Feszty Árpád nemcsak A magyarok bejövetele című körképet készítette, több száz alkotása van, amelyet reprodukciókon kívánnak megismertetni a széles nagyközönséggel. Az ógyallai emlékterem kiállítási anyagának vándorállomása október 11-e és november 30-a között Rimaszombat.
Az ünnepélyes tárlatnyitón megjelenteket Gyurán Ágnes, a Pósa Lajos Társaság alelnöke köszöntötte, majd bemutatta Vrábel Sándort, a Feszty-hagyaték egyik őrzőjét és a kiállítás kurátorát.
A megnyitón Pósa Lajos A magyarok bejövetele című Feszty Árpádnak írt versét Bene Viktor adta elő, melynek sorai emlékeket ébresztettek a kurátorban. Mint kifejtette, 2006-ban, amikor az ógyallai alapiskola felvette Feszty Árpád nevét, s első alkalommal készültek a Kincskeresők versenyre és a névadóról készítettek egy prezentációt, azt ugyanezzel a verssel indították.
Bene Viktor (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Feszty születésének 150. évfordulójára emlékezve a családdal együtt kezdtünk kialakítani egy emléktermet Ógyallán. Büszkén mondhatom, hogy több mint 200 különböző folyóirat, dokumentum, belépőjegy, fénykép, könyv, reprodukció és két eredeti festmény került az emlékterem tulajdonába. Ez megtekinthető bárki számára. 2014-ben, Feszty Árpád centenáriumára is szerveztünk kiállítást, ennek nagyobb része található itt meg” – mondta Vrábel Sándor.
Emlékeztetett, hogy 2014-ben Pósa Judit az akkori ógyallai emlékünnepséghez szintén hozzájárult a Pósa-emlékkiállítással, lévén Pósa Lajos halának 100. évfordulójára is ekkor emlékeztek. S akkor jött az ötlet, hogy a Feszty-kiállítást is elvigyék más helyszínekre is.
„A vándorkiállítással az a célunk, hogy ne csak úgy ismerjék Feszty Árpádot, mint a körkép festőjét. Több százra tehető az alkotásainak a száma. Reméljük, még sok képe előkerül. A magyarok bejövetele Ópusztaszeren megtekinthető, Budapesten, Sopronban, Esztergomban szintén vannak eredeti Feszty-festmények” – nyilatkozta Vrábel Sándor.
Feszty Árpád: Barsszentkereszti park (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Mint megtudtuk, Budapesten az Operaházban a kávézóban, illetve a Tűzoltó Múzeumban a Kárvallottak című festménye tekinthető meg, Sopronban a Bányamúzeumban a Bányaszerencsétlenség munkája, Esztergomban a Barsszentkereszti park című festménye található.
Komáromban a Duna Menti Múzeum dísztermének a falát a Komárom megye által megfestetett Bánhidai csata című eredeti alkotás díszíti, illetve a múzeumnak van egy Feszty-részlege, ahol további nyolc eredeti festmény található. S elárulta, hogy Aradon is előkerültek Feszty-képek, melyeket restauráltak, s a Kölcsey Társaság hamarosan kiállítja azokat.
Kiállításmegnyitó (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A tárlatot kiegészíti az a fotókiállítás is, melyet Gyurán Ágnes, a Bátkai Alapiskola igazgatóhelyettese rendezett 2016-ban a Feszty-emlékév kapcsán, ezt Feszty Árpád születésének 160., illetve a Feszty-körkép befejezésének 120. évfordulója alkalmából hirdették meg.
Helyi érdekességek után nyomozva elmondta, a szájhagyomány szerint Feszty Árpád Nemesradnótra is ellátogatott, mint a Pósa Lajos Asztaltársaság egyik tagja, ahol az Eszrő-dűlőről vázlatokat készített, melynek részlete rákerülhetett a körképre is.
„Sajnos ezek a vázlatok nincsenek meg, tehát bizonyítani nem tudjuk, viszont a fotókiállítás Eszrőt szeretné bemutatni, s felhívja erre az anekdotára a figyelmet” – tette hozzá Gyurán Ágnes.
Fotókiállítás a nemesradnóti Eszrőről (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Vrábel Sándor emlékeztetett arra, van egy olyan feltevés, hogy amikor a körképet 1896-ban kivitték Londonba, s tíz év után került vissza, addigra itt lebontották azt a rotundát, amelyikben eredetileg állt. Az új épület, amelyet annak készítettek, viszont valamivel hosszabb lett, mint a körkép, így utólag még beletoldott, s kiegészítette azt. Ezt a részletet mintázhatta Pósa Lajos szülőfalujának egyik dűlőjéről, az Eszrőről.
„Amikor a születésének a centenáriumára készültünk, azt sem tudtuk pontosan, hogy mikor született, annyit tudtunk, hogy karácsonykor. Szintén 2014 tavaszán derült ki az is, hogy mikor is halt meg. A lánya a könyvében azt írja, pünkösd hajnalán. Ki kellett nyomozni, hogy ez 1914-ben mely napra is esett. Horvátországból előkerült a halotti anyakönyvi kivonat. Tehát mindig újabb és újabb adat bukkan elő. Feszty Árpád 1856. december 22-én született Ógyallán, és 1914. május 31-én hunyt el” – szögezte le a nyugalmazott pedagógus-kutató.
Kifejtette, céljuk, hogy rávilágítsanak, Feszty a történelmi tárgyú festményeken kívül nagyon sok tájképet alkotott, különösen a szülőföldjéről, de családi képeket is festett. Nagy szerencsének nevezte, hogy Görbe Márk művészettörténész Budapestről segíti a munkájukat, s neki köszönhető, hogy Ógyallán a Feszty-emlékszoba gyűjteménye gyarapszik.
Vrábel Sándor, Pósa Judit, Gyurán Ágnes (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A szervezők nevében Pósa Judit, a Pósa Lajos Társaság elnöke mondott köszönetet, s felhívta a figyelmet, hogy szintén Görbe Márk kutatásai során derült ki, hogy a Zsolt eljegyzése (Bihar vármegye rendelte meg, 4 x 8 méteres, a II. világháború után eltűnt) című festmény egyik alakját Pósa Lajosról mintázta.
A Feszty Árpád életét és munkásságát bemutató kiállítást a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával a Szlovákiai Református Keresztény Egyház Kulturális és Közművelődési Központ és a Pósa Lajos Társaság szervezte a Csillagház tudományos gyűjtemények épületében, ahol november végéig tekinthető meg.
A kurátor felajánlotta, szívesen vándoroltatja tovább a tárlatot iskolákba, intézményekbe. A kapcsolatot a Pósa Lajos Társaságon keresztül lehet vele felvenni.
