Korpona plébániatemploma messziről jól kivehető a történelmi városközpontban. A robosztus alkatú erődített templom a központ házai fölé magasodik. A több száz éves szakrális helynek gazdag történelme van. Jeles, a magyar nemzet történelmét is befolyásoló eseményeknek is színtere volt az egykori Hont vármegyében található Szűz Mária születésének szentelt bazilika.
A plébániatemplom a 13. században, vélhetően 1238 körül épült román stílusban. Az elmúlt évszázadokban többször átalakították. A 15. század elején a poligonális szentély gótikus keresztes boltívet kapott. A hozzáépült kápolna már gótikus jegyeket hordoz. A templomot 1440-ben megerősítették. A reformáció időszakában a korponai templomot az evangélikusok használják. Ez az időszak 1673-ban fejeződik be.
A templom szentélye (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Pár évvel később tűzvész okoz jelentős károkat. Az 1676. június 5-ei katasztrófa következtében leomlott a főhajó boltozata. A templom közel negyed évszázadon át romokban állt. Csupán 1705-ben újították fel. Ekkor kapta a mai formáját a barokk építészeti stílus jegyében. A megszépült templomot Lucas Natali, belgrádi püspök Szűz Mária születésének tiszteletére szentelte fel.
A háromhajós bazilikatemplom a legnagyobb román alapzatú plébániatemplomok közé tartozik Szlovákiában. Hossza 44 méter, a főhajó hossza meghaladja a 23 métert. A szentély magassága több mint 8 méter, a főhajó hossza megközelíti a 13 métert.
Az oldalsó hajók a főhajótól hajlatokkal vannak elválasztva. A szentély középső oldalán Szűz Mária születését ábrázoló oltárkép helyezkedik el.
A gótikus szárnyasoltár
A templom tán legértékesebb éke az oldalsó bejárattal ellentétes oldalon látható késő gótikus szárnyasoltár, amely Szűz Máriát, az apostolok királynőjét ábrázolja. Az oltár a 16. század elejéről korponai M.S. mester műve.
Az említett oltár mellett apostolok plasztikáit láthatjuk a templomban. Ezek a 15. századból származnak és egy szentbenedeki mester művei. A templom déli oldalán gótikus boltívvel ellátott kápolna látható, ennek építését 1415-re datálják.
A főhajó
A román templomot kőfallal védték. Az erődítmény szinte teljes egészében megfigyelhető a mai napig is, a templom előtt egy masszív kapuban végződik. Ezen keresztül jutunk be a templomot körbeölelő kis udvarra.
Az erődített templom számos jeles eseménynek volt tanúja az évszázadok során. Az egyik legjelentősebbre 1605 novemberében és decemberében került sor, amikor is Bocskai István erdélyi fejedelem itt hívta össze az országgyűlést.
1605. november 17-én vonult Bocskai fejedelem Korponára huszonkét vármegye, valamint a felső-magyarországi szabad királyi városok és Erdély követeivel, közel 7000 főnyi lovas huszársereggel, továbbá megközelítően 10 000 főnyi hajdúval és megkezdődött a korponai országgyűlés. Az országgyűlés határozatai több mint kétszáz évig, egészen 1848-ig terjedően meghatározták Magyarország közjogi alkotmányozását.
Az erődtemplom masszív kapuja
Az történelmi esemény négyszázadik évfordulója alkalmából 2005-ben kétnyelvű (magyar és szlovák) emléktáblát állíttatott Korpona városa és a Hajdú – Bihar Megyei Önkormányzat.
-
- A 1605-os korponai országgyűlés emléktáblája (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
-
- A templom orgonája (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
-
- Míves belső (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Forrás: Krupina, monográfia mesta
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
