A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) pódiumbeszélgetésen vesz részt a Weltwoche svájci konzervatív hetilap jubileumi ünnepségén Zürichben 2023. november 22-én. Balról Roger Köppel, a Weltwoche főszerkesztője, svájci néppárti parlamenti képviselő. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Európa elvesztette önrendelkezési képességét, nem tudja meghatározni, hogy mik a céljai, és nem tudja felismerni, milyen eszközöket kell alkalmazni céljainak elérésére – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Zürichben, a Weltwoche svájci konzervatív hetilap jubileumi ünnepségén tartott átfogó politikai beszédében.

A kormányfő emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban jövőre választások lesznek, és az ott kialakuló erőviszonyok Svájcra is hatást fognak gyakorolni, befolyásolják például az ország részvételét a közös piacon. Hozzátette, hogy soros uniós elnökként a jövő év második felében Magyarországnak lehetősége lesz az EU napirendjének alakítására, így arra is, hogy a jelenleginél nagyobb befolyással legyen az uniós politika alakulására.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: Európa ma nem ura önmagának, a világ GDP-jében való részesedése lefelé megy, 2030-ra egyedül Németország lesz az eső tízben, az utolsó helyen – emelte ki.

Az Európai Unió a bővítéssel nem tud megbirkózni, a térségi konfliktusokat sem képes kezelni, legyen szó Ukrajnáról vagy a Nyugat-Balkánról – hangoztatta.

Fontos kérdésnek nevezte, hogy Európának sikerül-e megőriznie stratégiai szuverenitását. Úgy vélte, „Európa sorsa ma oda van láncolva Amerikáéhoz”, vagyis ha Washington teret veszít, annak „mi is megisszuk a levét”, márpedig ez most a világ fő tendenciája.

Kiemelte: a nyertes hidegháború után, a rendszerváltás idején hasznos volt Nyugat-Európa számára, hogy létrejött egy keresztény Nyugat-Európa és keresztény Egyesült Államok felállás, és az amerikai jelenlét akkor nem okozott kezelhetetlen problémát. Mára azonban ez megváltozott, mert az Egyesült Államokban a progresszív liberális erők kerültek előtérbe, és ezeket az elveket Európában is erőteljesen terjesztik. Márpedig „az Egyesült Államok cowboy-kapitalizmusa idegen Európától”.

Orbán Viktor hangoztatta: Európa időközben elvesztette nagy formátumú politikusait is. Amikor kilépett a politikából a Helmut Kohl német kancellár és Jacques Chirac francia elnök jellemezte generáció, az EU elvesztette azt a képességet, hogy olyan vezetői legyenek, akik határozott cselekvésre képesek.

Hozzátette: miközben hiányoznak az erős kezű politikusok, mindenütt ott vannak a bürokraták. A korábbi európai bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker azt hirdette, hogy a brüsszeli bizottság politikai testületté változott. Egy ilyen intézmény azonban valójában ehhez nem ért, csak a politikusok képesek meghozni az Európában szükséges változásokat – fejtette ki. Az EU politikai vezetését a tagországok állam- és kormányfőit magában foglaló Európai Tanácsnak kellene ellátnia, ráadásul jelenleg a központi intézményeket is az Egyesült Államokból importált progresszív liberalizmus jellemzi.

Mindezek miatt Közép-Európának most sajátos felelőssége van, különösen Magyarországnak, ahol nincs liberális hegemónia, nincsenek koalíciós csatározások, sem migráció vagy utcai zavargások.

„Magyarországnak van ideje gondolkodni Európa jövőjéről” – fogalmazott Orbán Viktor, aki ismertette a „magyar modellt” is. Elmondta: Magyarország nem jóléti, hanem munkaalapú társadalmat épít, amely elvezet a jóléthez.

A modell elemei között emelte ki a családpolitika központi helyét, a migráció teljes visszafogását, az alacsony adókat, valamint a beruházások bevonzását keletről és nyugatról egyaránt. Leszögezte: migráció helyett a kormány családpolitikával kívánja kezelni a demográfiai kihívásokat, és genderpolitika helyett is a családi értékeket támogatja.

Az Európai Unióban „Magyarország nem a fekete bárány, hanem az első fecske” – fogalmazott Orbán Viktor.

Kérdésekre válaszolva elmondta: Magyarországnak mindig az volt az álláspontja, hogy az illegális bevándorlás kockázata túlságosan magas, mindenképpen fel kell lépni ellene. Emlékeztetett arra, hogy a kormány a válság 2015-ös kezdete óta nem fogadta el azt a nyugati érvelést, hogy a migráció segít enyhíteni a munkaerőgondokon, és liberálisabb társadalomhoz vezet. Mindvégig az volt az álláspontja, hogy túlságosan nagy a kockázat, ráadásul a bevándorlók beengedése párhuzamos társadalmakat teremt Európában, hiszen más vallásúak nagyobb csoportját kellene beilleszteni a keresztény társadalmakba. Megjegyezte, hogy a keresztény kultúrát is népszerűsíteni kell, mert ez biztosítja a legemberibb és legszabadabb világot.

Magyarországnak az egész schengeni övezetet meg kell védenie az illegális bevándorlástól, de ehhez Brüsszeltől eddig még nem kapott támogatást – emelte ki. A hatékony fellépésnek köszönhetően a magyar határőrök csak tavaly 270 ezer illegális migránst állítottak meg a határon. A magyar rendszer azért is hatékony, mert a migránsok számára „nulla vonzerőt” jelent – fűzte hozzá.

Mint mondta, a vendégmunkások korlátozott és szigorúan szabályozott alkalmazását viszont támogatja. A magyar gazdasági eredmények közül Orbán Viktor kiemelte, hogy az ország tavaly beruházási, foglalkoztatási és exportrekorder volt az EU-n belül. Hangoztatta, hogy Magyarország a népességarányánál jóval előkelőbb, a 34. helyen helyezkedik el az exportőr országok „világranglistáján”. Rámutatott, hogy az országot eközben pénzügyi szankciók sújtják az EU-ból, jogszerűtlenül megtagadják a pénzügyi források átadását, évi 3–4 milliárd eurót.

(MTI/Felvidék.ma)