(Fotó: Puksa Mátyás Ferenc)

A Sacher-tortát talán senkinek nem kell bemutatni, hiszen a világ egyik – talán – legkedveltebb osztrák tortaféléje. Ami ráadásul szorosan kötődik a Felvidékhez, hiszen a tortamegalkotó Franz Sacher pár évet élt és dolgozott a Garam menti Zselízen az Esterházy család szolgálatában. Ráadásul fia, Eduard itt látta meg a napvilágot.

Az viszont már kevesek számára ismert, hogy létezik egy más karakterű verziója is a Sacher-tortának, az ún. Sacher-Masoch-torta.

A fura toldalékról rögtön mindenkinek a mazochizmus szexuális aberráció jut eszébe, és egyáltalán nem alaptalanul, ugyanis a kifejezés egy osztrák íróról, Leopold von Sacher-Masochról kapta a nevét Richard von Krafft-Ebing pszichiátertől, aki a szexualitás pszichikai rendellenességeit kutatta a 19. században (Psychopathia Sexualis, 1886).

„Leopold von Sacher-Masoch ugyanakkor nem örült ennek olyannyira, ugyanis ő nem orvostanilag foglalkozott a témával, hanem ponyvaregényeket írt. Az egyik – mondhatni – önéletrajzi főműve a Bundás Vénusz, amiben a főhőst elzárja szeretője, és rosszul bánik vele, ami kéjes örömben részesíti őt. Egyébként Sacher-Masoch több művében is szerepel a mazochizmus, a nő általi alárendeltség” – magyarázza Kepka Márk, a zselízi Sacherhaus Polgári Társulás elnöke, a Comenis Gimnázium történelemtanára.

A helytörténész kutató véletlenül talált rá a Sacher-Masoch tortára, ami valójában egy újkori kreálmány.

Mint elmondta: „a tortát Grazban alkották meg, amikor 2003-ban az Alpok-alji város töltötte be Európa kulturális fővárosa címet. Bár Leopold von Sacher-Masoch Lembergben (ma Lviv, Ukrajna) született, de írói munkásságát és élete javát Grazban töltötte, így a jeles kulturális esemény kapcsán ehhez a hagyományhoz nyúltak vissza azzal, hogy a Sacher tortát kissé megváltoztatva létrehoztak egy új tortakülönlegességet.

Az alap, tehát a csokoládés piskóta megmaradt, ám a baracklekvárt ribizlire cserélték, a bevonatot pedig marcipánra. Plusz két háromszöget helyeznek a tortafelületre, ami egy lesütött szempár hatását kelti”.

„Mivel Zselízen a Sacher-házban igyekszünk minden gasztrokulturális érdekességet felvonultatni, jónak láttuk, hogy a veretes sort ezzel a tortával is kiegészítsük. A Sacher torta, mint alap mellé a könyvünkben is bemutattuk a Schubertről elnevezett tortát – a világhírű zeneszerző kétszer fél évet ugyancsak töltött a Garam menti kisvárosban, ahol több művet is komponált –, de az Esterházy család révén kapcsolódik Zselízhez az ugyancsak népszerű sütemény, az Esterházy-torta is. Ebbe a sorba illeszkedik bele a Sacher-Masoch-torta is” – ezt már az egyesület alelnöke, Csonka Ákos tette hozzá.

(Fotó: Wikipédia)

A tortát egyébként a társaság be is mutatta az egyik gasztronómiai rendezvényén, amelyet a polgári társulás cukrászmestere, a Comenius Gimnázium angol nyelv szakos pedagógusa, Kiánek Margaréta készített el a nagy gondossággal.

A zselízi lokálpatrióták célja, hogy a Sacher-ház körüli rendkívül gazdag hagyományvilágot minél szélesebb körben feltárják és bemutassák a nagyközönségnek. És az sem titkolt szándékuk, hogy minderre idegenforgalmat építsenek.

Nos, az ugyan előfordulhat, hogy ilyenkor böjt idején ezeknek az ínycsiklandó tortaféléknek a degusztálása esetleg torkosságnak minősülhet, de az biztos, hogy még a Sacher-Masoch-torta fogyasztása sem minősül mazochizmusnak.

(tsák, Felvidék.ma)