Harminc éve 1979. június 24-én halt meg Budapesten Örkény István kiemelkedő szatirikus írónk, a groteszk irodalom nagymestere, a Tóték és a Macskajáték alkotója, az egyperces novellák műfajának megteremtője.
Örkény István Budapesten született 1912. április 5-én. Jómódú polgárcsaládból származott, a Műegyetem vegyészkarára járt, majd 1932-ben gyógyszerész diplomát szerzett. Apja patikájában dolgozott, 1937-ben került kapcsolatba a Szép Szó folyóirat körével, József Attilával.Első művei az 1930-as években jelentek meg. A háború után a hadifogság élményeit dolgozta fel dokumentarista jelleggel. 1938-39-ben Londonban, majd Párizsban élt, mivel Tengertánc című antifasiszta írása szemet szúrt a hatóságoknak. Hazajötte után elvégezte a Műegyetemet, 1941-ben vegyészmérnöki diplomát kapott. 1942-ben munkaszolgálatosként a Donhoz került, itt hadifogságba esett, csak 1946-ban jutott haza.
Az első nagysikerű kötete Jeruzsálem hercegnője címmel jelent meg (1966), ebben már jelentkezett szatirikus hangja is. A kötet darabjai: a Hunnia Csöködön, az Egyperces novellák első ciklusa és a Macskajáték kisregény változata. E művei a jelenségek realista leírása helyett parabolisztikus sűrítésre törekedtek. Következő kötetei – a Nászutasok a légypapíron és az Egyperces novellák – e tendenciát folytatták, a rövid történetekben találta meg a számára legmegfelelőbb formát. E szövegek belső feszültségét a ráció és irracionalitás, az érzelmesség és józanság, a pátosz és banalitás ellentétei adják. Az örkényi groteszket mindezek mellett a köznapi nyelvhasználat, s az irodalmi konvenciók lebontása is jellemzi.
A hatvanas évek közepén írt drámája, a Tóték az abszurd színház első hazai megjelenése. Akárcsak a Macskajátékot, e színpadi művet is megelőzte egy prózai változat. A Tóték társadalmilag több, mint az irányzat nyugati darabjai: kisember hőse csak a teljes megaláztatás után találja meg a cselekvés lehetőségét. A Macskajáték két, ellentétes jellemű nőtestvér kapcsolata révén rajzolja meg a kelet- és közép-európai lét világát, a szabadság-függőség, az aktivitás-passzivitás, a szenvedély és józanság koordinátái között.Örkény a dráma és a színpad radikális megújítója volt, felszámolta a realista tér- és időkezelést, s az alakok önazonosságát is. Drámáit a világ majd minden nagyvárosában játszották, főleg a Tóték és a Macskajáték aratott sikert, film is készült mindkettőből, Fábry Zoltán, illetve Makk Károly rendezésében.Örkény még megérte, hogy tíz éven keresztül betiltott drámája, a Pisti a vérzivatarban 1979 elején a Vígszínházban színre kerüljön, 1979. június 24-én hunyt el, még halálos ágyán is dolgozott. 1955-ben és 1967-ben József Attila-díjat kapott, 1973-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
Felvidék Ma, mult-kor.hu, VZS
