Dobronyai várrom, a középkori történelem hű őrzője

Zólyomot dél irányából megközelítve a nemzetközi főút mentén, egy domboldalon büszkén magasodnak az egykori dobronyai vár romjai. Az úton haladva könnyedén megfigyelhető a Dobróváralja (Podzámčok) település felé magasodó rom.

Zólyomtól tíz kilométerre délre a Neresnica völgy feletti 443 méter magas dombon terülnek el a vár romjai, melyekből napjainkra kevés falrész maradt meg. A fennmaradt falrészek könnyedén megközelíthetőek.

A domboldal szépen rendezett, ösvény vezet a várromhoz, melynek tövében barátságos pihenőhelyet alakítottak ki, ahol a tábortűzgyújtás is lehetséges. Dobróváraljáról alig pár perces nyugodt tempójú sétával megközelíthető a hely.

A dombtetőről a várrom tövénél csodás kilátás várja az érdeklődőket. A fenyvesekkel ölelt domboldalakat meredek völgyek és rétek osztják meg.

A dobronyai vár gótikus stílusban épült valamikor a tatárjárás utáni években, a 13. század második felében. Elsődleges célja a Zólyomba irányuló déli kereskedelmi útvonalak védelme volt.

Az útvonal nagy jelentőséggel bírt, mivel az a Via Magna, a Lengyelországot Magyarországon át a Balkánnal összekötő kereskedelmi útvonal része volt.

A 13. század második felében Csák Máté és a király elleni harcok egyik központja volt,

majd utána ismét királyi tulajdonba került. Az évszázadok alatt számos tulajdonosa volt. A mohácsi vész idején például Werbőczy István uralta.

A falut 1425-ben említik először, a 16. századig Dobronya várának tartozéka volt. 1455-ben V. László a vár helyreállítását rendelte el.

A vár a 17. századra már rossz állapotba került, az írásos emlékek szerint a várat ettől kezdve már nem lakták, 1609-ben új várat építettek, itt pedig már csak helyőrség maradt. A 18. század végétől pusztulásnak indult, köveit a lakosság hordta szét. Napjainkra már csak romok maradtak.

A szakemberek szerint a vár egykoron egy kétemeletes palotából és kőtornyokból állt. A külső falak védték a várat, valamint a várdombot évező széles árok.

Az 1668-ban felvett urbárium szerint a várnak két kapuja volt, egy nagyobb és egy kisebb. Kétemeletes volt a palota, földszintjén kilenc helyiséggel, amelyek között volt a darabontok szobája, pitvar és az egyik helyiségben ciszterna. Az első emeleten nyolc helyiség volt, a másodikon három, ahonnan fel lehetett menni a tetőtérbe, ahol két kis kamra és egy öreg bástya helyezkedett el.

1736-ban Bél Mátyás már elhagyottnak, repedezett falúnak írja le Notitiájában. 1740. december 21-én erős szélvihar rongálta meg, majd 1763-ban földrengés rombolta. Az Első Katonai Felmérés (1782–1785) már romként jelöli a dobronyai várat.

Érdemes megállni pár perc erejéig a várromnál. A már említett csodás kilátás mellett a történelmi falak visszarepítik a látogatót a középkorba.

Forrás:
varlexikon.hu, wikipédia

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)