A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2006 óta közösen hirdeti meg a Jókai-díj pályázatát, melynek idei ünnepélyes átadására a komáromi Tiszti pavilon dísztermében került sor február 25-én, Jókai Mór születésének 199. évfordulója és a magyar széppróza napja alkalmából. Az idei téma Nemzeti dalaink, a Himnusz és a Szózat párhuzamos története.
Az ünnepségen Keszegh Margit, az egyesület elnöke üdvözölte a jelenlevőket, többek között a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatóját, Venyercsan Pált, Keszegh Béla polgármestert, Lakatos Róbertet, az Egressy Béni Városi Művelődési Központ igazgatóját, valamint Végh József író-zsűritagot, aki Szénássy Árpád mellett a Jókai-díj másik ötletgazdája.
Ezt követően Hansági Ágnes Jókai-kutató, a Szegedi Tudományegyegyetem tanszékvezetője tartotta meg Komáromtól Berlinen át Kínáig: Jókai a világirodalomban című lebilincselő, tartalmas előadását. Ebből kiderült, Jókai Mór művei a mai napig kötelező olvasmánynak számítanak Kínában, ahová japán és brit közvetítéssel jutottak el a nagy regényíró művei, akinek szellemi munkájához, páratlan sikereihez hozzájárult a környezet, ahol felnőtt, szülővárosa nyitottsága – mondta.
Az egyetemi oktató hangsúlyozta, Jókait már az 1850-es években megkörnyékezték, hogy elbeszéléseit, regényeit német nyelven írja, majd évtizedekkel később felvetődött, hogy francia nyelven írja műveit, ám Jókai „megengedhette magának” azt a luxust, hogy a világon oly kevesek által beszélt és ismert magyar nyelven, az anyanyelvén írjon – jegyezte meg.
Műveit számos nyelvre lefordították a világban, rendkívül nagy hatással volt az orosz, észt és finn írókra, a német könyvpiac pedig versengett, hogy melyik kiadó fordítja le hamarabb megjelenő műveit, lengyel nyelvre több tucat regényét fordították le évtizedeken át újra és újra. A Jókai-kutató a legfrissebb kutatások eredményeiről szólva azt is elmondta, Strauss Cigánybáró című világhírű operettjéhez is sokkal több köze volt Jókai Mórnak, mint azt eddig feltételezték: hozzájárult a díszlettervezéshez, a librettó megírásában is közreműködött, valamint Strauss-szal való találkozásakor egy-egy ismertebb dallamot is már Jókainak tulajdonítanak az operettből. Hansági Ágnes megjegyezte, amikor 1874-ben Jókai személyesen találkozott Otto von Bismarck herceggel és interjút készített vele, azt is szándékosan magyarul jelentette meg a Hon című politikai napilapban, melynek alapítója és főszerkesztője is Jókai Mór volt, így téve világhírűvé a magyar lapot, hiszen a kor legjelentősebb külföldi lapjai mind lefordították és megjelentették a vaskancellárral készült interjút.
Végh József, Keszegh Margit és Nick Ferenc (Fotók: Szalai Erika)
Az írófejedelemről szóló előadást követően Keszegh Margit, a Jókai Egyesült elnöke elmondta, a Jókai-díj az elmúlt években elkerült Magyarországra, Szlovéniába, Délvidékre, Erdélybe, Vajdaságba és van díjazott Felvidékről, sőt Komáromból is. Majd Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd beszámolt alapítványuk sokrétű tevékenységéről, mint a nemzetegyesítő kulturális rendezvények megvalósítását, a falvak kulturális örökségének ápolását, illetve kiadványok, irodalmi művek szerkesztését, kiadását. Majd Végh József, az Egyetemes Kultúra Lovagja tartotta meg a 2024-es évben beérkezett pályaművek értékelését, melyek a Himnusz 200. évfordulója tiszteletére nemzeti dalaink, a Himnusz és a Szózat párhuzamos történetét dolgozták fel. „A szerzők becsületes munkát végeztek”.
Veres Tamás díjazott, Venyercsan Pál és Nick Ferenc (Fotók: Szalai Erika)
Ezt követően került sor a díjazott és a nyertes pályaművek szerzői nevének kihirdetése. A magyar széppróza napján a tatabányai Borka Zsuzsanna színvonalas pályaművét arany díszoklevéllel illették. A Jókai-díj tárgyiasult formáját, Jókai Mór kezének márványból készített, arannyal bevont másolatát pedig a ceglédi Veres Tamás író, költő vehette át Venyercsan Páltól és Nick Ferenctől. Mint elhangzott, az eredeti műalkotást még Jókai Mór életében Donáth Gyula szobrászművész készítette el. Az erről készült másolatát Miskédi György, bánki műköves mester.
Végezetül Keszegh Margit meghirdette a Jókai-díj 2025-ös évfolyamának témáját: A magyar reformkor eszméi és héroszai Jókai műveiben címmel. A legfeljebb 25 oldal terjedelmű munkákat 2024. október végéig várják a pályázat kiírói.
A rendezvényen felléptek a Komáromi Művészeti Alapiskola tanárai: Sýkorová Eva, fuvolaművész, Pastorek Ferdinand, hegedűművész és Kisjakab Józef, zongoraművész. Az ünnepi esemény a Himnusz eléneklésével ért véget.
(Szalai Erika)
