Június 6. és 9. között tartják az Európai Unió tagállamaiban az Európai Parlament képviselőinek választását. Szlovákiában június 8-án kerül sor a voksolásra. A felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség önálló listát állított 15 képviselőjelölttel.

A párt képviselőjelöltjei a Magyar Szövetség oldalán mutatkoztak be.

A magyar lista vezetője Berényi József, aki bár jelenleg Nagyszombat megye alelnökeként régiós vezetőként tevékenykedik, korántsem állnak távol tőle az uniós ügyek: az MKP “fénykorában” külügyi államtitkárként dolgozott, s jelenleg is tagja az EU-n belül működő Régiók Bizottságának. „A világon csak egy választott intézmény létezik, ahol a Kárpát-medencei magyarság együtt lehet, ez pedig az Európai Parlament. Ha sokan elmennek választani és bejutunk, akkor a magyarországi és erdélyi barátainkkal együtt képviselhetjük értékeinket és érdekeinket az EP-ben” – vallja Berényi József, aki szerint rossz irányba mennek a dolgok Európában. Amikor csatlakoztunk, nem egy ilyen EU-t akartunk. 

A második helyről indul Pandy Péter jogász, aki számára az Európai Unió mindig is a demokrácia, a jogállamiság, a szabadság és a béke garanciája volt és továbbra is hisz abban, hogy közösen képesek vagyunk megerősíteni ezeket az alapvető értékeket. Fontosnak tartja, hogy Szlovákia déli és keleti régiói is képviselve legyenek európai szinten is, azaz szülőföldünk további fejlődése érdekében mindenképpen vissza kell szereznünk a felvidéki magyarok képviseletét az Európai Parlamentben.

Orosz Örs (3.) azért vállalta a megmérettetést, hogy visszaszerezhessük a magyar képviseletet az Európai Parlamentben. „A sikeres európai parlamenti szereplés mandátum arra is, hogy onnét építsük vissza kockáról kockára a magyar érdekképviseletet országosan is – mert a brüssszeli mandátumnak súlya van Szlovákiában is. Az az EP-képviselő, aki komolyan dolgozik, a hazai folyamatokra is hatással lehet. Például az európai támogatások elosztásánál a régiónk szószólója kell, hogy legyen.”

Patasi Ilona, (4.) a Szlovákiai Agrárkamara elnöke úgy véli, a mandátum megszerzése nagyon fontos a Magyar Szövetség számára, ugyanis tagságának zöme vidéken él, így jelentős része kötődik az agráriumhoz. A Magyar Szövetség az egyetlen párt, amely régiónk érdekeit helyezi első helyre.

Iván Tamás közgazdász (5.) szerint egy olyan Európai Uniót kell teremtenünk közösségünk számára, amelyben fontosak az alapvető értékrendek, a család, a haza fogalma, és amelyben ezen elvek mentén tudjuk egységesíteni a közép-európai országokat. Az utóbbi években a brüsszeli parlament sóhivatallá vált, ahol az értelmetlen törvények kitalálása és betartatása mára már sokkal fontosabb mint az emberek életkörülményeinek a megsegítése.

Mag Fodor Enikő (6.) projektmenedzser úgy fogalmazott: „Szeretném,, ha gyermekeim örökölnének tőlünk abból a gazdagságból, amit hagyományaink, kultúránk és nemzeti identitásunk jelent! Most ezt kell megvédenünk és kötelességemnek érzem, hogy aktívan tegyek ezért!”

Herbácskó Anita (7.) polgármester szerint bár az Európai Unió döntéshozó szervei és egy  dél-szlovákiai falu földrajzilag messze vannak egymástól, ám az EU parlamentben meghozott döntések nagyon is közeli problémákat kell, hogy oldjanak, melyek bennünket érintenek a mindennapokban, és nem lehet számunkra közömbös, hogy nélkülünk, rólunk is döntenek. Fontos, hogy mi is beleszólhassunk olyan döntésekbe, melyek bennünket érintenek, hatással lesznek mindennapjainkra, és a további generációkra egyaránt. Elengedhetetlen, hogy képviselete legyen a Magyar Szövetségnek az EU-ban, hogy régiónk, Dél -Szlovákia fejlődni tudjon.

Mészáros Anikó (8. )EP-képviselői tanácsadó szerint azért kell mandátumot szereznie a Magyar Szövetségnek június 8-án, hogy legyen képviselete érdekeinknek, hangja közösségünknek Brüsszelben. Nem engedhetjük meg magunknak, 450 ezres közösségként, hogy kimaradjunk az európai döntésekből. A 15 szlovákiai EP-képviselő között ott a helye a Magyar Szövetség képviselőjének is, csakis velünk lesz teljes a parlamenti képviselet.

Köpöncei Péter, Palást polgármester (9.) úgy véli, a politikának vissza kell térni az eredeti céljához, azaz a közjó megteremtéséhez. „Ebben vagyok érdekelt, ezért dolgozom” – mondja a képviselőjelölt.

Marcinkó Zoltán, Béna polgármestere (10.) az EU elmúlt húsz éves teljesítményére visszatekintve úgy gondolja, húsz év után jól tudjuk, hogy a sikerre nincs biztos recept. „Az EU regionális politikája nem hozta el a megfelelő eredményt, a régiók közti különbségek máig hatalmasak. Az árucikkek és szolgáltatások árai európai színvonalúak lettek, azonban a fizetések és nyugdíjak tekintetében messze elmaradunk az uniós átlagtól. Európai színvonalú egészségügyről és szociális szolgáltatásokról csak álmodhatunk. Nem beszélve azokról az intézkedésekről, amelyek egyenesen megnehezítik, bonyolultabbá teszik az emberek életét.” A következő 5 évben sok olyan kérdés fog eldőlni az Európai Parlamentben, amely a mi életünket is befolyásolja. A választások után eldől, hogy az EU a centralizáció felé fog haladni vagy megmarad szuverén államok politikai és gazdasági szervezeteként.

Klenovics Gábor közgazdász (11.) szeretné a magyar közösség javára fordítani azt a több mint 15 év tapasztalatot, amit az Európai Parlamentben szerzett képviselői asszisztensként és tanácsadóként. „Bár nem hiszem, hogy van más lehetőség számunkra, mint az uniós tagság, azonban látom azt is, hogy a Schumann és társai által megálmodott közös Európa restartot igényel, reformra van szüksége. Ebből mi, felvidéki magyarok sem maradhatunk ki. A keresztény-konzervatív erőkkel közösen kell Európát új alapokra helyeznünk.”

Drab Melinda vállalkozásfejlesztési tanácsadó (12.) elmondta: „ A Felvidék leginkább leszakadó térségében élek, amit a jelek szerint elfelejtettek Pozsonyban és Brüsszelben is. Fontos, hogy az embereket olyanok képviseljék, akik ismerik a gondjaikat és látják a lehetséges megoldásokat. Hiszem, hogy mindig lehet tenni azért, hogy jobbra forduljanak a dolgok. Ezért érdemes dolgozni itt Királyhelmecen és az Európai Parlementben is.”

Brunczlík Viktor tanár (13.) kiáll a Magyar Szövetség által képviselt értékek mellett, s ezekért kíván harcolni. „Megtisztelő volt számomra a Magyar Szövetség felkérése. Legfiatalabb jelöltként minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a felvidéki magyarságnak legyen újra hangja Európában, egyenlő jogokat biztosítva ezzel a nemzeti közösségeknek.”

Ivanecký Ján menedzser (14.) a fiatalokat szeretné megszólítani. „Hiányolom a negyven év alattiak érdeklődését. Érthetetlen számomra, hogy a többségében magyarlakta területeken az utolsó három választások alkalmával alulmaradtunk a részvételt tekintve. Sokkal többre lenne képes a közösségünk.”

Miklós László professzor (15.):  „Dél-Szlovákia tájainak szerelmese vagyok. Minden bajtól megvédeni és utódainkra értékes örökségként hagyni szívügyem, szakmám, hivatásom és  egyúttal a hobbim is.” Szlovákia volt környezetvédelmi minisztere (1998-2006) szerint Dél-Szlovákia  egyedi természeti értékei és erőforrásai fenntartható  kihasználására az EU költségvetésének jelentős része van kiosztva, egységes elvek szerint. Viszont a környezeti és mezőgazdasági feltételek távolról sem egységesek, még a tagállamokon belül sem. Ezért fontos, hogy az elérhető támogatások elosztási módszereinek kidolgozásánál és eldöntésénél legyen szakmai képviseletünk. A mi régióinkban jelentős területek mezőgazdaságilag hátrányos helyzetűek, ezekre az EU forrásaiból támogatást lehet igényelni. Jelenleg e területek meghatározásának módja nem felel meg teljesen a mi régióink természeti feltételeinek, Szlovákia más régióihoz hasonlítva sem. Dél-Szlovákia legnagyobb természeti kincse a kiváló minőségű ivóvíz. Ennek ellenére a csatorna- és víztisztító hálózata itt még mindig a Szlovákiai átlag alatt van. Ugyanúgy ezt a régiót sújtják leginkább a klímavátozások is, úgy a szárazságok, mint a belvizek és az árvizek. Mindezekhez az EU szerveiben szükséges szorgalmazni a régiókra szabott mezőgazdasági és vízgazdálkodási politika támogatását.

(szd/Felvidék.ma/szovetseg.sk)