Az ipolysági tánccsoport több korosztállyal szerepelt (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Gímesen szervezték meg a VIII. Ág Tibor Napokat október 14-én és 15-én. A magyar népzenekutató, karnagy, zeneszerző, zenepedagógus tiszteletére a Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Gímesi Alapszervezete főszervezésében tartották meg az emlékműsort.

A szervezők, a Csemadok mellett Gímes község, a Feszty Árpád Művelődési Park, a Zoboralja Múzeum és a Nyitra Megyei Művelődési Központ voltak. A rendezvényt Bencz Margit, a Csemadok Gímesi Alapszervezetének elnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a vendégeket, köztük Ág Tibor gyermekeit, Zsókát és Zoltánt is. Majd Neszméri Tünde, a Csemadok elnökségi tagja szólt.

Kiemelte: azért fontos emlékezni Ág Tiborra, és azért fogadta el az Országos Tanács, hogy az emléknapok országos rangú rendezvény legyen, mert Ág Tibor a Csemadok munkatársa volt. Tevékenységének köszönhetően még fennmaradtak azok a népdalok, hagyományok, melyeket az utolsó pillanatban sikerült feljátszania, felgyűjtenie. Munkássága az egész Felvidékre kiterjedt. A hagyományőrző csoportok a gyűjteményekből tudnak dolgozni, reméljük, így lesz ez még évtizedek múlva is.

Kovács László tanár, aki évtizedeken át dolgozott együtt Ág Tiborral, igaz történeteket mesélt közös munkájukból, megismertetve a közönséget a népzenekutatóval, bár sokan személyesen ismerték őt, hiszen a Zoboralján is gyakran járt, gyűjtött. Kovács László volt Ág Tibor könyveinek a szerkesztője, és a nyelvjárásias kiejtésre is odafigyelt, hogy ebből a szempontból is hiteles legyen a népdalok leírása.

A zenei kultúra iránti elkötelezett szolgálat

„Ág Tibor mindig egy kicsit bizalmatlan volt mindenféle hatósággal szemben. A hatalmi hatóságokkal szemben is, még a Csemadok felső vezetésével szemben is. Ez a bizalmatlansága az élete vége felé egyre erősebb volt. Nagyon kevés olyan ember volt, akiben feltétel nélkül megbízott, nem minden büszkeség nélkül mondom, én az egyike voltam ezeknek az embereknek és Huszár László volt a másik, akivel ezeket a könyveket kiadtuk“ – mondta el Kovács László az előadásban az Ág Tiborhoz fűződő kapcsolatáról.

Amikor Ág Tibor 80. születésnapján tartottak rendezvényt, akkor mondta el Ág Tibor, hogy néhány emlékét leírta, ezeket odaadta Kovács Lászlónak és megegyeztek, hogy ezeket ki lehet adni kötetben, mely a Cserepek címet kapta, és amelynek Kovács László bevezetőjében így írt: „Ág Tibor egész élete a népi kultúra, a zenei kultúra iránti elkötelezett szolgálat volt. Az igaz értékek átadásának szolgálata, s úgy tudta mindezt tenni, hogy magát háttérben tartotta. Nem magát akarta megmutatni, hanem igazi értékeket, melyek mentén igazságos társadalmat lehet építeni, tisztességes és becsületes élettel lehet nagy pályát befutni“ – olvasta fel Kovács László a bevezető egy részletét.

Felvidéki barangolás

Kovács László visszaemlékezése után Varga Viktória és Vivien adtak elő zoboralji énekeket. A tehetséges lányok dédmamája adatközlőként nagyon sok népdalgyűjtőnek énekelt, és maradtak fenn így a népdalok ennek köszönhetően.

Utánuk a Zoboralji Hagyományőrzők társulata adta elő balladákból összeállított műsorát. A társulat a Nyitra Megyei Művelődési Központ mellett működik, Varga Szilvia vezetésével, 10 évvel ezelőtt alakultak, azóta több alkalommal dolgoztak fel hagyományokat, állítottak össze értékes műsorokat.

A mostani műsorban szólistaként fellépett Csámpai Boglárka, Holecz Ilona és Sándor Marianna. A csoportok közül ott volt az Alsóbodoki Asszonykórus, a Nyitragesztei Téliződ Hagyományőrző Csoport, a Csitári Menyecskekórus, a Nagycétényi Kadarka Férfi Éneklőcsoport. A ballada-összeállítás a régi korokba repítette a hallgatóságot. A zoboralji hagyományőrzők után az Ág Tibor Zenetanoda tagjai adtak műsort, a gímesi Bencz Zsolt tárogatón játszott, a gímesi Bencz Levente tekerőlanton és a martosi Katona István Vajk szintén tekerőn adott elő népdalokat.

A program végén fellépett az ipolysági Sendergő Néptánccsoport és a Húros Banda. A csoportok végigbarangolták az egész Felvidéket, régióinkban gyűjtött dallamokat és táncokat adtak elő többek között az Ipoly mentéről, a Vág-Garam közéről, a Gömörből és Magyarbődről is.

A műsor végén Bencz Margit és Presinszky Laura, az est háziasszonya, megköszönték a szereplőknek a csodálatos műsort, majd Bencz Margit bejelentette, jövőre is megemlékezünk Ág Tiborról. A program a Brath Margittól gyűjtött Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű népdallal ért véget, melyet Csámpai Boglárka adott elő, a közönség pedig meghatódva hallgatta a fiatal tehetséget.

Ág Tibor munkásságára emlékezni fontos – mondta a műsor utáni beszélgetésben Kovács László –, hiszen nagyon sok hagyományőrző csoportnak segített csokrokat összeállítani, amit azóta is használnak. De az is elhangzott, hogy a Mátyusföld olyan településein is gyűjtött, melyeken korábban soha senki, ennek köszönhetően maradtak fenn a dallamok és szövegek, az utolsó utáni pillanatokban járt ezeken a vidékeken Ág Tibor, nélküle az enyészeté lett volna nagyon sok népdalunk.

A rendezvény a Nyitra Megyei Önkormányzat és a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásából valósult meg, melyet a Bethlen Gábor Alapon keresztül biztosítottak.

A program 15-én szentmisével folytatódott, majd tanulmányi kirándulással a Nyitrai járásban, Fehér Sándor helytörténész vezetésével.

(Neszméri Tünde)