szót hallani, szlovák, lengyel és cseh szó is meg-megüti az ember fülét Alsóbodokon. Esterházy János boldoggá avatási perének folyamata közben nagy jelentősége van ennek. Ezt hangsúlyozza a zarándoknap fénypontjának számító szentmise főcelebránsa, Zdenek Wasserbauer, prágai segédpüspök, írja Szomolai Andrea.
Fényképészek, népművelők, néprajztudós, marketinges és számítógépes grafikus együttműködésének köszönhető a felvidéki magyar népviseleteket felvonultató naptár, amely a szőgyéni Laczkó Gábor Craniumprint műhelyében született sógora, Győry Attila a Családi Könyvklub vezetőjének ötlete alapján. Már októberben a kezünkbe vehetjük, tudósít Bokor Klára.
A Magyarország Miniszterelnökségét vezető miniszter, Gulyás Gergely fővédnöksége alatt került megrendezésre a 3. Rimay Költészeti Fesztivál. Az öt magyarországi helyszín mellett a két felvidéki közül az egyik Királyhelmec volt. A szerzőkről és a versekről Molnár Gabriella számol be.
Bicikliforradalom vagy autóselnyomás? Ez most a kérdés nemcsak Budapesten, hanem Pozsonyban is. Napok óta parázs vita folyik arról, valóban el kellett-e vennie két sávot Matúš Vallo főpolgármesternek a gépjárművezetőktől. A fővárosi önkormányzat a tanévkezdésre időzítette eddigi talán legjelentősebb személygépkocsi-forgalmi korlátozását: a Duna-parton mindkét irányban egy-egy sávot három méter széles kerékpársávvá alakított át, ami viharos reakciókat váltott ki, írja Dunajszky Éva.
Életfogytig rock and roll. Az elóKoncert rendezvényszervező irodát a Török házaspár, Elemér és Adrienne lényegében a rendszerváltozást követő időktől vezeti. A hosszú idő alatt begyűjtöttek számos elismerést, átéltek hatalmas sikereket, de hullámvölgyeket és krízishelyzetet is. Életrevalóságuk és hitelességük legékesebb bizonyítéka mi más is lehetne, mint a puszta létük. Lacza Gergely beszélgetett a házaspárral, akik nemcsak a múltról, hanem a tervezett koncertekről is említést tettek.
Elkészült a kurinci tanösvény, írja Virsinszky Tamás. Szeptemberre elkészült és a napokban átadták a tanösvényt a Rimaszombathoz közeli Kurinci-tölgyes Természeti Rezervátumban. A rezervátum területét 1952-ben jelölték védelemre Blattny Tibor erdész és fitogeográfus javaslata alapján. Védetté nyilvánítására a szalakóták fészkelőhelyeinek megóvása érdekében volt szükség. Miután a cserjeszint felnövekedése fokozatosan az erdő záródását hozta, a szalakóták elvándoroltak. A nyolcvanas években a védettség már az idős tölgyekre korlátozódott.
Mikor és miért oltják a fákat? A fákat leginkább kora tavasszal, de bizonyos gyümölcsfákat nyáron is olthatunk. És mivel még meleg idő van, kora ősszel sem késő. Agócs Szvorák Emese egy szakértőt, Marcinkó Zoltánt, a bénai székhelyű TreeM faiskola szakmai vezetőjét kérdezte, aki mindenféle gyümölcsfát olt ez idő tájt.
2023. szeptember 1-jén egy különleges állatkert nyitotta meg kapuit a Lévai járásban. A Panthera Park a mintegy 220 lakosú település, Tőre mellett található. Kaszmán Zoltán: Ragadozók a Lévai járásban
Az édesanyák rémálma: a kólika. A gyerekorvos, Asztalos Kele Orsolya átérzi az anyák aggodalmát, akik nem értik miért sír egyfolytában a kisbabája. Nem éhes, nincs melege, nem fázik, pelenka kicserélve, mégis sír! Ez a kólika? Ha igen, mit tehetünk ebben az emberpróbáló helyzetben?
A Hazajárók csapata ezúttal az Alsó-Csallóközbe hívja kalandozásra az olvasókat. Az Íz-lelő kínálata kurkumás-zöldséges csirkeragu és karamellás tejberizs Szabó B. Csilla konyhájából.
Vas Gyula a Honda Jazz 1.5 i-MMD Advance autót tesztelte.
A Szurkolóban olvasható Rajkovics György: Vajon meddig juthat idén a Ferencváros? című elemzése, majd Rajkovics Péter arról ír mire lehet elég a bajnokverés? A sárga-kékek kitettek magukért, s három gólt is lőttek a legfőbb riválisuknak, ezzel pedig újra focilázat teremtettek a csallóközi városban.
A MAGYAR7 38. számának hátlapján Grósz Alfréd késmárki emlékműve látható. A lapban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is. Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
