A Wataridori Színkör a Nemzetközi Előkészítő Intézetben az ötvenes években jött létre azzal a céllal, hogy a fejlődő országok diákjainak beilleszkedését és magyarországi továbbtanulását elősegítse. A kóreai, vietnami és afrikai diákok itt sajátították el a magyar nyelv alapjait, de az intézetben hungarológiai központ is működött, a színköt alapítói közt megtaláljuk Juhász Dósa Jánost is, a Gömöri Hírlap főszerkesztőjét.
A rendszerváltás alapjaiban rengette meg az intézet profilját, a csökkenő létszámban érkező, fejlődő országokbeli diákok mellett megnyitotta a kapuit a határon túli magyar diákok előtt.
Az első években főleg a Vajdaságból és Erdélyből érkeztek diákok, s az idő szűkössége miatt nem sokat törődtek a válogatással. A következő évben már felvételi vizsga előzte meg az ún. nulladik évfolyamot, s csak a legjobbak kaptak lehetőséget a továbbtanulásra. A nulladik évfolyam célja az volt, hogy a határon túli diákok felzárkózhassanak, illetve, hogy megismerkedhessenek a magyarországi felvételi követelményekkel. A siker nem is maradt el, a harminc felvidéki diákból egy híján mindenkit felvettek Magyarországon. Az intézet a remek oktatási feltételek mellett akkoriban nem sok szórakozási lehetőséget biztosított a diákjainak, így azok saját maguk kezdtek el szervezkedni. Színkör, irodalmi lap, diáklap és még számtalan más szakkör jött létre az évek folyamán, s ez a hőskor egészen 1998-ig tartott. Egy időben felvette Kodolányi János nevét, majd Magyar Nyelvi Intézetre keresztelték, s volt, amikor csángó középiskolások képzését is vállalta, sőt a balkáni polgárháború éveiben sok vajdasági diáknak nyújtott menedéket. Olyanok is akadtak köztük, akik évekig nem mehettek haza, mert várta őket a jugoszláv hadsereg. Pár évig a szintén a határon túli magyar diákok elhelyezésére létrejött Márton Áron Szakkollégium is hozzátartozott, majd önállósult, hogy ez év tavaszától ismét visszatérjen az immár Balassi Bálint nevét viselő intézményhez, amelynek mai fő feladata már nem a határon túli diákok felkészítése magyarországi felsőfokú tanulmányaikhoz, hanem a magyar kultúra képviselete a világban. Így ma már az intézethez tartoznak a világban működő magyar kulturális intézetek is.
A Wataridori Színkör egy bemutatóra és egy alkalomra szerveződött, és senki sem számolt azzal, hogy a színkör tartósan működni fog. Talán ezért is kapta egyik japán tagjától a kimondhatatlan wataridori nevet, amely cikázó fecskét jelent.
A csapat – már egyetemistaként – úgy döntött, hogy még egy bemutatóra összejön, s ehhez remek alkalmat kínált egy nyugatról hazatért magyar szerző, Ferdinandy György Hurrikán c. önvallomásos tragédiájának ősbemutatója, amivel már a Jókai Napokra is eljutottak.
1994-ben egy rendezés erejéig érkezett a csoporthoz Körömi Gábor drámapedagógus, aki Balassi Bálint Szép magyar komédiájának zenés változatát vitte színre a Musica Historica Együttessel, s ekkor már megjelentek a színkörben budapesti egyetemisták is. Az előadás komoly sikert aratott Zsámbékon is, Körömi Gábor pedig maradt. S bár az intézetből lassacskán kiszorultak a határon túli diákok, felvidékiekkel már alig találkozni, s 1998-ban az akkori kollégiumigazgatónak -köszönhetően- szinte az egész társaság szétszéledt, az intézet vezetése évről évre meghosszabbította Körömi Gábor szerződését. Alig volt olyan év, hogy ne jelentkezett volna a színkör bemutatóval, sőt az évek folyamán számtalan magyarországi és határon túli fesztiválra is eljutott. 1997-ben a Nék bosszúja c. előadás mégis mérföldkőnek számít, hiszen akkor jelentek meg azok a fiatalok, akik azóta is az együttes alapembereinek (Szabó Wictor, Takács Emőke, Erőss Elemér) számítanak. Abban az előadásban játszott főszerepet Holocsy Kati is, aki ma a komáromi Jókai Színház meghatározó egyénisége. A színkörre az abszolút tolerancia volt a jellemző, s a jelentkezők mindig megkapták a képességeikhez méltó feladatot. A budapesti Színkör február utolsó szombatján a helyi művelődési központban mutatta be a Shot című előadását, amelynek rendezését a naszvadi születésű Holop Szilveszter vállalta, aki eddigi előadásokban színészként működött, a színjátszást Csémy Éva amatőr csoportjaiban sajátította el. Az ELTÉN geográfusi diplomát, Sopronban közgazdsági diplomát szerzett
Az előadás történetét a rendező egy 2000-ben nagy sikert arató cseh film (Samotári) (féldeci vagy.akár egy lövés)színpadi átirata adta. A tavaly novemberben premierre került előadás, a Shot, egy Samotari címet viselő nagysikerű cseh film színpadi adaptációja, mely a mai nap fiataljaihoz szól, azok bajaival, viszonyaival, szerelmeivel, konfliktusaival foglalkozik. A központi figura egy a saját beteljesülését kereső fiatal lány, akinek sorsát látva a néző is elgondolkodhat, vajon tényleg állandóan hajszolnunk kell-e boldogságot, vagy közelebb van-e, mint gondolnánk?
„1 shot – 44,3602943 ml. Ennyi az űrtartalma annak a bűvös italnak, amelyet a macedón pincérnő szolgál fel azoknak a fiataloknak, akik felejteni járnak a kocsmájába. Péternek, aki épp most válik barátnőjétől, Jankától, s akit kitartóan üldöz egykori szerelme András, Karésznek, aki a gondjait és fájdalmait cinikus álarc mögé bújtatja, vagy a drogokkal élő Lalának, aki azt hiszi, hogy így menekülhet el a világ elől. Megjelenik a történetben csak önmagával törődő Anya, egy drogdíler, s egy könnyűvérű nőcske. A forgatókönyv arra vállalkozott, hogy bepillantást nyújtott mai fiatalok életének mindennapjaiba. s közel egy óra alatt megragadjon egy életérzést, és szembesítsen önmagunkkal, hiszen hiába is tagadnánk, a Shot szereplői itt jártak közöttünk, ha ugyan nem ismertünk magunkra egy-egy figurában” –mondta Holop Szilveszter a darab rendezője. Első alkalommal próbálkozott rendezéssel a 29 éves fiatalember, aki az ELTÉN geográfusi diplomát, Sopronban közgazdasági diplomát szerzett A darab fiatalokról szól: párkapcsolatok, szakítás , újra találkozás, drogfüggőség, végül győz a szerelem. Főszerepben Nickel Réka Hatvanban élő budapesti egyetemista /néprajzkutató/ Konc Gábor Vajdaságban (Magyarkanizsa) élő, szintén budapesti egyetemista/állatorvos/
A Csemadok helyi szervezetének szervezésében megvalósult bemutatóra több mint 200-an voltak kíváncsiak. A fellépés Lestár Péter felvezető szavaival vette kezdetét eltérve a szokványos színpadi felállástól a darab kamarajellegénél fogva a nézőtéren folyt le szinte a nézők közt. A színtársulat tervei között szerepel a „Nyugati világ bajnoka” című darab bemutatása, amelynek ír írója John Millington Synge, abban a főszerepet Holop Szilveszterre bízták.
Felvidék Ma, MF, jdj
