A tarisznyavár Korpona felett (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Korpona városát kelet felől a tarisznyavár figyeli. Nem véletlen a torony elhelyezkedése, a török kor idején a szabad királyi várost őrizte. A műemlék napjainkban kilátóként szolgál. A torony legfelső részéből csodás kilátás nyílik a Korponát övező tájra.

A tizenkét méter magas és három méter széles kőtornyot 1564-ben építették őrtoronyként. A kőtorony tetején fából készült korláttal szegélyezett kilátó található, itt volt az őrszolgálat.

Könnyen megközelíthető az őrtorony (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az őrség az ellenség közeledését jelezte a város lakosságának.

A törökök gyakran megközelítették Korponát, különösen a XVI. század második felében, határában raboltak, sok embert megöltek, foglyul ejtettek, a marhaállományt elhajtották.

A Selmeci-hegység és a Korponai-dombvidék között fekvő város határvidékén a török időkben számos figyelőpont létesült.

Kis pihenőt alakítottak ki az őrtorony alatt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Ezek közül a legismertebb a mai napig fennmaradt tarisznyavár, melyet szlovákul Vartovkának neveznek.

A 16. és a 17. században számos ilyen elővár épült a történelmi Magyarország területén. Jellemzően fából és földből, ritkább esetben kőből épült egyszerűbb építmények voltak.

Lépcső vezet fel a toronyba (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A tarisznyavár nem az utókor szóalkotása, hanem a maga korában kialakult kifejezés ezekre a kisebb erődítésekre,

amelynek magyarázata az lehetett, hogy a közeli várból érkezők őrségváltáskor tarisznyában hozták magukkal az elemózsiát.

A tarisznyavárban állomásozó mintegy tíz-harminc fős őrség elsődleges feladata a város és a településhez vezető utak biztosítása és ellenőrzése volt.

Korpona látképe a toronyból (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A korponai őrtoronyban éjjel-nappal szolgáltak az őrök. Tűzzel és lövéssel jelezték az ellenség közeledtét. A tarisznyavár fenntartásához minden korponai lakos hozzájárult. A szabad városlakók évenként két aranyat, a zsellérek pedig egy aranyat fizettek.

A tarisznyavár a 18. század elejéig látta el feladatát.

Az évszázadok során fokozatosan pusztult. A 20. század második felében jelentősebb felújítást hajtottak végre a tornyon. Ettől kezdve kilátóként hasznosítják az építményt. A mai Szlovákia területén a korponai tarisznyavár a legrégebbi a mai napig fennmaradt őrtorony a török hódoltság idejéből.

Csodás a kilátás a toronyból (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Csodálatos kilátás nyílik a torony felső szintjéről. A környező hegyek, a Selmeci-hegység, a Szitnya, a Korponai-dombság mellett a Börzsöny hegyvonulata is látható. A tarisznyavárból felfedezhető a bozóki vár tornya, a csábrádi erődítmény romjai, vagy akár Drégely várának sziluettje is.

Az őrtorony könnyedén megközelíthető. Korpona belvárosából mintegy fél-háromnegyed órányi gyaloglással érjük el az őrtornyot. Szinte végig aszfaltozott úton haladhatunk. A tarisznyavár mellett a turisták számára pihenőhelyet alakítottak ki. Fedett filagória alatt asztalok és padok várják a látogatókat. Tábortűz rakására alkalmas helyeket is kialakítottak.

Remek kilátás (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A 396 méter magas hegyről szép kilátás nyílik a városra és annak környezetére, s az őrtoronyból mindez fokozódik. Az őrtorony tetején lévő kilátó a négyszögletes torony két oldalán végigfutó külső lépcsőrendszeren haladva érhető el.

Érdemes megmászni a több tucatnyi lépcsőfokot. Az elénk táruló látvány kárpótol a fizikai igénybevételért.

A dombról figyeli a várost (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Forrás: arcanum.hu, hazajaroegyelet.hu, hrady-zamky.sk

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)