A Párkányi Ady Endre Alapiskola nyitó rendezvényeként a harminc éve megszervezett Ady-napok keretében került sor egy rendhagyó könyvbemutatóra. A bemutatóra számos vendéget meghívtak.
Közöttük volt Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke; Szabó Eugen, a város polgármestere, az erdélyi testvériskola képviseletében a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola képviselői Okos Rigó Dénes igazgató vezetésével; Pécsi L. Dániel, az iskola címerének és zászlajának tervezője; Okos Márton újságíró Erdélyből; Himmler György, a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás elnöke; Juhász Gyula, a Párkányi Városi Múzeum vezetője; Sztruhár Izrael Diána, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának elnöke; Pék László, az SZMPSZ volt elnöke; Lanz Roland, a Pannonia PT elnöke; a könyv kiadója, Fodor Zsuzsanna; az iskola volt igazgatója, Dr. Fóthy Zoltán esperes-plébános és Pólya Csaba református lelkész, valamint a sajtó képviselői.
A műsor bevezetőjében elhangzott egy vers az iskola legjobb szavalójától, Sztruhár Mátyástól, és felcsendült a legkisebbek énekkarának hangja Janszo Orsolya tanítónő vezetésével.
A kiadvány – melyet az Ady-napok nyitó programjaként mutattak be – A párkányi régió kincsei fő-, s a Helyi értékek nyomában a három folyó vidékén alcímmel már sejteti, hogy nem egy mindennapi könyv kerül a szakma és a térség, a diákok, pedagógusok kezébe.
A könyv születéséről Bacsó Pétertől, az alapiskola igazgatójától megtudtam, hogy egy régi álma teljesült e kiadvánnyal. Azért, mert területi jelleggel tárja fel, és segíti megismerni a szűkebb szülőföld értékeit, kincseit.
“Az Ady-napok rendezvénysorozata, amelynek főbb irányvonalát főként a magyar irodalom, a művészetek, a magyar történelem és a hagyományőrzés témái határozták meg. Ez a mai napig így van, hiszen az alsó tagozat tanulóit többek között a népmesék és népi játékok világába kalauzoljuk el, a felső tagozatot pedig anyanyelvi játékok, önismereti foglalkozások, történelmi tematikájú, ill. a magyar sport nagyjait bemutató előadások, kézműves foglalkozások, szakmák vására és még sok minden más várja.
A könyv segítségével főleg a regionális nevelés órákon teszünk kísérletet, hogy a hagyományos és a 21. századi megoldásokat ötvözve ismertessük meg tanulóinkkal szülőföldjük, vagy választott otthonuk valódi értékeit. Tudjuk, hogy honismeret nélkül nincs hazaszeretet, hazaszeretet nélkül nincs kötődés, kötődés híján nincsenek megtartó gyökerek, amelyek szilárd meggyőződést, elvhűséget, hitet és reményt adhatnak gyermekeinknek.”
– mondta el bevezetőjében az igazgató. Gárdonyi Géza szavait idézve:
“Minden jó könyv egy-egy tanítója a nemzetnek.”
Részletesen ismertette a könyv tartalmát, mely egy 146 oldalas regionális munkáltató segédanyag, amit 12 fejezetre bontottak.
Az igazgató megköszönte mindenkinek, hogy segítették e hasznos kiadvány megszületését. Óriási munka volt, de felelősségteljes hozzáállással sikerült nemcsak a pedagógusokkal, de a diákokkal is hozzájárulni a régió megismeréséhez. Köszönetet mondott a kiadónak, Lanz Rolandnak, a Pannónia Polgári Társulás elnökének a kiadvány támogatásáért, a szakmai, nyelvi lektoroknak, a fotósoknak, s minden közreműködőnek.
Az igazgató felhívta a figyelmet a folyosón létrehozott Léda Galéria legújabb kiállítási anyagára is, amely az októberben lezajlott XI. Festészeti maraton verseny munkáiból áll össze.
Az ünnepi köszöntők között szólalt meg a város polgármestere, Szabó Eugen, aki megköszönte e páratlan könyvet, mellyel nagyban emelik a régió értékeinek feltárását, és megbecsülését.
Fekete Irén, a SZMPSZ elnöke szintén elismeréssel, köszönettel és gratulációval köszöntötte az iskola ezen kiemelkedő teljesítményét. Köszöntőjében így fogalmazott:
„Mert mi is a kincs, mi is az érték? Csak az aranyrög, vagy régi korok ránk maradt ritkasága a kincs?
Ha nagyon leegyszerűsítjük, azt mondhatjuk, hogy az ember számára az a kincs, az az érték, amit nagyra tart, amit megbecsül, ami számára fontos. Lehet ez tárgy, anyag, tulajdonság, szellemi vagy művészi érték, de lehet saját nemzetének történelme vagy közössége életterének természetes vagy épített öröksége is – maga a szülőföldünk.
Felmerül az emberben a kérdés, hogy a ma emberének értékrendjében vajon hol foglal helyet a haza, a szülőföld fogalma.
Azért is leginkább, mert szerintem a szülőföld szeretete a családban kezdődik, a család pedig jó esetben egy közösség tagja azon a lakóhelyen, ahol él. A közösségek összessége a társadalom, a nemzet, illetve a nép. A hozzájuk tartozó lakóterület pedig a szülőföld: falu, város, régió, ország, a hozzájuk fűződő érzelem pedig a szülőföld szeretete, tágabb értelemben – a hazaszeretet.
Meggyőződésem, hogy a közösség által elismert és megbecsült javak tartoznak az igazi értékek közé. Az ilyenfajta értéket még őrizni sem kell, hiszen a legrejtettebb helyen – az emberek lelkében él, ott van a legnagyobb biztonságban.
A kutatókat, értékkeresőket mindig nagy érdeklődés, tisztelet és figyelem övezte, hiszen erre a kalandra nem mindenki alkalmas.
Fellelni, feltárni, megtalálni, felfedezni, gyűjtögetni, tanulmányozni, egybevetni, szelektálni, az értékeset az értéktelentől elválasztani, valamit elengedni, ismét mást újra megvizsgálni – türelmet, odafigyelést, elemző képességet, kitartást igénylő komoly munka ez.”
A rendezvény befejezése előtt Fóthy Zoltán esperes és Pólya Csaba református lelkipásztor mondott áldást lelki útravalóként a könyvhöz.
A szép kiadású fotókkal, dokumentumokkal megjelent könyv mottója talán mindannyiunk számára útravaló:
“Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok,
alatta a föld rég futóhomok,
s hová a szél hajtja, ott ver tanyát
az, aki egyszer elhagyta otthonát.”
(Gyurcsó István)
(Dániel Erzsébet)
