Előrebocsátom, nem becsülöm le a globális felmelegedés veszélyét, s nem vonom kétségbe, hogy tennünk kell ellene, mindenkinek a maga lehetőségei szerint, viszont észszerű határokon belül. A klímaterroristákat, a műkincseket rongálókat viszont nagyon szigorúan megbüntetném, ahogyan azokat is mértéktelenül károsnak tartom, akik a karbonlábnyom csökkentése érdekében arra ösztönzik a fiatalokat, hogy ne vállaljanak gyermeket. Továbbá azt is őrültségnek tartom, amivel a Világgazdasági Fórum legújabban előállt.
A globális elit, a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb embereinek első számú szervezete, melynek leghírhedtebb rendezvénye az évente Davosban megtartott gazdasági csúcstalálkozó, azon fáradozik, hogy megreformálja az életünket, más szóval saját elképzelése, céljai szerint átformálja a világot. És természetesen klímaszorongóvá tegyen bennünket, mivel túl nagy karbonlábnyomot hagyunk magunk után, mi mezei emberkék, miközben ők a magán repülőgépeikkel repkedve, mérhetetlen luxusban élve azért mérföldes csizmákkal túltesznek a mi kis lábnyomainkon.
Szóval ez az elit a témára ráállított és gondolom kellőképpen anyagilag megtámogatott kutatók közreműködésével arra a megállapításra jutott, hogy túl nagy karbonlábnyomot hagyunk magunk után, ha zöldséget termesztünk otthon. A mi kicsiny, legyen akár zsebkendőnyi kertecskénk, ahol a saját örömünkre magunk termesztünk meg némi konyhára való zöldséget, esetleg némi gyümölcsöt, s ennek köszönhetően legalább arról a kevés saját terményről tudjuk, hogy valójában mit is eszünk, úgymond tönkreteszi a bolygót a maga karbonlábnyomával. Ezért a Világgazdasági Fórum
követeli, hogy a kormányok tiltsák meg az embereknek, hogy a saját kertjükben zöldséget, gyümölcsöt termesszenek, meggátolva ezzel a globális felmelegedést
– hívja fel rá a figyelmet a Slay News hírportál. A kutatók kellő kitartással ugyanis kiderítették, hogy a „kertből az asztalra” való gyakorlat sokkal nagyobb karbonlábnyomot okoz, mint a hagyományos mezőgazdasági termelés, például a vidéki gazdaságok.
A tanulmány vezető szerzője, Jake Hawes elmondta: „Az általunk vizsgált városi mezőgazdasági területek szén-dioxid-kibocsátásának legjelentősebb hozzájárulója az élelmiszer-termesztéshez használt infrastruktúra volt, az emelt ágyásoktól a kerti fészereken át az utakig, ezeknek az építményeknek a megépítésébe sok szén-dioxidot fektettek be.”
S ha ezt a magyarázatot netalán nem találnánk eléggé elrettentőnek, s nem ment volna el tőle a maradék életkedvünk is, a kutatók más olyan tényezőket is találtak, amelyek állításuk szerint „veszélyesek” az éghajlatra a konyhakertek esetén, például a rosszul kezelt komposzt (aminek az előállítására, illetve más szóval a háztartási hulladék komposztálására pedig maguk a környezetvédők biztatnak bennünket, ember legyen hát a talpán, aki kiigazodik rajtuk). Ráadásul az adataik szerint a kertek „karbonlábnyomának” kétharmadát maga a kert hozza létre.
De ha nem lenne még egy zsebkendőnyi konyhakertünk sem, s mezőgazdasági tevékenység gyanánt maximum néhány cserépnyi szobanövényt pátyolgatnánk otthoni környezetünk barátságosabbá tételére és szemünk gyönyörködtetésére, akkor sem lehetünk mentesek a lelkiismeret-furdalástól és nem altathatjuk el saját kis klímaszorongásunkat, mivel
a kutatók szerint az sem elég környezetbarát, ha valaki szobanövényeket nevel otthon.
Mint elmondták, a növényeket szállító teherautók, a műanyag cserepek és a szintetikus műtrágyák szén-dioxid-kibocsátása mind-mind hozzájárul a globális felmelegedéshez.
Nos, azt hiszem, ehhez már nem is kell több kommentár. Az európai kisember ne vállaljon gyerekeket, mivel a kis emberpalánták ökológiai lábnyoma felesleges terhelést jelent a bolygónknak, ne legyen családja, se vallása, ne termeszen otthon gyümölcsöt, zöldséget hasonló okokból, helyette egye a mérhetetlenül környezetbarát multik lábnyom nélküli kínálatát, meg a műhúst, de még csak szobanövényt se tartson, mert azzal bűnös módon tönkreteszi a klímát. Magyarán ne legyen semmije, majd ők eladják neki, amire szüksége van és azáltal váljon még kiszolgáltatottabbá és manipulálhatóbbá!
Nos a dolgok jelenlegi állása szerint Orwell világa lassan nemhogy realitássá, de egyenesen túlhaladottá válik, ahogyan az 1984 három jelmondata is hátborzongatóan ismerős: A háború: Béke. A szabadság: Szolgaság, A tudatlanság: Erő.
(NZS/Felvidék.ma)
