Velebny Gábor, a Felvidéken működő Via Mariae Polgári Társulás elnökségi tagja, az Ipoly menti zarándoklatok szervezője, portálunknak elmondta, hogy az elmúlt napokban három zarándokútvonalat járt be Ipolyság és a környező falvak hívő közössége, gyalogosan, kerékpáron és motorkerékpáron.
Gyalogos tanévzáró zarándoklat
A nyári szünidő első napjaiban a Medvekúti kápolnához zarándokoltak két irányból, Ipolyfödémestől és Somostól, fiatalok, szülők és nagyszülők, hogy Sarlós Boldogasszony ünnepéhez kapcsolódva hálát adjanak az elmúlt tanévért. Az ipolyfödémesi csapat Velebny Gábor vezetésével indult el a 7,5 kilométeres szakaszon, mely az oda-vissza út hossza.
A Somostól indulókat Gyurász Pál atya vezette a 9 kilométeres szakaszon. A Korponai fennsíkon található Mária-kegyhelyen ötvenen vettek részt a szentmisén, amit Gyurász Pál atya mutattatott be. A nagy meleg ellenére vidám és imádságos hangulatban rótták le a kilométereket a zarándokló fiatalok.
A kerékpáros zarándoklat résztvevői (Fotó: Via Mariae p.t.)
Kerékpáros zarándoklat
Július első hétvégéjén Ipolyságról indult az a lelkes csapat, akik Ipolyfödémesről, Palástról és Ipolyhídvégről érkeztek és a kerékpáros zarándoklatot vállalva elkarikázta Márianosztrára Gyurász Pál atya vezetésével. Öten szálltak nyeregbe Szent Tamás apostol liturgikus ünnepnapján, és a célhoz érkezve részt vettek a péntek esti szentmisén a Magyarok Nagyasszonya-bazilikában, majd egy éjszakát töltöttek el a Mária-lakban.
Szombaton a reggeli órákban csatlakoztak a Térden Álló Férfiak Rózsafűzér imájához, majd újra kerékpárra ültek és estére hazaérkeztek a 125 kilométeres kerékpárút bejárásával.
A zarándoklat szervezői nem csak a gyalogosokra, a kerékpározókra, de a motorosokra is gondoltak és meghirdették a Motoros Rózsafűzér Zarándoklatot, ahová a szűkebb és a tágabb régióból is érkeztek motorosok. Az ötlet Velebny Gáborban fogalmazódott meg, mely július első hétvégéjén meg is valósult.
Az Ipoly menti biciklisek is imádkoznak (Fotó:Via Mariae p.t.)
Az Ipoly mentiekhez csatlakoztak Nagykürtös környékéről, Trencsénből és az anyaországi Pálos atyák motorosai is eljöttek. Az ipolysági Nagyboldogasszony-templomtól indult el 13 motorkerékpáron 20 zarándok Novák József atya áldásával és vezetésével.
Az erre a célra kiadott zarándokfüzetben, a 360 kilométeres útvonalon öt állomás szerepelt, templomok, kegyhelyek, történelmi nevezetességek, ahol egy-egy tized rózsafűzért imádkoztak el – az Örvendetes rózsafűzér öt tizedét – felváltva magyar és szlovák nyelven. Az útvonal megtervezése Novák József atya, ipolysági plébános javaslata szerint történt, miszerint egy rózsafűzér kört alkotva járták be motorral az öt kegyhelyet.
„Uram, légy az utazók társasága, irányadója az elágazásoknál! Adj nekik erőt, amikor elgyengülnek, védelmezd veszély közben, oltalmazd az út során, adj árnyékot a nap hevében, világíts a sötétségben, nyújts vigaszt, mikor kedvüket szegik és szilárdítsd meg szándékukban!“
– hangzott a zarándokáldás és ima az ipolysági templomnál, ahol az első tized rózsafűzér került elimádkozásra. A középkori templomból ma leginkább a híres román kori főkapu maradt fenn. Ezt a művészettörténészek a 13. századi felvidéki kőfaragó művészet egyik legjelentősebb emlékének tartják.
A következő állomás az Óhegy (Staré Hory) volt, mely Közép-Szlovákia egyik legjelentősebb Mária-kegyhelye, a katolikus hagyományban különösen tisztelt és ismert zarándokhely.
A harmadik állomás Znióváralja (Kláštor pod Znievom) volt, melynek neve szó szerint azt jelenti: „kolostor a Znió vára alatt”.
A település Turóc egyik legfontosabb középkori egyházi központja volt. A falu fölött állt a Znió vára, alatta pedig IV. Béla király alapította meg a premontrei prépostságot. A kolostortemplom Szűz Mária mennybevétele, vagyis Nagyboldogasszony tiszteletére épült.
A mai napig ez a település legfontosabb egyházi műemléke. A Mária-titulus jól mutatja, hogy a középkori magyar királyságban milyen erős volt a Szűz Mária-tisztelet.
Az óbányai kegyhelyen imádkoznak a motoros zarándokok (Fotó: Via Mariae p.t.)
Innen a motorosok az Újbánya (Nová Baňa) fölött található Mária-kegyhelyre mentek, amely a 19. század második felében vált ismert búcsújáró hellyé. Különlegessége és legendája egy gyógyító forráshoz és a Szeplőtelen Szűz Mária tiszteletéhez kapcsolódik, ezért is épült meg a kegyhelyen a neugótikus kápolna.
Végezetül az ötödik tized rózsafűzért a zarándoklat utolsó állomásán Garamszentbenedeken (Hronský Beňadik) a Felvidék egyik legfontosabb katolikus történelmi és zarándokhelyén imádkozták el.
A Garam fölé emelkedő erődített bencés apátság több mint 950 éve áll, és a magyar kereszténység egyik legjelentősebb középkori emléke. A Bencés-kolostor őzi a Szent Vér-ereklyét, ahol ereklyetisztelet keretében csendes és egyéni imára tértek be a motoros zarándokok.
Velebny Gábor, a zarándoklatok lelkes szervezője elmondta, hogy hálás a gondviselő Istennek, a zarándoklatot segítőknek, az atyáknak a lelki vezetésért, és a résztvevőknek, amiért mindezt vállalva, megmutatva hitüket, együtt dicsőítették az Urat, és kérték a Boldogságos Szűzanya közbenjárását. A jövőben is tervezik a gyalogos, a kerékpáros és a motoros zarándoklatokat.
Mindhárom zarándoklatot Esterházy János boldoggá avatásáért, közösségeikért, családjaikért, az ifjúságért és a világbékéért ajánlották fel.
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
