Divény várának romjai (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A Felvidék számos várához hasonlóan a divényi várnak is történelemben kivívott jelentősége van, melyhez nem mindennapi múlt párosul.

A Losonci járásban található Divény község több épített örökséggel is büszkélkedhet. A falu közepén találjuk egymás szomszédságában a Balassa-Zichy várkastélyt, az utca túloldalán az erődített impozáns templomot, s a négyszögletű kastély felé magasodnak Divény várának romjai.

A fák mögött felsejlik a várrom (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A 310 méter magas várhegyen álló várat a 13. század végén építették. Az első írásos említése 1329-ből származik. Kezdetben a Losonczyak, majd rövid ideig Csák Máté és a cseh husziták is uralták a várat.

A 16. század első évtizedeiben került a Balassa família kezére.

A török hódoltság időszakában fontos szerepet játszott a közép-szlovákiai városok törökellenes védelmi rendszerében. A török veszély fokozódásával Divény is végvár lett, egy 1559. XXIII-ik országgyűlési törvénycikk elrendelte megerősítését. Ekkor épült a bejáratot védelmező olasz bástya.

A vár romjai (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

1575-ben a budai  pasa a kékkői vár elfoglalása után Divény ellen fordult, és sikeresen bevette a várat.  A magyar végváriak gyakran zaklatták Divény török őrségét. 1593-ban Fülek visszafoglalása után Pálffy csapatai ostrommal bevették Divényt is.

Az ostromlók között ott volt Balassi Bálint, ő vezette a rohamot. 1598-­tól Balassa Zsigmond kezdte meg az erősség helyreállítását és korszerűsítését.

A vár romjai (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

1602-ben az országgyűlés elrendelte a vár felújítását. 1605-ben Bocskai foglalta el, majd újra a Balassáké lett.

A 17. század második felében kétes hírnevet szerzett a várnak Balassa Imre, aki megtámadta és kirabolta a környező falvakat. Országjáró rablóportyáit 1651-ben kezdte el.

A bécsi kormányzat 1670-ben elrendelte összes javainak elkobzását. Az uralkodó német őrséggel népesítette be a várat. Balassa Imre ugyan már nem térhetett vissza az erődítménybe, de a vár alatti területen felépíthette ma is álló várkastélyát.

Egy megmaradt falrészlet (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A portyázásait folytatta, s vissza akarta szerezni a várat is, de ez már nem sikerült neki. 1683-ban hunyt el Tallyán. Balassa Imre nevéhez kötődik a templomának felújítása. Ekkor vették körül sarokbástyákkal záródó erődített fallal.

A várat a várkastéllyal egyetemben később Zichy István szerezte meg. A várat már nem újították fel, azóta is romokban hever. A várkastélyban most múzeum működik, valamint rendezvényközpontnak is helyet ad. A Zichy família 1945-ig birtokolta a várromot és a kastélyt.

Kilátás a várhegy tetejéről (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A várromhoz a falu központjából induló, alig pár tíz méteren át vezető turistaösvényen kapaszkodhatunk fel. A rövid kaptatót követően a fenyőfák részleges takarásából végre teljes szélességében elénk tárul a vár, s még néhány lépést követően belülről is felfedezhetjük a hatalmas falakat, amelyekről pompás kilátás nyílik a környékre.

A várrom jól bejárható, a megmaradt falrészletek, boltívek árulkodnak az erődítmény egykori jeles múltjáról.

Fapallón lemehetünk a boltíves alagsorba, a lépcsőn felkapaszkodhatunk a fellegvár felső részére. Pár szoba és bástyamaradvány is feltárul előttünk.

A község temetője a várhegy mellett (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A várromnál nem csupán a múltba révedhetünk, a sziklacsúcsra épült erődítményből csodás panoráma nyílik a környékre, annak hegyeire, dimbes-dombos tájra s a Rózsaszállás víztározóra.

A várhegy mögött találjuk a község temetőjét. A míves temetőkápolna mellett a Zichy család sírhelyeit találjuk.

A szerző felvételei 2017-ben készültek. 

Forrás: varlexikon.hu; turistamagazin.hu. 

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)