Európa kritikus kérdései – migráció, nemzeti kisebbségi lét, háború és béke

Pozsonyban, Magyarország Szlovákiai Nagykövetségének épületében, a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban került sor az Európa kritikus kérdései bibliai-teológiai reflexiókkal című konferenciára a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Theológiai Szemle című folyóiratának szerkesztőbizottsága, a Szövetség a Közös Célokért társulás és a Pest Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ közös szervezésében. A napjainkban különösen időszerű, valamennyiünket érintő, foglalkoztató és megrendítő eseményeket részletező előadások és a témákban jártas előadók bizonyították, hogy ezekről lehet érthetően beszélni, olyan hangnemben, amely leköti a hallgatóság figyelmét.

Az egybegyűlteket dr. Bóna Zoltán, a Theológiai Szemle főszerkesztője köszöntötte és ismertette az est programját. Elmondta, hogy azért jelentős ez a konferencia, mert az olyan civil szervezetek, mint a Szövetség a Közös Célokért társulás is, természetes partnerei az egyházaknak, egymásba kapaszkodva bizonyítják, hogy a testvériség nincs bezárva a templomok falai közé, az egyház az életről szól, nem falakat építenek és igyekeznek elfogadható válaszokat adni az élet kritikus pillanataiban.

Megemlítette azt is, hogy a rendezvény mottója: “…hangozzék szavam a völgyből: Fel a hegyre, magyar!” Duray Miklóstól származik, az ő emlékének is szentelték az estet, emlékezünk rá, nem feledjük és tiszteletünk örökké érvényes személyének.

Nyitóájtatossága után Venyercsan Pál, a Liszt Intézet igazgatója üdvözölte a résztvevőket, kitérve rá, hogy felbolydult világunkban különösen nagy szükség van a kapcsolatokra, egymás keresésére, ezért is üdvös ez a rendezvény.

Hideghéthy Andrea, a SZAKC társulás, mint társszervező ügyvezető igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, mennyire örvendetes, hogy az előadók sok bölcsességet megosztanak velünk, megerősítik bennünk, hogy érdemes a konzervatív értékekhez ragaszkodni, mert ezek tartják meg nemzetünket.

Egyben üdvözölte Bárdos Gyulát, a Csemadok országos elnökét, aki jelenlétével megtisztelte a konferenciát.

Majd dr. Korányi András, a Theológiai Szemle szerkesztőbizottságának tagja bemutatta folyóiratukat, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának negyedévente megjelenő, változatos témákat taglaló sajtóorgánumát.

Dr. Kecskés Péter, a Miniszterelnökség Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet,

hogy világunkban fontos tényező az értékteremtés, ezért igyekeznek támogatni azokat a törekvéseket, amelyek elősegítik a civilszféra működését.

Külön szólt arról, hogy a pályázataik a határon kívül élő magyarság megmaradását, fejlődését, gyarapodását is szolgálják. Ennek érdekében bővítették pályázati rendszerüket, a felvidéki civil szervezetek is magyarországi partnerszervezeteikkel, de önállóan is részt vehetnek a pályázataikban.

A SzAKC elnöke, Gubík László betegsége miatt nem tudott részt venni a rendezvényen, előadását Halász Ádám, az Esterházy Akadémia hallgatója olvasta fel.

A figyelemfelkeltő gondolatok személyes indíttatással kezdődtek, részletezve, miként indult Gubík László élete az egykori Bars megye székhelyén Léván, amely többé-kevésbé jellemző a legtöbb felvidéki honfitársunkra.

Majd miként nyílt rá értelme a kisebbségi sorsra, amely végigkíséri nemcsak az ő, hanem a felvidéki magyarok életét szintén, kiemelve a kollektív bűnösség terhét, a máig érvényes Beneš-dekrétumok kísértését.

Kitért az egész Európát, a kereszténységet fenyegető veszélyekre is, amikor ezt írta: “Az elmúlt évszázad első felében láthattuk, mi történik, ha a keresztény tanítás helyett idegen ideológiák parancsai válnak az európai élet rendezőelvévé. Ma sem kéne kacérkodni a családok, helyi közösségek, nemzetek és kereszténység nélküli Európa gondolatával. Egész egyszerűen azért, mert nem működőképes, és mert mindezek feladásával többé nem lehet Európának nevezni.”

A rendezvény fő témáival három teológus foglalkozott kellő részletességgel.

Dr. Kránitz Mihály, római katolikus teológus a migráció, a népvándorlás bibliai-teológiai aspektusait tárta a hallgatóság elé. Lebilincselő előadása számos olyan megállapítást tartalmazott, amelyek a mai, súlyos migrációs helyzetre világítanak rá.

Elöljáróban elmondta, hogy a népvándorlás, a helyváltoztatás hozzátartozik a történelemhez. Ábrahám próféta példáját hozta fel, majd a Bibliában szereplő számos apostolét, akikre ugyancsak jellemző volt a vándorlás.

Kiemelte, hogy Pál apostol különösen elhivatott vándorló volt, akárcsak Jézus is. Hirdették, hogy menjetek szét a világba és terjesszétek az evangéliumot. Az egyháztól soha nem volt idegen a mozgás, mert mindig az emberek javát, érdekeit nézték, az egyház kereste a kapcsolatot az emberekkel, hiszen minden ember kedves az Istennek. Hidak építését szorgalmazták, amelyek összekapcsolják a vallásokat.

Persze, nem mindegy, hogy a helyváltoztatás, a vándorlás milyen céllal és küldetéssel történik. “Jézus bejárt minden várost és falut, tanított a zsinagógákban, hirdette országának örömhírét és meggyógyított minden betegséget és minden bajt.

Feltámadása után, mennybemenetele előtt így szólt apostolaihoz, felszólítva őket a mozgó-vándor hivatásra, ami életüket jellemezte: „Menjetek el az egész világba és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. A pünkösdi Lélekkiáradás lesz az összefogó ereje az egyház új tagjainak.”

Az egyház feladatairól a vándorlás tekintetében így fogalmazott: A vallások felé megnyitást a II. Vatikáni Zsinat kezdte el, mely ismét az egyház külső arcának és belső magatartásának vonásait formálta. A Nostra aetate kezdetű nyilatkozat szinte forradalmi újítást jelentett a különböző vallások, köztük az iszlám és a zsidóság pozitív értékelésében. Ezen a területen főképp a vallási pluralizmus jelenségével szemben az egyháznak a saját identitását is őrizni kell. Ez pedig leginkább úgy valósul meg, ha együtt képviseli a vallásközi párbeszéd fontosságát és az evangélium örömhírének hűséges átadását. Ferenc pápa szeretné fokozni a nem keresztényekkel való kapcsolatokat, mivel az evangelizáció és a vallásközi párbeszéd egyáltalán nem ellenkezik egymással, sőt támogatják és táplálják egymást” – vázolta előadásában Kránitz Mihály.

Dr. Somogyi Alfréd református teológus a kisebbségi lét bibliai-teológiai vonatkozásait vette górcső alá. Érdekes fejtegetésében részletezte a nép, a nemzet és a kisebbség fogalmát.

Kiemelte, hogy nemzeti kisebbségekről csak akkor beszélhetünk, ha van nemzet. Majd rámutatott, hogy az Ószövetség és az Újszövetség miként értelmezi a nép, a nemzet, a kisebbség definícióját.

Dr. Ötvös Csaba József ortodox teológus a szintén égetően fontos és rendkívül aktuális témát, a háború és béke témakörét járta körül. Előadása elején kiemelte, hogy a háború a bűnnek a következménye, minden háború testvérgyilkosság, a béke és az öröm pedig a szeretetből fakad. Megszívlelendő szavak, megállapítások!

Többször idézte Szilván atyát, Szent Atanázt, Pavle szerb pátriárkát, valamint Bertalan apostolt, akiknek tanító szavai pontosan beleillettek az előadás témájába.

Összességében érvényes, hogy a keresztény embernek kötelessége megvédeni hazáját, ha ellenség fenyegeti, az elesetteket meg kell védeni, de különbséget kell tenni a támadó és a védekező háborúk között.

Elgondolkodtató megállapítás azonban, hogy van néhány eset, amikor megbocsátható a háborúban való részvétel. Ugyancsak Szilván atyát idézte, amikor azt mondta: Elveszítjük a békét, ha a hiúság lesz úrrá rajtunk!

Majd Bercz Amália, a pozsonyi katolikus hívek közösségének tagja többek között így szólt a közönséghez: „A béke nem olyan kincs, amit már megszereztünk, hanem cél előttünk, amely felé mindnyájunknak törekednie kell. Megnövekedett bizalommal tekintsünk a jövő felé és bátorítsuk egymást ezen az úton.”

A köszönetmondás szavai dr. Fischl Vilmos főtitkár részéről ugyancsak szívhez szólóan hangzottak.

Ezt követően dr. Buza Zsolt, pozsonyi református lelkész értékes záró bizonyságtétele következett, mely itt olvasható, majd a résztvevők közösen elénekelték nemzeti imánkat, a Himnuszt.

Tartalmas órák, mély értelmű gondolatok a sokféleségről, a világ száz bajáról jellemezték a konferenciát. A terítékre került témákban, kérdésekben több ponton is érintettek vagyunk mi itt, a Felvidéken, megvitatásukból senki sem vonhatja ki magát. Bízzunk benne, hogy az ilyen rendezvényekkel elérhetjük, hogy ráébredünk, mindannyian felelősek vagyunk az egész világ jobbításáért, a népek, nemzetek, felekezetek közötti megértésért, a szeretetért, a keresztény-keresztyén értékek megőrzéséért, mert ez jelenti a holnapot, a jövőt.

(Benyák Mária/Felvidék.ma)