Az a furcsa helyzet állt elő a választások után, hogy a politika megpróbálja higgadtan kezelni a helyzetet, higgadtabban, mint a sajtó nagy része, írja Hídon innen és túl című vezércikkében Molnár Judit főszerkesztő.
„A sajtóban ugyanis józan elemzéseknél több a személyeskedés és vádaskodás, a közönséges hangnemről nem is szólva. Ennél is szánalmasabb, ahogy a szlovmagy újságírás ráfókuszál a Szövetségre, s mintha az az apróság, hogy liblingjeik – Sólymosék és Simonék – szénné égtek, meg sem történt volna. Még csak le sem írják, hogy ez a két briganti brigád együttvéve négyezer szavazatot sem bírt összekoldulni. A nagy kedvenc mégis az, ahogy magyarázzák, hogy a Híd-projektből még lehet építkezni…
Közben meg folyik a kormányalakítási keringő, amelynek főszereplői csak lapzártánk után váltak nyilvánvalóvá. Kolek Zsolt sorra veszi az összes pártot és az összes lehetséges kormányalakítási kombinációt. Nem tudhatta, hogy így lesz, de ő is leírta: Smer–Hlas–SNS hármaskoalíció látszik a legesélyesebbnek. A parlamenti matematika mérlegén a három pártnak közösen 79 mandátuma van, ami a minimálisan szükséges 76-nál éppen hárommal több. Szűk többség, de szilárd érdekközösség esetén bőven kitarthat a ciklus végéig.
Újabb háborús övezet, ahonnan százezrek indulhatnak el, köztük dzsihadisták, akik frusztrációjukat, vallási fanatizmusukat is magukkal hozzák, hogy aztán itt folytassák a harcukat a világuralomért. Mert azt megmondták, világuralomra törnek, elpusztítanak minden zsidót és keresztényt. Már csak az a kérdés, hogy mi, európaiak ezt hagyjuk-e? Vagy példát veszünk Izraelről, és kiállunk magunkért. Haják Szabó Mária: Támadás sábát idején.
Védjük a kihalófélben lévő élőlényeket, de mi lesz a nemzetekkel? A címben megfogalmazott kérdésre kereste a választ Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője a Pázmaneum Polgári Társulás által szervezett Keresztény Európa című dunaszerdahelyi közéleti fórumon. Az európai értékek megtartásáról és átörökítéséről, a kisebbségpolitika nemzetközi esélyeiről, a brüsszeli politikai viszonyokról és természetesen a felvidéki magyar érdekképviseletről beszélgetett vele Tóth Tünde.
A hentes lánya és a kőműves fia a tudományos világ csúcsán. Nem a származás számít, hanem a szorgalom. Erről győződhetnek meg olvasóink a két friss Nobel-díjasunkról készített rövid portrékból a 18. és a 19. oldalon, amelyek szerzői Pomichal Krisztián és Lacza Tihamér.
Gersei Petheő János (1524 k. – 1578), a Habsburgok oldalán harcoló jeles katona nagyon jól bírta a boritalt, az viszont ugyancsak tény, hogy italosan agresszív és kötözködő volt… és egy elmaradt párviadal következtében a komáromi várkapitányi tisztséget is elveszítette a magyarság. De olvassák el az egész történetet, amelyet Lacza Tihamér írt meg Az elmaradt párviadal címmel a Leporolt históriákban.
Popély Gyula: Egy felvidéki magyar ifjú találkozása Sajó Sándor verseivel
„Alázatosan, őszintén és töredelmesen be kell ismernem, hogy ifjú, középiskolás koromban nem ismertem Sajó Sándor, sem a többi irredenta költőnk verseit. Hogyan is ismerhettem volna, elvégre akkoriban ezek a hatalom által tiltott és veszélyes gyümölcsöknek minősültek, a költők nevét pedig még kiejteni is veszélyes volt”, írja a történész, aki vállalja, milyen komoly hatással voltak későbbi életére ezek a versek.
Petőfi 200 – Szobrot kapott a költő Ipolynyéken, írja Kaszmán Zoltán, majd Tornaljára látogatunk, ahol a hagyományoknak megfelelően idén is a Tornaljai Városnapok keretében adták át a város elismeréseit, Tornalja Város Díját és Tornalja Város Polgármesterének Díját. Lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly polgármesteri díjat vehetett át, olvasható Fábián Gergely Egy kis haza – a szívükben című beszámolójában.
Magyarnak lenni nem születés, hanem választás kérdése. Így gondolták ezt 1848–1949-es szabadságharc hősei, akikről Pozsonyban is megemlékeztek a nemzeti gyásznapon. A Kecske-kapui temetőben tartott koszorúzásról Dunajszky Éva tudósított.
Idén szeptemberben zárult az a többéves határon átnyúló projekt, mely egy integrált, idősbarát régió fejlesztését tűzte ki célul az Ipoly-völgye Európai Területi Társulás térségében. A pályázatba Szlovákiából öt település kapcsolódott be, Bussa, Panyidaróc, Óvár, Tőrincs, Kalonda, Magyarországról 10 önkormányzat vett részt a projektben. Lettek új közkonyhák, ahol az időseknek is főznek, és autót is vásároltak, hogy megkönnyítsék az idős emberek orvoshoz járását, írja Agócs Szvorák Emese az Idősek szolgálatában című cikkében.
A rimaszombati cserkészet idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját, s ebből az alkalomból jelent meg Gaál Lajos összefoglaló kiadványa, amelyet egy jól sikerült emléknap során mutattak be a nagyközönségnek. Virsinszky Tamás: A rimaszombati cserkészet 110 éve
Hogy mióta van Párkányban Simon-Júda-napi vásár, ma már nem lehet kibogozni, de hogy több mind 475 év óta, az biztos. A vásár múltjának feltárásában Vércse Miklós párkányi tanár és helytörténész A Simon-Júda vásár története című füzetecskéje szolgált Bokor Klára segítségére.
Október 2-án ünnepelte a Pázmaneum Társulás megalakulásának a 18. évfordulóját. A dunaszerdahelyi székhelyű polgári társulás 2005-ben alakult, amelyet felvidéki magyar papok és világi hívek hoztak létre. Alapító elnöke ThDr. Karaffa János lelkiatya volt 2021-ben bekövetkezett haláláig látta el a társulás vezetését. A Pázmaneum célja az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítése a keresztény erkölcs szellemében. Karaffa Attila: Pázmány és Esterházy szellemében.
A tudomány és a hit kapcsolata után most a tudomány és a hitetlenség kapcsolatát vizsgálja Domonkos Andor kutatóorvos. A Barangolóban a világ legnagyobb templomába kalauzolja el olvasóinkat Varga Róbert.
Az Íz-lelő kínálata a tárkonyos rókagombaleves és a sült paradicsom sonkával Vass Laura receptkönyvéből. Vas Gyula a Jeep Compass 1.5 MHEV autót tesztelte.
A MAGYAR7 41. számának hátlapján a Bacsfa-szentantali temetőben nyugvó Földes Gyula honvédhadnagy síremléke látható.
A lapban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
