Komáromban, a Tiszti pavilonban nemzeti ünnepünk alkalmából állami kitüntetéseket adtak át március 13-án. Idén Csémi Szilárd, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség szervezeti alelnöke; Iván László, Szepsi volt alpolgármestere, volt parlamenti és megyei képviselő, Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rektora és Pelle Tibor, a rimaszombati Magyar Katolikus Kör alapítója részesültek kitüntetésben.
A megemlékezést, melyen Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke is részt vett, Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége szervezte.
Fotó: SZMCSSZ FB
Csémi Szilárd, ismertebb cserkésznevén Kismedve, kivételes életutat járt be
1976. március 6-án született Dunaszerdahelyen, gyermekéveit Nagymegyeren töltötte, és bár ma Révkomáromban él, szívében mindmáig szülőföldjéhez kötődik. Villamosmérnöki diplomáját a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen szerezte, szakmai pályafutása mellett azonban élete egyik legfőbb hivatásának a cserkészmozgalomban való aktív részvételt tekintette.
A rendszerváltást követően a cserkészet újjáéledésével Szilárd is csatlakozott a mozgalomhoz, és 1993-ban tette le cserkészfogadalmát. Az évek során elkötelezett vezetővé vált: parancsnokként, oktatóként, közösségszervezőként és történeti kutatóként is szolgálta a cserkészet ügyét. Nevéhez fűződik számos képzési program, vezetői tábor és cserkészesemény szervezése, miközben mindig szem előtt tartotta a fiatalok nevelését és a cserkészet értékeinek továbbadását.
Szilárd szerteágazó tevékenysége túlmutat a cserkészszövetség falain.
Mindennapjaiban a cserkészet iránti elkötelezettsége és a közösség szolgálata mindig kiemelkedő szerepet játszik.
Részt vett számos civil szervezet munkájában, alapító tagja volt több polgári társulásnak, aktívan hozzájárulva a felvidéki magyar közösség kulturális és társadalmi életéhez. A digitális világban is úttörő szerepet vállalt, az SZMCS egyik első online platformjának létrehozásával, a cserkészújság szerkesztésével és a magyar cserkészmozgalom médiamegjelenéseinek szervezésével. Történeti érdeklődését és dokumentációs munkáját a Szlovákiai Magyar Cserkészgyűjtemény létrehozásával és gondozásával koronázta meg, amelynek célja a felvidéki magyar cserkészet örökségének megőrzése és bemutatása.
Csémi Szilárd életműve példaértékű. Munkássága a cserkészszövetségben, a közösségi életben és a kulturális örökség megőrzésében egyaránt maradandó nyomot hagyott. Egyénisége, elhivatottsága és rendíthetetlen hite a közösség erejében mindannyiunk számára inspirációként szolgál. Közössége számára nem csupán vezető, hanem példakép is, akinek munkássága időtálló értéket képvisel a felvidéki magyar ifjúság és a cserkészet történetében.
Fotó: SZMCSSZ FB
Iván László életútja példát mutat az elhivatottság, a közösség iránti felelősségvállalás és a kitartás terén
1953. január 2-án született Nagyszelmencen, és egész életében a szlovákiai magyar közösség szolgálatát tartotta elsődleges feladatának. Tanulmányait mezőgazdasági gépészmérnökként kezdte Prágában, majd pedagógiai képesítést szerzett Nyitrán, ezzel biztosítva, hogy szakmai és nevelői hivatásában is a legmagasabb szinten álljon helyt.
Pályafutása során számos meghatározó szerepet töltött be, kezdve a mezőgazdasági gépészetben vállalt munkaköreitől a középiskolai tanári hivatáson át egészen a közigazgatási és közéleti feladatokig.
1992 és 2014 között Szepsi alpolgármestereként dolgozott teljes munkaidőben, eközben folyamatosan részt vett a közösségi és politikai élet alakításában. Országgyűlési és megyei képviselőként jelentős eredményeket ért el, amelyek közül kiemelkedik a magyar nyelvű oktatás védelme, valamint a Nagyszelmenc és Kisszelmenc közötti kishatár-átkelőhely megnyitása.
A közéleti szerepvállalás mellett kiemelkedő munkát végzett a Jövőért Alapítvány ügyvezetőjeként is, amelynek keretében egy modern, magyar tanítási nyelvű iskolaközpont megépítését irányította. Ezen maradandó értékek mind azt bizonyítják, hogy Iván László mindig a tettek embere volt, aki a közösség jövőjéért dolgozott, és céljait együttműködésre építve valósította meg.
Bár immár nyugdíjas, szellemisége továbbra is a fejlődést és a megmaradást szolgálja. Filozófiája – „úgy dolgozz, mintha örökké élnél, és úgy élj, mintha már holnap távoznod kellene” – nem csupán szavak, hanem egy egész életút hitvallása, amely példaként szolgál a jelen és a jövő nemzedékei számára.
Kónya Péter jelentős mértékben hozzájárult az Eperjesi Egyetem rendkívül gyors fejlődéséhez
1966. augusztus 20-án született Eperjesen, magyar gyökerekkel rendelkező evangélikus családban. Iskoláit szülővárosában végezte, az Eperjesi Egyetemen 1990-ben szerzett diplomát, majd 2003 novemberében avatták professzorrá Prágában. Számos külföldi egyetem vendégelőadója. Tagja több tudományos társaságnak, például a Szlovák Történelmi Társaságnak és a MTA köztestületének, valamint részt vesz hazai és külföldi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottságának munkájában.
Tudományos kutatómunkáján belül kiemelten a Habsburg-ellenes felkelések történetével és azoknak a szabad királyi városokra gyakorolt hatásával foglalkozik. Több, mint félszáz tudományos monográfia szerzője vagy társszerzője, több száz tanulmányt jelentetett meg. Munkáit szlovák, magyar, német és angol nyelven publikálja.
Kónya Péter már több, mint két évtizede szervez tudományos konferenciákat, amelyeken szlovák és magyar történészek mutathatják be tevékenységüket.
E rendezvények eredményeként számos kétnyelvű, magyar-szlovák tanulmánykötetet jelentetett meg, melyekkel elősegíti a magyar-szlovák tudományos és kulturális kapcsolatok ápolását.
Szakmai pályája 1990 óta összefonódott az eperjesi bölcsészkarral; 2007-től rektorhelyettes volt, majd 2015 óta áll rektorként az Eperjesi Egyetem élén. Kiváló munkájának elismerése, hogy már harmadik alkalommal választották újra. Rektorként kibővítette az akadémiai kapcsolatokat, több együttműködési megállapodást kötött Magyarország és a régió egyetemeivel.
Nemcsak az országban, hanem Közép-Európa-szerte is ismertté tette a tanintézményt. Fontosnak tartotta a kollégium és az iskola épületeinek felújítását, és célul tűzte ki, hogy az egyetem nyisson a külföldi diákok felé. A modern egyetem vezetőjeként tudatosan épít a 350 éven át itt működő eperjesi evangélikus kollégium hagyományaira is.
Pelle Tibor életútja a hűség, a közösségi szolgálat és a hit megtestesítője
1944. november 26-án született Gömörpéterfalán, egy olyan környezetben, ahol az egyszerű paraszti élet értékei – hit, becsület, kitartás és közösség iránti szeretet – határozták meg gyermekéveit. Tanulmányait a Rimaszombati Gimnáziumban folytatta, majd a Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát, amely megalapozta szakmai pályafutását.
Életének meghatározó része a cukoriparhoz kötődik: több mint három évtizeden át dolgozott a Rimaszombati Cukorgyárban, ahol termelési osztályvezetőként, igazgatóhelyettesként, majd vezérigazgatóként is bizonyította szakmai rátermettségét. Munkásságának köszönhetően szoros együttműködést alakított ki a magyarországi cukoriparral, valamint számos kulturális és sporteseményt szervezett, erősítve a felvidéki magyar közösség összetartozását.
A rendszerváltást követően közéleti szerepet vállalt, három választási cikluson keresztül képviselte Rimaszombat városát, mindig a magyar közösség érdekeit szem előtt tartva. Elkötelezettségét 2018-ban díszpolgári címmel ismerték el. Közösségépítő munkássága a Katolikus Kör alapításában és vezetésében is megmutatkozott, amelynek célja a hit és a magyar identitás megőrzése volt. Az általa szervezett zarándoklatok, bibliai versenyek és hitéleti előadások mind-mind hozzájárultak a keresztény értékek ápolásához és a fiatalok neveléséhez.
Pelle Tibor mindig a tettek embere volt.
Az Olajág című havilap megalapításával, a határon túli magyar kapcsolatok építésével és a keresztény értelmiségi szervezetekkel való együttműködéssel maradandó örökséget hagyott maga után. Filozófiája – „Mert nem csak magadnak születtél” – hűen tükrözi életének küldetését: szolgálni és építeni a magyar közösséget. Nyugdíjasként is fáradhatatlanul dolgozik a közösségért, példát mutatva mindazoknak, akik számára a hit, a haza és a közösség megőrzése életfeladat.
Magyarország Nagykövetsége – Pozsony / NT, HE/Felvidék.ma
