A nagysallói tájházban még a hónap közepéig megtekinthető az a helytörténeti kiállítás, amely a falu egyik jeles családja, a Kucsera família előtt tiszteleg. A tárlat idősebb és ifjabb Kucsera Imre életét és munkásságát eleveníti fel.
A Nagysalló első írásos említésének 870. évfordulója alkalmából rendezett falunap keretében nyitották meg a kiállítást. Mint Kicsindi Enikő helytörténész kifejtette,
a Kucsera család több szálon kötődik a faluhoz. Idősebb Kucsera Imre kántortanítóként érkezett Nagysallóba, fia pedig gyógyszerész volt a térségben.
Ifjabb Kucsera Imre a nemrégen elhunyt Kubička Kucsera Klára édesapja volt. A kiállított anyag nagy részét művészet- és építészettörténész lányától kapták meg – tudtuk meg a helytörténésztől, a kiállítás rendezőjétől.
A kiállított családi hagyaték fotográfiákat és személyes dokumentumokat ölel fel.
Id. Kucsera Imre 1852. október 23-án született Léván. Tanulmányait szülővárosában folytatta, a Lévai Tanítóképző egyik első végzőse volt. Kántortanítóként Zsemléren helyezkedett el, 1880-ban azonban Nagysallóba került.
Fellendítette a falu közéletét, társadalmi tevékenysége mellett pedig az egyházi életben is kifejtette jótékony hatását
– jegyezte meg Kicsindi Enikő. A helyi iskolában ez idő tájt 130–140 gyermek tanult igen rossz körülmények között. Id. Kucsera Imre tizenkét éven át harcolt a jobb körülmények megteremtéséért. Tizenkét év elteltével új katolikus iskola épült a községben. Az épülethez háromszobás kántortanítói és egy osztálytanítói lakás is tartozott. 1916-ban, 36 év nagysallói működés után vonult nyugdíjba.
1917-ben 43 évi munkásságáért királyi arany érdemkereszttel tüntették ki. Abban az időben haladó szellemű pedagógusnak számított. Gyakorlati tanításaiért és pályamunkáiért többször is kitüntetésben részesült.
1891 és 1916 között Nagysalló község képviselő-testületének tagja, a Nagysallói Önkéntes Tűzoltó Egyesület segédtisztje, jegyzője, majd pénztárosa is volt.
Feleségével, Missik Júliával négy leány- és két fiúgyermeket neveltek fel. Id. Kucsera Imre húsz évvel élte túl a feleségét, 1952-ben, 97 éves korában hunyt el.
Kucsera Mária Flóra (Miczike) lánya hozzáment Droppa Ernő oszlányi gyógyszerészhez, aki hamarosan a nagysallói gyógyszertár vezetője lett.
Idősebb Kucsera Imre mindkét fia gyógyszerész lett. A legkisebb fiú, Kucsera László 1935-től Ipolyságon vezetett patikát. A második világháború után államosították a Megváltóhoz címzett gyógyszertárát. Rövid időre Ipolyság másik gyógyszertárába helyezték át. Élete utolsó öt évében visszakerült egykori patikájába, amelynek vezető gyógyszerésze lett.
Ifjabb Kucsera Imre 1894. augusztus 9-én született Nagysallóban. 1904 és 1910 között az esztergomi Bencés Gimnáziumban tanult. A gimnázium elvégzése után gyógyszerészgyakornoknak állt Oszlányban a sógoránál, Droppa Ernőnél, miközben Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait.
Szinte az egész első világháború idején végig katonáskodott. A háborús időszakból is több fotó látható a nagysallói kiállításon. Az első világháborút követően 1922-ben a prágai Károly Egyetemen szerzett diplomát.
Közel két évtizeden át a zólyomi Egyszarvú gyógyszertár vezetője volt, s hozzá tartozott a szliacsi gyógyszertár is.
1938-ban, az első bécsi döntést követően a zólyomi gyógyszertárat elcserélte Krajčovič Antal gyógyszerész lévai Magyar Korona gyógyszertárára.
Ennek a patikának a berendezése képezte a dr. Alt Ernő által az 1970-es évek elején létrehozott patikamúzeumot a lévai Barsi Múzeum épületében.
Ezután bekapcsolódott a gyógyszerészeti kamara tevékenységébe. Többek között támogatta a csehszlovák gyógyszerek használatát a magyar területen. Neve többször is megjelent a gyógyszerészeti lapokban.
1944-ben kórházba került az első világháborúban szerzett betegségei következményei miatt. 1945. február 2-án halt meg Léván. A gyógyszertárat feleségétől és lányától, Klárától elvették, és ideiglenesen állami kezelésbe helyezték. 1949-ben átmenetileg visszakapták, majd rövid időn belül véglegesen államosították.
„Kucsera Imre és Missik Júlia gyermekeivel és unokáival egyetemben az ország különböző területein hagytak nyomot maguk után, miközben a család története szorosan összefonódik Nagysalló kulturális és társadalmi történetével és életével”
– hangsúlyozta végezetül Kicsindi Enikő.
Pásztor Péter/Felvidék.ma







