A szlovákiai lakosok az európai átlagnál rövidebb ideig élnek jó egészségben. A szlovák egészségügynek emellett Lengyelország után az Európai Unió második leggyorsabban öregedő népességével kell szembenéznie. A szakemberek egy magas-tátrai konferencián keresik a megoldásokat arra, miként lehetne változtatni ezen a helyzeten.
Zuzana Katreniaková, a Szlovák Közegészségügyi Szövetség (SAVEZ) elnöke és az Európai Közegészségügyi Szövetség (EUPHA) irányító testületének tagja szerint ezekre a kihívásokra nemcsak az új műszerek és gyógyszerek jelenthetnek választ, hanem az adatok jobb felhasználása, a mesterséges intelligencia, valamint a hatékonyabb megelőzés is.
Ezekkel a témákkal foglalkozik a V4-országok 6. közegészségügyi konferenciája és a SAVEZ 7. konferenciája, amelyet ezen a héten tartanak a Magas-Tátrában európai, kanadai és ausztrál szakemberek részvételével.
Katreniaková szerint a cél az, hogy a lakosság egészségét érintő döntések adatokon alapuljanak, és nagyobb hangsúlyt kapjon a megelőzés.
„A konferencia immár hetedik alkalommal hoz Szlovákiába olyan szakembereket, akiknek munkája egész Európa közegészségügyére hatással van. Olyan problémákról is szó lesz, amelyek nálunk is komoly kihívást jelentenek, a megelőzéstől a népesség elöregedéséig” – mondta Katreniaková.
Szlovákiában a várható átlagos élettartam 78,6 év, jelentős lemaradás mutatkozik azonban abban, hogy ebből hány évet élnek az emberek jó egészségben. A szlovákiai férfiak átlagosan 56,8 évig élnek jó egészségben, míg az uniós átlag 62,8 év. Ez a harmadik legalacsonyabb érték az Európai Unióban.
A szakemberek szerint az egyik legfontosabb kihívás, hogy a már bevált módszerek és újítások a gyakorlatban is eljussanak az emberekhez.
„Gyakran arról van szó, hogy tudjuk, mi működik, de nem tudjuk eljuttatni az emberekhez. A konferencia éppen ezzel a különbséggel foglalkozik: hogyan ültessük át az ismereteket a gyakorlatba úgy, hogy abból a beteg és az egészségügyi rendszer egyaránt profitáljon” – mutatott rá Iveta Rajničová Nagyová, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Orvostudományi Kara Szociális és Viselkedésorvostani Intézetének vezetője, a The Lancet Commission on the European Health Union tagja.
Hozzátette, hogy a közegészségügyi innováció nem mindig új gyógyszert, technológiát vagy modern kórházat jelent. „Ha javítani akarunk a lakosság egészségi állapotán, nemcsak a gyógyításba kell beruháznunk, hanem sokkal nagyobb mértékben a megelőzésbe, az egészségműveltség fejlesztésébe és az emberi viselkedésre vonatkozó bizonyítékokon alapuló beavatkozásokba, vagyis a viselkedési és társadalmi innovációkba” – tette hozzá.
A kutatások ezért arra is összpontosítanak, hogyan boldogulnak az idősebb emberek a digitális egészségügyi megoldásokkal, hogy a modern ellátás ne csak bizonyos társadalmi csoportok számára legyen hozzáférhető. Katreniaková hangsúlyozta a közvetlen nemzetközi együttműködés jelentőségét is.
„Szlovákiának nem kell mindent a nulláról kitalálnia. A bevált megoldások mögött álló szakemberek három napon keresztül egy teremben ülnek majd a szlovák kutatókkal, orvosokkal, közegészségügyi szakemberekkel és az állam képviselőivel. Éppen ezen múlik, hogy ezek a megoldások hozzánk is eljutnak-e, vagy csak olvasni fogunk róluk” – fogalmazott.
A szerdától szeptember 11-éig, péntekig tartó nemzetközi rendezvény része a svájci–szlovák együttműködési program műhelytalálkozója is. Ennek középpontjában a krónikus betegségek rendszerszintű megelőzése áll a régiókban és a munkahelyeken.
A konferenciát a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Orvostudományi Karának Szociális és Viselkedésorvostani Intézete, a SAVEZ, a szlovák egészségügyi minisztérium, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az EUPHA és az EuroHealthNet szervezte.
SZE/Felvidék.ma/Teraz.sk
