Kis- és Nagytoronya két kis zempléni falu Tőketerebestől délre, Sátoraljaújhely és Széphalom közelségében. Kistoronyán a legutóbbi, 2001. évi népszámlálási adatok szerint a 452 lakosból csupán ötvenhatan vallották magukat magyar nemzetiségűnek, a reformátusok száma pedig 138 volt. A szomszédos Nagytoronyán ugyan valamivel többen laknak, azonban a magyarok száma csupán tíz, és csak hetvenkét választójogú tagja van a református gyülekezetnek. (A gyülekezeti tagok száma természetesen valamivel több, mert gyermekek is tartoznak a közösséghez.) Nagytoronyán a lakosok többsége (mintegy kétszáz személy) a görög katolikus felekezethez tartozik, a szomszédos Kistoronyán pedig a Jehova tanúi vannak többségben.
A kistoronyai református templom eredetileg egy 13. századi, román kori pálos monostornak volt a része. Mai formáját neogótikus átépítéssel nyerte el. Bejárata fölött és belterében számos latin és magyar nyelvű felirat olvasható. A nagytoronyai templom még korábban, a 12. és a 13. század fordulóján épülhetett, és a 15. század végén emelt keleti templomrész csillagboltozata részlegesen még ma is fellelhető.
Ennek a két szomszédos, de mégis sokban különböző településnek a magyar és szlovák ajkú reformátusait Pusztai Zoltán beosztott lelkész pásztorolja, aki tizenkét éve került a gyülekezetekbe. „Hétköznapi alkalmak sajnos egyik gyülekezetben sincsenek, kivételt képez ez alól a bűnbánati hét – mondja szomorúan a lelkipásztor. – Az idősek már nem tudnak eljönni a bibliaórákra; örülnek, ha vasárnap ott lehetnek a templomban. A fiatalok pedig különböző okokra hivatkozva maradnak távol az alkalmaktól, és inkább csak nagy ünnepek alkalmával vesznek részt az istentiszteleten.” Vasárnap délelőtt Kis- és Nagytoronyán is hívogatja a harang a híveket az istentiszteletre. Délután egy alkalmat tart a lelkipásztor: egyszer az egyik, másszor a másik gyülekezetben; de nagyobb ünnepek idején mind a két helyen szolgál délután is. (Kivételt képez húsvét és karácsony második napja, mert ilyenkor a tőketerebesi idősek otthonában tart úrvacsorás ünnepi szolgálatot.) Nagytoronyán többnyire az idősek alkotják a gyülekezet magvát. A fiatalok többsége ugyanis házasságkötés után a jobb munkalehetőség miatt elköltözik a faluból, általában Tőketerebesre vagy Kassára. Kistoronya viszont jobban meg tudja tartani a fiatalokat, gyermekek is vannak a gyülekezetben. „Lehetnének többen is – mondja a lelkipásztor. – A második világháború után azonban a reformátusok nagy számban csatlakoztak a Jehova tanúihoz, ezért jócskán megcsappant a gyülekezet tagjainak a száma a faluban” – mutat rá a történelmi tényre Pusztai Zoltán.
Nagytoronyán már inkább szlovákok élnek. Az alsó tagozatos iskolában öt gyermek jár református hittanra, de már egyikük sem tud magyarul. Kistoronyán viszont még két nyelven hangzanak el a közérdekű falusi hirdetések is, és a gyerekek is beszélnek magyarul. Nagytoronyán a hónap első vasárnapján szlovák nyelvű istentiszteletet tart a lelkipásztor, de úrvacsorás alkalmakkor mindkét nyelven szól. A délutáni alkalom inkább családias jellegű. A felnőttekhez magyarul szól, ugyanazt az igeszakaszt a gyermekeknek viszont már szlovákul tolmácsolja a hitoktató. Kistoronyán viszont (ettől a kivételtől eltekintve) minden magyarul zajlik. Temetéseken, keresztelőkön, esküvőkön viszont már mindkét nyelven kérik a lelkipásztori szolgálatot.
Felújítási munkálatok és tervek Nagytoronyán
Nagytoronyán még 2003 novemberében elkezdték a templom felújítását. „A belső munkálatokkal már végeztek a szakemberek, hátra maradt viszont a templom újabb kori részén a homlokzat felújítása, amit a nedvesség miatt szárítóvakolattal kell ellátni. A templom déli oldalán van egy freskó, amelyen Mária látható a gyermek Jézussal és angyalokkal. A freskó elé épített védőépítményt kell újjáépíteni – legalábbis a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai szerint” – sorolja a tennivalókat a lelkipásztor.
A gyülekezet önerőből ugyanakkor nem tud mindent fedezni, szüksége van anyagi támogatásra; annak ellenére, hogy példaértékű a hívek adakozása. Pusztai Zoltán lelkipásztor szerint valószínűleg jó példával járnak elöl a község görög katolikus hívei, akik szintén támogatják egyházközségüket és buzgón járnak templomba. „És sok segítség érkezett Nagytoronyára a Magyar Köztársaság Kulturális Minisztériumától, a Teleki László Alapítványtól és a Szülőföld Alaptól. Ha befejeződnek a templom felújítási munkálatai, akkor az 1910-ben épült lelkészlakon kellene sürgősen kicserélni a nyílászárókat, amelyek még száz évvel ezelőttiek” – említi az további teendőket a lelkipásztor. Legutóbb 1996-ban végeztek (200 ezer korona értékben) nagyobb átalakítást a parókián. Új fürdőszobát alakítottak ki, és egy előszobával is bővült a helyiségek száma. „A már említett nyílászárókon kívül a padlózatot is ki kellene cserélni, és egy újabb helyiségre is szükség lenne, ahol a presbiteri gyűléseket és az egyházlátogatásokat is meg lehetne tartani. Mindez viszont pénz kérdése” – summázza Pusztai Zoltán lelkipásztor.
Kistoronyai tervek
A kistoronyai református templom homlokzatát 2000-ben újíttatta fel a gyülekezet. 2003-ban támogatást kapott a Kulturális Minisztériumtól a víztelenítésre. Ennek ellenére továbbra is problémát okoz a templom falán megjelenő nedvesség. A probléma megoldásával kapcsolatos újabb munkálatok a kapott árajánlat alapján 13 900 eurót emésztenének fel…
Felvidék Ma, Reformata, KSZ 11/2010
