“Élni sötétben is lehet, alkotni csak világosságban” – hangsúlyozta a Reigl Judit 100 – Reigl Judit és a Második párizsi iskola címmel a világhírű magyar-francia képzőművész születésének centenáriumára a Műcsarnokban megrendezett kiállítás keddi megnyitóján Novák Katalin magyar köztársasági elnök.
Beszédében a magyar államfő felidézte tíz évvel ezelőtti találkozását Reigl Judittal, akiről ekkor egy erős, bátor, meg nem alkuvó nő, egy mindig új utat kereső művész képe rajzolódott ki.
“Ezek a napok a magyar kiválóságokról szólnak, különös tekintettel a magyar női kiválóságokra. Még csak kedd van, de a héten már két új magyar Nobel-díjast köszönthetünk, köztük az első magyar nőt, akit ebben az elismerésben részesítenek. Ezúton is, innen is szeretettel és büszkeséggel gratulálunk Krausz Ferencnek és Karikó Katalinnak!” – méltatta a friss magyar Nobel-díjasokat.
Novák Katalin hozzátette: a kiállítás látogatói egy olyan korszakos női alkotó előtt hajthatnak fejet, aki a szabadságot mindennél többre tartotta.
Reigl Judit nem állt be a sorba; amikor a tehetségét felismerő kommunista hatalom a saját céljaira kívánta felhasználni, ő ellenállt – idézte fel.
A fiatal művész disszidálása után átgyalogolta Európát, hogy visszaszerezze szabadságát, a személyes, művészi és szellemi függetlenségét. “Mert élni sötétben is lehet, alkotni csak világosságban” – hangsúlyozta az államfő.
Novák Katalin emlékeztetett, Reigl Judit választott hazája Franciaország lett, mint oly sok magyarnak; a magyar kultúra követévé vált Párizsban, viselve az emigráns lét kihívásait is.
Visszaszerzett szabadságában végül az elnyomás ihlette képeket vitte vászonra. Így vált a legnagyobb magyar női absztrakt művésszé. Nem akart világhírű lenni, mégis az lett.
Festményeit ma már a világ legnagyobb és legfontosabb kortárs közgyűjteményei őrzik – mutatott rá a köztársasági elnök.
Novák Katalin kiemelte, hogy Reigl Judit a háborúkkal és pusztító ideológiákkal terhelt 20. században élte le élete nagy részét, a háborúk pedig ráébreszthetnek az élet igazi értékeire. “Talán most kezdjük el igazán értékelni azt, hogy szabadságban és békében élhetünk. Vigyázzunk rá!” – fogalmazott.
Az államfő elmondása szerint Reigl Judit Magyarországot Franciaországgal, a frankofón kultúrával is összekapcsolja. “Festményeiben egyesül és egymásban feloldódik a magyar, a francia és az egyetemes. Összeköti kultúráinkat és együtt magasabb szintre emeli” – jegyezte meg.
Mint hozzátette, nem véletlen, hogy magyar művészek sora igyekezett Franciaországba tanulni, alkotni, és az sem véletlen, hogy a francia művészet jeles képviselői időről időre helyet kapnak a magyar múzeumokban.
A Szépművészeti Múzeum – Cezanne és Matisse után – most a világ egyik leghíresebb impresszionista festője, Renoir előtt tiszteleg – hívta fel a figyelmet egy, a Műcsarnok szomszédságában látható kiállításra.
Reigl Judit a női festők jelentős hírnöke volt Franciaországban és Magyarországon is, bár magát nem tartotta női festőnek, csak egy festőnek, aki történetesen nő – mondta el Novák Katalin.
Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke felidézte, hogy húsz évvel ezelőtt is éppen a Műcsarnok rendezte az első nagy, átfogó kiállítást Reigl Judit munkásságából, hozzátéve: a most megnyílt tárlat egyik leggazdagabb áttekintése a monumentális életműnek.
A kommunista hatalomátvétel emigrációra kényszerítette, de ahogy ő fogalmazott, nem nemzetet váltott, hanem a szabadságot választotta – emlékezett az alkotóra az MMA elnöke.
Mint kiemelte, Reigl Judit soha nem szakadt el teljesen hazájától, azt mindvégig szívében hordozta. Életműve másik titka az alapvető művészi értékekhez való ragaszkodása volt – mutatott rá Vashegyi György.
Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója arra emlékeztetett, hogy amikor a fiatal Reigl Judit a francia fővárosba érkezett, művészi érzékenysége pótolta a helyismeret hiányát.
A többféle absztrakt festészetet összefogó Második párizsi iskola nyitott volt az idegenből jött alkotók befogadására, hogy azok szülőföldjük diaszpórába szorított, új vizuális nyelvét tolmácsolhassák – fűzte hozzá.
Ez a mozgalom befogadta Reigl Judit mellett mellett Hantai Simont, Rozsda Endrét, Fiedler Ferencet, Réth Alfrédot, Szóbel Gézát és Victor Vasarelyt is, miközben Párizs egy időre ismét a világ kulturális fővárosává vált – mondta el.
Szegő György kiemelte, a bemutatott, több mint nyolcvan Reigl Judit-festmény mellett a Második párizsi iskola olyan kiemelkedő alkotóinak művei szerepelnek a tárlaton, mint Jean Dubuffet, Hans Hartung, Jean-Paul Riopelle és Jean Degottex.
A Kálmán Makláry Fine Arts Galériával együttműködésben megrendezett kiállítás 2024. január 28-ig látható a Műcsarnokban.
(mti/Felvidék.ma)
