Hogya György és Vári Fábián László (Fotó: mma.hu)

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) december 11-én tartott Élőfolyóirat estjén Ambrus Lajos Mezei szorgalom című esszékötete részesült az év legjobb könyvét elismerő díjban. Könyv nívódíjat kapott Győrffy Ákos A csend körei című kispróza-kötete, a királyhelmeci Hogya György Félreértések és félremagyarázások című esszékötete, Majoros Sándor Rézeleje című regénye és Pollágh Péter Régi voltam című verseskötete.

Vári Fábián László író, költő, az irodalmi tagozat vezetője köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy az MMA irodaházában, színművészek és zenészek közreműködésével, újból megrendezhetik a díjátadót, amelyet hagyományteremtő szándékkal alapítottak.

Ambrus Lajos Mezei szorgalom című könyvének műfajával kapcsolatban a szerzőt laudáló Száraz Miklós György elmondta, hogy a kötet egyszerre esszé, történelem, kultúrhistória, gasztronómia és mezőgazdaság. „Ez mind együtt – hangsúlyozta. – Színesen, élvezetesen, gyönyörű magyar nyelven, okosan, tömören, csak néha-néha lovak közé vetve a gyeplőt, vagyis nekiszabadulva a témának, de az olvasó azt is élvezi, vagy észre sem veszi.”

Tóth László költő Hogya György Félreértések és félremagyarázások című esszékötete kapcsán úgy fogalmazott, a szerző

„nemcsak a kortárs szlovákiai magyar irodalom egyik kiemelkedő, noha a mai napig árnyékban levő alakja, hanem szélesebb összefüggésben is nemzedékének egyik legsokoldalúbban képzett, eredeti hangú és látásmódú, összmagyar viszonylatban is elismerést igénylő alkotója”.

Hogya György pályája egyenes ívet ír le jelentkezése, az 1980-as évek első fele óta, a kritika pedig nemzedéke legtehetségesebbjei között tartja számon, mi több, felfedezője, Grendel Lajos annak legjobb novellistájaként emlegette.

A díjazott előző könyveihez hasonlóan, legújabb, Félreértések és félremagyarázások című kötetében is

„az emberi tudás és tudat mélyrétegeibe hatoló műveltséganyagot mozgat, miáltal a személyiség, így saját személyisége legtöbbször homályban maradó részeinek, elemeinek a megértéséhez, megéléséhez viszi közelebb olvasóját”.

A Majoros Sándor Rézeleje című regényét méltató Mezey Katalin hangsúlyozta: istenhit és babona, család és viszály, kocsma és templom, szeretet és kegyetlenség, barátság és árulás, szenvedés és játékosság, zene és csönd hatja át a szerzőtől megszokott szarkazmussal ábrázolt főhősök sorsát.

Hogya György, Győrffy Ákos, Ambrus Lajos, Majoros Sándor és Pollágh Péter (Fotó: mma.hu)

Ács Margit kritikus ekképpen fogalmazott Pollágh Péter Régi voltam című kötetéről szólva: „Érzékeny megfigyelő, kínosan kritikus szellem, aki különösen a kisszerűséggel szemben engesztelhetetlen. Van valami kamaszos vonás erkölcsi tisztaságvágyában, csalódott dühében, filmhősökkel való azonosulásában, ám a felnőtt realitásérzéke az ítéletet is, a keserűséget is iróniával színezi át. Távolságot tart önmagától is. Beáldozza magát. Ez a személyesség is Pollágh Péter egyedi vonása, amelyet magasrendű játékossággal emel ki a magánsiralmak tengeréből.”

Ugyancsak Száraz Miklós György méltatta Győrffy Ákos A csend körei című kispróza kötetét, amelynek hőse a helyét nehezen lelő, szemlélődő, elgondolkodó, állandóan emlékező ember.

Az ünnepség műsorvezetője Takács Bence előadóművész volt. Közreműködött Kisfaludy Zsófia és Savanyu Gergely színművész, Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművész és Csáki András gitárművész.
(BL./Magyar Művészeti Akadémia/Felvidék.ma)