A fenti címmel szervezte meg az Ipoly mentéről elhurcolt zsidók emlékére készült vándorkiállítást Baki Attila. A történész saját, mintegy két évtizedes kutatása alapján összeállított panelkiállítás első alkalommal Ipolynyéken látható.
„A holokauszt nem a gázkamrákkal kezdődött, hanem a szavakkal és a gyűlölettel” – ezzel a Lily Ebert, magyar származású százéves holokauszt túlélőtől vett idézettel kezdte mondandóját Baki Attila.
Megnyitó az ipolynyéki állomáson (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Jelezte: a bemutatott dokumentumokat illetve dokumentum részleteket szlovákiai levéltárakból gyűjtötte be. Az ipolynyéki és a szűkebb környék, az ipolysági régiót érintő iratok javarésze a nyitraivánkai és a lévai levéltárból származik.
„A tárlat az ipolysági gettó keletkezését és annak működését foglalja össze dióhéjban” – magyarázta. Hozzátette: olyan anyagot válogattak össze, amely nagyban kifejezi a korszak borzadalmait.
Rövid megnyitó beszédében kifejtette: a szavak és a gyűlölet képes ölni, ezt láthattuk a nyolcvan évvel ezelőtti történésekben is.
A kiállítás tanulmányozása (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A vándorkiállítás a Magyarországon nyolcvan évvel ezelőtt elkezdődött zsidómeghurcolás és gettósítás évfordulójához igazítva jött létre. A felkutatott dokumentumokat kemény panelekre nyomtatták. A tárlat anyaga 22 panelből áll, mely könnyedén hordozható és felakasztható. A szponzori támogatásnak köszönhetően sikerült elkészíteni a paneleket
A dokumentumok időrendi sorrendben követik egymást, köztük számos hivatalos levelezés, jegyzőkönyvrészlet található. Megőrződött és a kiállításon is szerepel például az ipolysági gettó belsőrendjét tartalmazó háromoldalas dokumentum.
Baki Attila történész, a kiállítás létrehozója (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Számos irat szól Ipolynyék és környékén élő zsidókról, s a címzettek közt szintúgy szerepel lévai székhelyű intézmény és hivatal.
A vándorkiállítás első állomása Ipolynyék. A falu mindig is a jelentősebb, nagyobb létszámú falvak közé tartozott az Ipoly mentén. Annak ellenére, hogy kevés zsidó élt a községben, építettek zsinagógát.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mára már a nyomait sem találjuk a faluban. Ipolyság volt a központja az ipolynyéki zsidó közösségnek – vázolta fel a történész. A vészkorszak idején az ipolysági gettóba gyűjtötték be az ipolynyéki zsidókat is.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A tárlat kilenc napon át lesz látható Ipolynyéken. A tavasz folyamán Ipolyhídvégen, Ipolybalogon, Ipolyvarbón is bemutatják. Várhatóan Ipolyságra is elkerül a helytörténeti értékes vándorkiállítás. Az ősszel a Csábon is látható lesz a tárlat.
„A tárlat célja, hogy az évforduló kapcsán minél több emberhez jussanak el az írott szavak, amelyek szörnyűségeket takarnak a nyolcvan évvel ezelőtti történésekről”
– summázta gondolatait Baki Attila.
-
- (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
-
- (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
-
- (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
