Interjút közölt Csáky Pállal a Sme, melyben elsősorban az MKP-n belül kialakult helyzetről esett szó. Az alábbiakban a beszélgetés magyar fordítását olvashatják.
Vajon jobb lesz az MKP Bugárral vagy pedig nélküle?
Bugár urat tisztelem. Úgy gondolom, hogy ott a helye az MKP-ban. Nem tudom elképzelni azt, hogy saját pártot alapítson, és szembemenjen saját pártjával.
És Ön személy szerint mit gondol? Nem lenne elégedettebb az MKP-ban Bugár nélkül?
Három perccel a megválasztásomat követően felajánlottam neki a tiszteletbeli pártelnöki tisztséget. Azóta már felajánlottam neki a köztársaságielnök-jelöltséget és az európai parlamenti választási listán elfoglalt helyéről is beszéltünk. Most pedig azt ajánlottam, hogy együtt vezessük a pártlistát. Úgy gondolom, hogy részemről elegendő ajánlatot kapott és elegendő teret kap az MKP-n belül is.
Tehát rosszabb lesz az MKP-nak Bugár nélkül?
Én ezt így nem mondtam. Bugár úrnak és más embereknek is helyük van az MKP-ban és én más alternatívákban nem is gondolkodom.
Véleménye szerint Bugár elsősorban az Ön elnöki székére pályázik?
Erről őt kell megkérdeznie. Azt látom, hogy kijelentései nem egészen konzisztensek. Annak ellenére, hogy különböző ajánlatokat tettem neki, el akart menni a politikából, majd máskor azt mondta, hogy szeretne visszatérni a párt élére. Most megint valami egészen mást mond. Ez azonban az ő dolga, és én szeretnék vele együttműködni.
Mikor került sor törésre Önök között? Három évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy semmilyen komolyabb probléma nincs kettejük között.
Ez nem egy Csáky kontra Bugár vita. Az MKP kongresszusa törvényesen döntött, én vagyok a legitim elnöke annak a pártnak, mely sikeres szeretne lenni. De úgy tűnik, hogy egyesek más véleményen vannak, és véleményem szerint nem a legszerencsésebb módon medializálják ezt a véleményüket.
Ön azt állítja, hogy ez nem Csáky-Bugár vita. A múlt héten azt mondta, hogy személyi becsmérlések összecsapásaként érzékeli ezt az egészet.
De nem a részemről. Én soha nem használtam a becsmérlés szót. Sőt, különböző ajánlatokat tettem.
Egy évvel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy Bugár és Simon jelentéktelen figurák csupán, akiket Világi Oszkár vállalkozó irányít. Mindez nem becsmérlő?
Mondjuk úgy, hogy ez nem a legszerencsésebb megfogalmazás volt.
Az ilyen becsmérlések a kulisszák mögött is folytatódnak. Most ugyanis az emberek, akik inkább Önhöz állnak közel, azt mondják, ki kellene derítenünk, hogy milyen kapcsolata van Bugárnak és Világinak a Smerrel, és mennyire vannak a hatása alatt. Ez igaz, vagy egy mediális játékról van szó csupán?
Ön abszolút amatőrnek néz engem?
Szóval, mi az igazság ebben?
Erre a kérdésre nem lehet válaszolni. Nekem erről nincsenek információim. Ön egy független újságíró, próbálja meg kideríteni. Ezt a helyzetet én csupán politikai szempontból tudom megítélni. A leginkább a Smernek kedvez. A Smer és az SNS nevetnek rajta a legjobban. És ezt sajnálom. Továbbra is azt mondom, hogy az MKP 2007 óta a legdemokratikusabb párt. Az elnökség tagjai és küldöttei valamennyi tárgyalásom és döntésem legapróbb részleteiről is tudnak. És némelyek bizonyos pillanatokban nagyon nem korrektül viselkedtek.
Ezelőtt nem így volt az MKP-ban? Bugár döntött és a többiek felemelték a kezüket?
Nem fogom jellemezni az elnökösködésem előtti időszakot. Valószínűleg másoknak is voltak akkoriban fenntartásaik. Ezért 2007-ben cserére került sor, és én elsősorban is erre az időszakra vonatkozóan viselem tetteim következményeit.
Ön azt állítja, hogy nem személyi ellentétről van szó. Viszont a választók mondjuk 90 százaléka így látja. És a médiákból is ez látszik.
Ez egy mediális kép. Én ezt nem így látom, és szerintem nem erről van szó. Törvényes elnök vagyok, és az elnökség is legitim. Érdekünk a tárgyi és a pártbeli problémák megoldása. Elutasítunk bármiféle személyeskedő hozzáállást.
A mediális képet mindig két oldal alakítja ki, nem csupán az egyik fél.
Én nem szeretnék segíteni az ilyen aktivitásoknak.
Képes arra, hogy leüljön Bugárral egy asztalhoz és közösen dolgozzanak?
Én nem léptem ki az MKP képviselői klubjából, nem ültem be sajtókonferenciára, és nem tettem különböző megjegyzéseket a kollégáimra. Megoldást szeretnék, és tárgyalásokat folytatok. Amikor a rozsnyói elnökségi ülésen láttam, hogy a három kolléga (Bugár, Gál, Nagy – szerk. megj.) javaslata nem fog átmenni, határozatot fogalmaztam meg, mely kompromisszum lehetett volna. Úgy tűnt, hogy félig behunyt szemmel el tudjuk ezt fogadni, és ez véget vethet ennek a történetnek. Végül Bugár úr közölte velem, hogy nem fogadják el. Tehát ne beszéljen két félről, akik ugyanolyan módon járultak volna hozzá a helyzethez.
Rozsnyón azt mondta, hogy három milliméterre voltak a megoldástól. Vajon most mennyire vannak tőle?
Továbbra is közel vagyunk a megegyezéshez. Most azonban a mediális üzengetések nem a legszerencsésebbek.
Ön azt állította, hogy nem fogja őket megfúrni. Az Új Szónak adott interjúban viszont úgy beszélt róluk, mint a „legyőzöttek platformjáról”. Így azokat, akiket eddig még nem, most sikerült megsértenie.
Ez tévedés. Én azt mondtam, hogy nekünk az MKP-ban nincs szükségünk legyőzöttek platformjára. Nem mondtam, hogy ők alkotnák ezt a platformot.
Láthatólag mellbe vágta őket. Ezt követően találkozott Bugár körülbelül 40 másik emberrel különböző régiókból, és ezt a kijelentést most a szemére vetik.
Ha valaki így, ebben a formában azonosul ezzel a kijelentéssel, akkor magában kell, hogy keresse a hibát. Én azt mondtam, nem lenne jó pártot alakítani a párton belül azért, hogy aztán ellehetetlenítsük a párt működését. Platformjaink már voltak az MKP-n belül. Éppen Bugár úr javaslatára lettek eltörölve 2003-ban. A véleményekkel kapcsolatos vagy egyéb más platformokhoz azonban nem tudunk visszatérni. Ezt az egészet ki kell beszélnünk. De úgy, ahogy azt a kollégák javasolták, hogy lesz egy politikai platform és ez bizonyos megoldásokat blokkolhatna a párton belül, akkor ez így probléma. Én javaslatot tettem a vita megoldására, de Bugár úr azt mondta, hogy ezt így nem fogadja el.
Bugár viszont azt mondja, hogy a platform alapításának ötletével Ön személyesen rukkolt elő.
Ha valóban nézetbeli vagy más, értelmes platformokat kell létrehozni, melyek már működtek az MKP-n belül, és amelyeket Bugár úr szüntetett meg, akkor visszatérhetünk ehhez a kérdéshez.
Most viszont fenntartásokkal beszél a platformokról.
Vajon melyik pártban állhat elő a helyzet, hogy bizonyos tagoknak garantálják a platform létrehozásának lehetőségét, másoknak pedig nem? Ha már a platformokról szeretnénk beszélni, akkor többes számban kell ezt megtennünk, és definiálnunk kell a hatásköreiket.
Mi lesz azt követően, hogy Bugár és társai elmennek? Számít arra, hogy esetleg új pártot alapítanak?
Egyszerűen nincs okuk arra, hogy elmenjenek. Meg akarunk és meg kell egyeznünk. És ezt Bugár úr is tudja.
Viszont ha mégsem sikerül megegyezniük?
Most, az európai uniós választások előtt minden nap az emberek közé megyünk. 98 százalékuk azt mondja, hogy nem akarunk másik pártot, nem akarunk szakadást, egyezzetek meg.
De ha nem egyeznek meg?
Én megegyezést akarok, a párt is és a tagok is megegyezést akarnak.
Lehetséges azonban, hogy mégiscsak megalapítják azt a másik pártot.
Akkor ez hiba lesz. A magyar közösségnek ugyanis nincs annyi energiája, hogy egy kölcsönös vetélkedésben ki tudná azt adni. Ezt csináltuk egyébként 1998-ig, az MKP létrejöttéig. És ez nem volt jó. Most pedig nem létező elvek és gondolatok alapján pártot alapítani, nagyon nem volna helyénvaló.
És ha egy évvel a választások előtt mégis alapítanak egy pártot?
Kérdezem én: kinek volna ez az érdeke? A magyar közösségé biztosan nem, a szlovák demokráciáé és az ellenzéké sem.
Jobb talán az a kérdés, hogyan tovább. Tegyük fel, pártot alapítanak. Konkurálni fognak egymással, vagy koalícióra lépnek velük?
Mondjon nekem egy nevet a második világháborút követő időszak politikusai közül, aki alul maradt a pártjában lezajlott demokratikus szavazáson és pártot alapított saját pártja ellen.
Mikuláš Dzurinda.
De ő teljesen más helyzetben volt. Alul maradt a KDH elnökválasztásában, viszont demokratikusan megválasztották az SDK élére.
Majd létrehozta az SDKÚ-t.
De talán megvolt az oka erre. Most viszont nem látom az okokat.
Ha 25 százalékot veszítenek a választásokon, akkor a szabályok szerint szavazni kell az elnökségről. A választásokon 12 százalékot értek el, a felmérések szerint úgy 8 vagy 9 százalékot. Fennáll ez a veszély?
2011-ben valamennyi poszton teljes körű cserére kerül sor. Benyújtom lemondásomat, és személyemről is szavazni fognak. Ezt a lemondást a választási eredményektől függetlenül is megteszem majd, ugyanis lejár a megbízatásom.
Szeretné, ha az SNS a Ján Slota körüli botrányok következtében kiszorulna a parlamentből?
Mi a 90-es évektől hangoztatjuk, hogy az SNS Szlovákia némely polgárát az orránál fogva vezeti. Ez egy pszeudonemzeti párt, amelyik a leginkább árt Szlovákiának.
Örül annak, ami most Slotával és az SNS körül történik?
Mi nem vagyunk az SNS ellenpólusa. Ezt csak valakik szeretnék így beállítani. Minket elfogadnak Európában, valamit ugyanis már letettünk az asztalra: hozzájárultunk az Európai Unióba való belépéshez. Nem örülök annak, ha valakik ilyen ellenpólusként igyekeznek bennünket beállítani.
Figyelni fog arra a választások előtt, hogy ne szolgáltasson ürügyet Slotának a magyar kártya előhúzására? Ez ugyanis talán visszaadhatná nekik azt, amit elvesztettek.
Igyekszünk, de ez nem Slotáról szól, hanem azokról a szlovák polgárokról, akik primitív módon hagyják magukat befolyásolni és manipulálni.
Duray Miklósnak időről időre problémái adódnak az autonómia kifejezés miatt. Két évvel ezelőtt egyfajta tilalom volt rá érvényben a médiának való nyilatkozással kapcsolatban.
Mindannyian követünk el hibákat. Én sem vagyok hiba nélküli. Duray úrból viszont ellenségképet fabrikálnak, ami nem igaz. Megemlítem, hogy aláírta a Charta 77-et. Slotával összehasonlítani őt nagyon nem helyénvaló.
Bugár azt állítja, hogy Önt Duray tartja a markában.
Ez egy manipulációs kísérlet. Én ugyanis eléggé önjogú ember vagyok.
Felvidék Ma, Sme, tt.
