Október 25-re írta ki az előrehozott parlamenti választást Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök szerdán Belgrádban.
A televízióban is közvetített eseményen az elnök kiemelte: a kormány kérésére feloszlatta a parlamentet, és előrehozott parlamenti választást írt ki.
A szerb választási szabályok szerint a választás kiírása és megtartása között legalább 45, legfeljebb pedig 60 napnak kell eltelnie.
Aleksandar Vucic a döntés indoklásakor azt mondta:
a második világháború után kialakult világrend felbomlott, miközben új, stabil nemzetközi rend még nem jött létre.
A világ számos térségében zajló háborúk szerinte nemcsak biztonsági, hanem gazdasági és politikai szempontból is veszélyeztetik Szerbiát.
Az államfő hangsúlyozta:
Szerbiának az elmúlt időszakban sikerült megőriznie a békét és a stabilitást, miközben gazdasága növekedett.
A köztársasági elnök az utóbbi majdnem két év év belpolitikai feszültségeiről szólva azt mondta: szerinte azok nem kizárólag hazai politikai szereplők közötti konfliktusok következményei voltak, hanem külföldi hatalmak jelentős beavatkozása is szerepet játszott bennük. Hozzátette: többször hívta párbeszédre politikai ellenfeleit, de erre nem kapott választ. Az államfő szerint éppen ezért van szükség választásra, amelynek eredménye világosan megmutatja, milyen irányban kíván továbbhaladni Szerbia.
Az államfő arra kérte a politikai szereplőket és a választókat, hogy
a 45 napos kampányt békésen és méltósággal folytassák le, és tartsák tiszteletben az eltérő politikai véleményeket, valamint a gyülekezés és a nyilvános véleménynyilvánítás szabadságát.
Közölte: bárki is nyeri meg a választást, elfogadja a választók döntését, és gratulál a győztesnek.
Szerbiában 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban is tartottak előrehozott parlamenti választást, majd az előbb Aleksandar Vucic, utóbb Ana Brnabic vezette kormány 2016 és 2020 között kitöltötte a négyéves ciklust.
A 2020-as választások eredményének közlését követően Aleksandar Vucic államfő azonnal bejelentette, hogy
két évvel később biztosan ismét előrehozott választást tartanak, így 2022-ben újra voksolásra került sor, és az eredmények közlését követően az elnök bejelentette: az új kormánynak sem lesz két évnél hosszabb a megbízatási ideje.
Szerbiában legutóbb 2023. december 17-én tartottak – előrehozott – választást, és akkor az államfő arról beszélt, hogy az új kormány ki fogja tölteni négyéves mandátumát.
2024. november elsején azonban leszakadt az újvidéki vasútállomás előtetője 16 ember halálát okozva, és azóta országos tiltakozások folynak a kormány és a korrupció ellen. A tiltakozás élére az egyetemisták álltak, akik azonnal előrehozott választások kiírását követelték, Aleksandar Vucic azonban mindeddig nem volt hajlandó ezt megtenni.
A lehetséges választásról már hónapok óta beszélnek, így
már megkezdődtek a koalíciós tárgyalások. A kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) múlt szombaton jelentette be, hogy a választáson az Aleksandar Vucic – Egyesült Szerbia elnevezésű listával indul, és Vucicot jelöli miniszterelnöknek.
A politikus 2014 és 2017 között már betöltötte a miniszterelnöki tisztséget, majd 2017-ben köztársasági elnökké választották. Jelenleg második államfői megbízatását tölti, amelynek lejárta után az alkotmány értelmében nem indulhat újabb elnöki mandátumért.
A szerbiai törvények lehetővé teszik, hogy
a köztársasági elnök nevét viselje egy választási lista, ahogyan azt is, hogy képviselőjelöltként induljon a választáson.
A jogszabály csak arra tér ki, hogy megválasztása esetén nem tölthet be két funkciót, vagyis ha az SNS listája győz, és Aleksandar Vucic miniszterelnök akar lenni, akkor le kell mondania az elnöki megbízatásáról. Ez esetben az elnökválasztásig a feloszlatott parlament, majd az újonnan felálló képviselőház elnöke veszi át a tisztséget.
Amennyiben nem győz az SNS, és Aleksandar Vucic elnök marad, megbízatása 2027 májusában jár le.
A kisebbik kormánypárt, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) koalíciós listán indul az Egységes Szerbiával, a Szerbiai Szociáldemokrata Párttal (SDPS) és a Szerbiai Zöldekkel.
Az ellenzék nem indul egységes listán, azonban egyelőre nem tudni, hány párt száll be a választási versenybe. A tiltakozó egyetemisták bejelentették, hogy indulnak a választáson, ám a visszaélések elkerülése érdekében a voksolás kiírása előtt nem voltak hajlandók elárulni sem azt, hogy mi lesz a listájuk neve, sem azt, hogy kik szerepelnek rajta.
A várakozások szerint ezúttal is csak egyetlen magyar párt,
a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) indul önállóan a 250 fős törvényhozás képviselői helyeiért folytatott versenyben, más kisebbségi magyar pártok nem közölték sem indulási szándékukat, sem azt, hogy kivel lépnének koalícióra.
Szerbiában a parlamentbe jutási küszöb egységesen 3 százalék, a kisebbségekre azonban az úgynevezett természetes küszöb vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy annyi képviselő juthat be a parlamentbe, ahányszor a leadott érvényes szavazatok alapján számított egyetlen mandátumhoz szükséges szavazatszámot (osztót) megszerzik.
Október 25-én valamivel több mint 6,7 millió választópolgár járulhat az urnák elé Szerbiában.
MTI/Felvidék.ma
