A medvék tájainkon általában november közepén vonulnak téli álomra, idén viszont ez a jelek szerint nem így van.
A tudósokat még mindig meglepi, milyen trükkökkel képes a medve hibernálni magát. A folyamat ősszel kezdődik. A hosszú időtartamú mélyalvást belső biológiai jelek szabályozzák: főként telítetlen zsírsavak és hormonok indítják el az elalvás periódusát és ébresztik is fel később az állatot, jó hét hónap elteltével.
A hibernáció az időszakos táplálékhiány miatt alakul ki és 1-2 hónapos felkészülési időszak előzi meg:
az állat rendkívül nagy tömegű zsírt halmoz fel a szervezetében, majd védett fészket keres magának.
Az alvás idejére számos jelentős változás figyelhető meg: a medve testhőmérséklete 7–8 fokot csökken, ezzel anyagcseréjének mértéke 50 százalékkal esik. A szívverések száma percenként egyre, légvétele négyre csökken. Nem eszik és nem iszik, energiát és vizet a felhalmozott zsiradék szolgáltat számára. A kiválasztás során keletkező húgysavat és karbamidot újrahasznosítja, emésztés híján pedig széklete sincs. Mozgása izmainak apró remegésében merül ki, de az is automatikus, a hőtermelés velejárója. Nagyon mélyen alszik, még álmodik is.
„Azt, hogy a medve hibernálódjon, több tényező határozza meg, így a kora, az egészségi állapota, s hogy elegendő zsírt tartalékolt-e ahhoz, hogy túlélje a hibernálódást“ – közölte a Polonyinák Nemzeti Park szakembere. A természetvédők szerint előfordulnak olyan esetek, amikor a medve két egymást követő évben sem hibernálódik, ha elegendő mennyiségű élelem áll a rendelkezésére és jó kondícióban van.
„Ha elegendő élelem, például bükkmakk áll a rendelkezésére és a medve könnyen jut élelemhez, például enyhe télen, nem vonul téli álomra, hanem fenn marad egész télen“ – magyarázta.
Szerinte ez azonban nincs befolyással a medvék viselkedésére. „Véleményen szerint nem lesznek ingerlékenyebbek, ha elegendő élelmük van és jó erőben vannak, a viselkedésük hasonló lesz, mint máskor“ – állapította meg.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
