Izraeli miniszterelnöki tanácsadó: a holokauszt óta nem érte ilyen támadás a zsidóságot
Mark Regev izraeli miniszterelnöki tanácsadó szerint a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael elleni támadása a legsúlyosabb antiszemita indíttatású erőszakcselekmény a holokauszt óta.
Regev a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: ezúttal nem a Hamász és Izrael ütésváltásainak újabb fordulójáról van szó.
Azóta, hogy a Hamász 16 évvel ezelőtt hatalomra került Gázában, „volt négy-öt alkalom”, amikor rakétákkal támadta Izraelt, Izrael pedig válaszolt ezekre a támadásokra.
„Most már nem itt tartunk. Ami október 7-én történt, a legnagyobb támadás, a legnagyobb gyilkosság, a legnagyobb antiszemita erőszakcselekedet volt 1945 óta, a holokauszt rettenetes évei óta” – fogalmazott Regev.
Hozzátette: a történtek drámai mértékben változtatták meg a helyzetet, ez már nemcsak egy újabb forduló a Hamász és Izrael összecsapásaiban, hanem háború.
Izrael nem akarta ezt a háborút, a Hamász támadása meglepetésként érte, de Izrael megnyeri ezt a háborút, amely az általa szabott feltételekkel ér majd véget – mondta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő tanácsadója.
Regev szerint a Hamász az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet módszereihez hasonló módon támad, amikor túszokat fejez le, holttesteket éget és babakocsiban ülő gyerekeket lő agyon.
Arra a kérdésre, hogy Izrael ki tudja-e szabadítani élve a Hamász által Gázába hurcolt túszokat – akiknek száma becslések szerint meghaladja a 120-at –, Mark Regev azt mondta: jóllehet reménykedik ebben, de erre nincs garancia.
Hozzátette ugyanakkor: Izrael felkutatja és megbünteti mindazokat, akik a túszoknak fizikai sérelmet okoznak, „akkor is, ha ez egy évbe, tíz évbe vagy huszonöt évbe telik”.
Arra a felvetésre, hogy hírek szerint Gázában már 2200 palesztin vesztette életét az izraeli csapásokban, Mark Regev azt mondta: ezt az adatot a Hamász ellenőrzése alatt álló gázai egészségügyi minisztérium tette közzé, és ez a tájékoztatás nem tesz különbséget a fegyveres és a civil áldozatok között.
Regev szerint Izrael célja nem a civil lakosság elleni hadviselés, hanem a Hamász katonai csapásmérő kapacitásának és politikai felépítményének megsemmisítése, az, hogy a konfliktus végén a Hamásznak ne legyen politikai és katonai ellenőrzése a Gázai övezet felett.
James Cleverly brit külügyminiszter a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: Izraelnek joga van az önvédelemhez, kötelezettsége ugyanakkor a polgári lakosság veszteségeinek „minimalizálása”.
Cleverly szerint ugyanakkor a Hamász a gázai civil lakosságot akarja emberi pajzsként maga előtt tartani az izraeli katonai műveletekkel szemben, ezért akadályozza a civilek távozását Gáza északi részéből.
„Izrael megpróbálja a civileket távol tartani a veszélyektől, a Hamász azonban éppen a civil lakosságot akarja e veszélyeknek kitenni – ez az alapvető különbség kettejük között” – fogalmazott a brit külügyminiszter.
Humza Yousaf skót miniszterelnök ugyanakkor a BBC-műsorban kijelentette, hogy a gázai palesztin lakosság többségének semmi köze a Hamászhoz, mégis kollektív büntetést kénytelen elszenvedni, és ez semmivel nem igazolható.
Yousaf palesztin feleségének édesapja és édesanyja Gázában rekedt a Hamász támadása után, és a skót kormányfő a vasárnapi BBC-interjúban elmondta: anyósa az izraeli blokád kezdete óta egyetlen tojást evett és néhány korty vizet ivott.
Yousaf feleségének szülei a Gázában élő családtagok meglátogatására utaztak az övezetbe, és a Hamász támadása óta nem tudják elhagyni a térséget.
A skót miniszterelnök a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: azonnali tűzszünetre, humanitárius folyosók kialakítására és az Egyiptomba vezető gázai határátkelő megnyitására van szükség a lakosság megsegítése végett.
***
Rendkívüli EU-csúcsot tartanak a tagállamok vezetői kedden
Rendkívüli uniós csúcsot hívott össze keddre videókonferencia formájában Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, aki a tagállami vezetőknek szóló meghívólevelében fontosnak nevezte, hogy az EU közös álláspontot, világos és egységes irányt alakítson ki az Izraelben történt események és a kialakult helyzettel kapcsolatban.
Charles Michel meghívólevelében azt írta, az Európai Uniónak a humanitárius segítségnyújtás biztosítása, valamint a konfliktus regionális elmérgesedése és a humanitárius jog megsértésének elkerülése érdekében kell fellépnie.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a konfliktus jelentős, szélesebb körű biztonsági következményekkel járhat, ami fokozhatja az Európában élő közösségek közötti feszültséget és táplálhatja a szélsőséges nézeteket is.
Fontosnak nevezte a regionális szereplőkkel tartott kapcsolatok fenntartását, majd ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „soha nem szabad szem elől tévesztenünk annak fontosságát, hogy a közel-keleti békefolyamatban megerősített erőfeszítések révén a kétállami megoldáson alapuló tartós és fenntartható békére törekedjünk”.
Michel végezetül annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy a konfliktus elől menekülők nagy számban vándorolhatnak olyan szomszédos országokba, ahol már most is jelentős számú menekült tartózkodik. A helyzet nem körültekintő kezelése esetén fennáll a veszélye, hogy ezek a migrációs hullámok továbbterjednek Európára – tette hozzá az Európai Tanács elnöke.
A rendkívüli, videókonferencia formájában tervezett EU-csúcs kedden 17.30-kor kezdődik.
***
Az izraeli hatóságok részlegesen újraindították a Gázai övezet vízellátását
Az izraeli hatóságok részlegesen újraindították a Gázai övezet vízellátását, melyet megszakítottak a múlt szombati iszlamista terrortámadás után – jelentette a helyi média vasárnap.
Jeruzsálem újraindította a Gázai övezet déli részének vízellátását, azzal a céllal, hogy az északon fekvő palesztin lakosság dél felé költözését elősegítsék. A víz- és áramszolgáltatást, valamint az üzemanyag-szállítást az iszlamista Hamász terrorszervezet múlt szombati terrortámadása miatt állították le, amíg vissza nem engedik a Gázába elhurcolt izraeli túszokat.
„Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök állapodott meg arról, hogy egy bizonyos ponton a Gázai övezet déli részének lakói számára megnyitják a vízszolgáltatást” – közölte Jiszrael Kac, izraeli energia és infrastruktúraügyi miniszter.
„Ez megfelel a politikánknak, és lehetővé teszi számunkra, hogy áram, víz és üzemanyag nélkül szigorítsuk Gáza példátlan általános ostromát – egészen amíg a Hamászt meg nem semmisítjük” – tette hozzá.
A döntést Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója hozta nyilvánosságra, aki a CNN-nek elmondta, hogy izraeli kollégái az elmúlt órában értesítették őt a lépésről.
A lépést a Walla hírportál szerint amerikai javaslatra tették, annak érdekében, hogy elkerüljék a Gázai övezet déli részén a humanitárius válságot.
***
Ferenc pápa humanitárius folyosókat sürgetett Gáza területén
A humanitárius jog tiszteletben tartását, valamint humanitárius folyosók biztosítását szorgalmazta a Gázai övezetben élők számára Ferenc pápa a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap.
A katolikus egyházfő hangoztatta, hogy továbbra is nagy fájdalommal követi az Izraelben és a palesztin területeken zajló eseményeket.
Kijelentette, gondolatban nagyon sok emberrel együttérez, mindenekelőtt a gyerekekkel és az idősekkel. Azt kérte, se ők, se a betegek, se a nők és a civilek se váljanak a konfliktus áldozataivá.
Megismételte október 8-i felhívását, mellyel a túszok szabadon engedését sürgette.
„Tartsák tiszteletben a humanitárius jogot, elsősorban Gázában, ahol sürgős és szükséges humanitárius folyosókat biztosítani, és segítséget nyújtani az egész lakosságnak” – mondta Ferenc pápa.
Hangoztatta, hogy már eddig is nagyon sokan vesztették életüket. „Ne folyjon több ártatlan vér se a Szentföldön, se Ukrajnában, se máshol. A háborúk mindig kudarcnak számítanak. Elég volt!” – szögezte le az egyházfő.
Ferenc pápa október 17-re imanapot hirdetett a szentföldi egyházzal közösen a béke érdekében. Azt mondta, az imádság az a nyugodt és szent erő, amelyet szembe lehet állítani a gyűlölet ördögi erejével, a terrorizmussal és a háborúval.
(MTI/Felvidék.ma)
