Városainkat nem az éghajlatváltozással járó magas nyári hőmérsékletre tervezték, ami komoly problémákat okozhat az itt élőknek. Az urbanizáció történelmileg más körülményekhez igazodott. Nagyon sok az aszfalttal, betonnal és térkővel fedett terület, amelyek nappal elnyelik a hőt, éjszaka pedig leadják. A fák és a növények és a párologtatás hiánya miatt kevés természetes árnyékot és felüdülési lehetőséget biztosítanak. A TASR hírügynökséget az Európai Éghajlati Paktum (EUCP) tájékoztatta a témáról.
„A szlovákiai városok nincsenek felkészülve a rendkívüli hőségekre. Nem voltunk hozzászokva a nyári tartósan magas hőmérséklethez, amely a hő koncentrációjával és hőszigetek kialakulásával jár. A városoknak fel kell készülniük erre, különösen építészeti szempontból” – jelentette ki Dušana Dokupilová, a Szlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének munkatársa.
A természetvédők és a tudósok szerint a városok sűrű beépítettsége, a kevés vízfelület és az elégtelen csapadékmegtartás szintén problémát jelent. „Ennek következménye az úgynevezett városi hőszigetek kialakulása, ami azt jelenti, hogy beépített városi területen a hőmérséklet lényegesen magasabb, mint a várost körülvevő külvárosi és vidéki területeken.
A jövőben ezért egyre fontosabb lesz, hogy a városok ne csak funkcionálisak és esztétikusak legyenek, hanem képesek legyenek ellenállni a klímaváltozás hatásainak is – több fával, árnyékkal, zöldterülettel, áteresztő felületekkel és vízvisszatartó rendszerekkel” – hangsúlyozták.
Simona Hlaváčová, az EUCP nagykövete szerint újra kell gondolni a vízmegkötéshez vagy a steril gyepszőnyegekhez való hozzáállást, fák, bokrok és virágágyások ültetésébe kell kezdeni. Dokupilová hozzátette azt is, hogy a várostervezést parkok vagy vízfelületek létrehozásával kell átalakítani, nemcsak mesterségesekkel, például szökőkutakkal, hanem olyanokat is, amelyek felfogják és nem a csatornába vezetik a csapadékot. „Ez segítene a hatalmas beton- és aszfaltfelületek méretének csökkentésében is, amelyek a nyári kánikulában sokkal inkább elnyelik a napsugárzást, mint ahogy visszavernék, és meg is tartják a hőt, még elviselhetetlenebbé téve azt” – mondta.
Szerinte az anyagválasztás is fontos a várostervezésben. Szükségesnek tartja a beton és az aszfalt használatának korlátozását azokon a helyeken, ahol nem feltétlenül szükséges, és helyettesítésüket például gyephézagos térkővel vagy más vízáteresztő anyagokkal, termékekkel.
A zöldfalak vagy zöldtetők is megfelelő alternatívát jelenthetnek. Az EUCP a Szöuli Nemzeti Egyetem kutatóinak legújabb tanulmányára hivatkozott, mely szerint a zöldfalak és zöldtetők nemcsak a környezet hűtésében hatékonyak, hanem fizikai és pszichológiai előnyökkel is járnak. Az eredmények így megerősítik a zöld infrastruktúra fontosságát a városok hőstresszének enyhítésében.
Dokupilová szerint a zöldfelületek hűsítenek, árnyékolnak, visszaverik és megtörik a hőszigeteket. A fák szintén visszaverik a napsugarakat, biztosítva, hogy a nap energiájának nagy részét ne a földfelszín nyelje el. „Ugyanakkor, ha elegendő víz van a zöldfelületeken, képesek elpárologtatni azt. Amikor a halmazállapot folyékonyból gáz halmazállapotba megy át, nagy mennyiségű hőenergia használódik el a levegőből, és a környezet lehűl, ami lényegesen hatékonyabb, mint a légkondicionálás, amely a beltéri környezetet hűti ugyan, de a kültérit melegíti” – magyarázta Dokupilová.
NZS/Felvidék.ma/Teraz.sk
