Hazatért a Felvidék

Várható volt, de hogy ilyen rövid időn belül, azt még a legmerészebb elemzők sem gondolták volna, írja vezércikkében Molnár Judit főszerkesztő. Mármint az, hogy valaki kibeszél a frissen megalakult kormányzó koalícióból.

„Még meg sem száradt a tinta Robert Fico kinevezési dekrétumán, Andrej Danko máris nekiesett. Nehéz lenne eldönteni, hogy az SNS elnöke csak betegesen kívánja-e a villanófényt, hiszen éhkoppon volt az elmúlt négy évben, vagy feltört belőle a mindenáron megmondó énje.” Hogy mi motiválja, illetve milyen további jelei vannak a kettős beszédnek a kormányban, megtudhatják, ha elolvassák a hetedik oldalon a Szavak és tettek című vezércikket.

Folytatva a kormánykoalíció viszonyainak az elemzését, Kolek Zsolt azt írja, hogy a politizáló közvélemény máris az előttünk álló ciklus erőviszonyainak alakulását, a pártok meglévő, vagy éppenséggel hiányzó stratégiáit taglalja. Erre a helyzetre jól illik az antik bölcsesség parafrázisa: itt van Fico, innen ugorj. Ezópusz egyik tanmeséjében olvashatjuk, a görög szigeten, Rodoszon egy kérkedő azzal dicsekedett, valamikor roppant nagyot ugrott, és akik szemtanúi voltak, igazolhatják. Mire valaki bölcsen megjegyezte: „barátom, ha úgy van, nincs szükség tanúkra, itt van Rodosz, itt ugorj”. Vagyis, most mutasd meg, mit tudsz! Éppen ez a feladata a parlamentbe jutott, de a küszöb alatt rekedt pártoknak is.

Van egy magyar szólásunk, mely szerint „szólj igazat, betörik a fejed”; a szólás nem magyar, hanem latin eredetű, Terentiusnak tulajdonítják, és több európai nyelvben is létezik. Mivel nincs kézközelben egy magyar–ukrán frazeológiai szótár, nem tudom, a mondásnak lehet-e ukrán megfelelője, de ha nincs is, az ukrán had/államvezetés ismeri és gyakorolja.  Ez történt több magasrangú katonatiszttel és politikussal, legújabban az ukrán fegyveres erők főparancsnokával, írja Offenzívára várva című elemzésében Kocur László.

A politikai helyett szakmai választ kell adni energiaügyekben, állítja dr. Élesztős Pál energiaügyi szakember, akivel Rajkovics Péter beszélgetett egyebek mellett arról, lesz-e elég gáz, és ha igen, az milyen lesz, illetve honnan érkezik majd a térségünkbe. Mennyire sikerült a döntéshozóknak felvázolniuk az Európai Unió energetikai jövőképét? Vajon végképp el kell-e felejtenünk az orosz földgázt?

Néhány év alatt negyedével nőtt a Magyarországon élő német nyugdíjasok száma. Az egyik német közszolgálati televízió megpróbálta megkeresni ennek okait, és arra a következtetésre jutott, hogy a németek leginkább politikai okokból választják lakóhelyül Magyarországot. Igaz, az alacsony árak is vonzók, de a legfőbb indok – idézi lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly a Wir schaffen das – magyar módra című írásában a vg.hu portált –, hogy a németek nem érzik otthon magukat az országukban, különösen a 2015-ös migránsválság óta. Köztudott, hogy a német kormány akkor megnyitotta a határait a gazdasági bevándorlók előtt, miközben Magyarország kerítést épített. Az Orbán-kormánynak (a német médiumok véleményével ellentétben) éppen ezért rengeteg támogatója, sőt rajongója van Németországban.

A szerb–magyar határtérségben tapasztalható illegális migráció nemzetbiztonsági vetületei címmel jelent meg néhány nappal ezelőtt egy titkosítás alól frissen feloldott titkosszolgálati anyag, írja Pomichal Krisztián a Nekünk nyílt társadalom, nekik zárt közösségek című cikkében, és megállapítja, érdemes elolvasni az elemzést, mert tanulságos és szembesíti a társadalmat a tényekkel. Ez azért is fontos, mert még mindig sok a kétkedő, aki nem veszi komolyan a migráció veszélyeit.

Felismerni a közös érdeket. Több mint három évtizede létezik a hivatalos nevén Visegrádi Együttműködésnek nevezett csoport, amelynek a jelen nyújtotta lehetőségeiről és főképpen a jövő kilátásairól beszélgetett a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökével, Németh Zsolttal Somogyi Szilárd.

A köztéri szobrászat mestere, a 100 éve született Varga Imre szülővárosában, Siófokon nagyon sok szobra, illetve a világ különböző tájaira került alkotásainak másolata megtalálható. Ezeket mutatja be egy hangulatos sétával Zsebik Ildikó.

Hogy Vajda János költő miért dohog, megtudhatják a Leporolt históriák legújabb fejezetéből. Nehéz ember volt, akit nagyon felbosszantott, ha a szerkesztő „belenyúlt” a szövegébe, akár egy szót is megváltoztatva vagy kihagyva. Ezzel a legtöbb lapnál tisztában voltak, és az akkoriban legolvasottabb hetilap, a Vasárnapi Ujság szerkesztője még az „s” kötőszót sem merte „és”-re változtatni anélkül, hogy ne szaladt volna ki a Svábhegyre (itt lakott Vajda) engedélyt kérni, írja Lacza Tihamér.

A magyar geológusok 2023. szeptember 8-án a Magyarhoni Földtani Társulat megalapításának jeles évfordulójára emlékeztek. Társulatuk alapjait 175 évvel ezelőtt a Losonc mellett fekvő videfalvai Kubinyi-kastélyban rakták le, ide kerültek tehát a megemlékezés koszorúi is, írja Gaál Lajos.

1938. november 2. – feltámadás Halottak Napján a címe a Múltunk rovat legfrissebb cikkének.  Szerzője, Popély Gyula történész emlékeztet, „a négy európai nagyhatalom (a Német Birodalom, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Olasz Királyság) müncheni konferenciája 1938. szeptember 29-én és 30-án etnikai alapon rendezte a cseh- és morvaországi németek ügyét, azaz a határ menti német többségű területeket egyszerűen Németországhoz csatolta. Úgy tűnt, hogy ezzel az aktussal a csehszlovákiai németség helyzete véglegesen megoldódott, és a magyar és a lengyel kormány is abban reménykedett, hogy a müncheni recept működik majd az ő esetükben is. Mint tudjuk, nem működött…

A helyi közbiztonság megteremtésében rendkívül nagy az önkormányzatok szerepe, felelőssége, hiányát is elsősorban rajtuk kérik számon. A rendszerváltozás után, az önkormányzatiság hajnalán sorra alakultak a városi és községi rendőri szervek, ezek azonban az anyagiak és a kompetenciák hiányában elsorvadtak. A falvakban jó, ha mutatóba maradt egy-egy rendőr. Bokor Klára: Közbiztonsági helyzet Párkányban és környékén

Késik a kurinci hullámmedence építése, ráadásul drágább is lesz, írja tudósításában Virsinszky Tamás.

Ahogy a közbiztonságot, így a migránsválság megoldást is az önkormányzatoktól várják, legalábbis az állam késlekedése miatt az önkormányzatoknak kell az első lépést megtenniük. Dunajszky Éva a pozsonyi helyzetet járta körül a Fűtött sátrak, mobilházak a migránsoknak című beszámolójában. „Szeptember végétől az erdőkből és a határ menti falvakból fokozatosan a fővárosba telepedtek át a migránsok, amihez hozzájárult a környező országok fokozott határellenőrzése is. Így aztán szinte mindennapos látvánnyá vált a pozsonyi főpályaudvar területén lézengő migránsok kisebb vagy nagyobb csoportja.” De mit kezd a helyzettel a főváros?

Október 27-e és 31-e között a Gömörpéterfala melletti Völgyben találkozott a Felföldi Baranta Szövetség a Felvidéki Szablyavívó Iskolával, hogy őszi edzőtábor keretében csiszolják szablyavívó tudásukat a barantások. A szakmai találkozón a szablyavívó iskola két mestere mutatta be a Borsody-féle rendszeren alapuló fogásokat. Agócs Szvorák Emese: Barantások és szablyások

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületével közösen 2023. október 31-én tartotta irodalom- és olvasásnépszerűsítő szimpóziumát. A 2017 óta megvalósuló eseménynek a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria (Vermes-villa) adott otthont. Az irodalomnépszerűsítés lehetőségei elnevezésű szimpózium végén átadták a könyvtárosok munkáját elismerő oklevelet. A rendezvényről szól Lacza Gergely A kulcs a közösségépítés című beszámolója.

Harmincadik születésnapját ünnepelte október 28-án saját székhelyén, Komárom-Örsújfalun a mai igényeknek megfelelően újjávarázsolt Kultúr-ÉS?! Közösségi házban, a közkedvelt ÉS?! Színházban. A színház hét tagja ötévnyi kényszerszünet után Miloš Karásek építész, performer, díszlet- és jelmeztervező A peron című abszurd drámáját mutatta be. Nagy-Miskó Ildikó: ÉS?! Bemutatóval ünnepeltek.

Ünnep volt az Ipolyi Arnold Alapiskolában, írja Kaszmán Zoltán. Névadója születésének kétszázadik, az intézmény jelenlegi iskolaépülete átadásának hatvanadik, valamint a helyi magyar tanítási nyelvű oktatás újraindításának hetvenötödik évfordulója alkalmából tartottak nagyszabású rendezvénysorozatot.

A reformáció napján Berzétén ünnepi istentiszteletet tartottak, amely egyúttal hálaadó alkalom is volt azért, hogy az elmúlt két hónap során megújult a református templom erődített kőfalának egy szakasza. Fábián Gergely A kevésen is áldás lesz című beszámolójából megtudhatjuk, hogy a munkához a forrást a Teleki László Alapítvány biztosította, a kivitelezést pedig kárpátaljai mesterek vállalták.

A Tájaink rovat végén olvasható a hagyományápolás két mátyusföldi mesterével kapcsolatos írás, akik a Márton-napi szokások felelevenítése után lassan már a téli ünnepkörre koncentrálnak, írja Lacza Gergely.

November idén is – immár huszadik éve – a tudomány hónapja. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat középpontjában ezúttal is a szélesebb közönség tudományok iránti figyelmének felkeltése áll. Domonkos Andor kutatóorvos a tudomány társadalmi szerepét boncolgatja az Érdekes vagy hasznos? című írásában.

Kubába „barangolunk” Bokor Klára vezetésével, ahol minden bizonytalan és esetleges, csak a rum biztos.

Zsályás-sütőtökös borjúpörkölt és vaníliás krémtúró málnavariációkkal az Íz-lelő rovatban Vass Laura kínálata, majd elolvashatják a Jeep Avenger Summit tesztjének eredményeit Vas Gyulától.

Világbajnoki bronzérmet szerzett a magyar minifutball-válogatott Rász el-Haimában, a bronzmérkőzésen 3–1-re győztek a magyarok az azerbajdzsániak ellen, írja Rajkovics György. A Szurkoló rovat másik cikkében azt a kérdést teszi fel Rajkovics Péter, hogy Vajon ki csatlakozik Andzouanához?

A MAGYAR7 45. számának hátlapján Andrássy Gyula tőketerebesi síremléke látható. A lapban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is.

(ma7.sk/Felvidék.ma)