A Pósa Lajos által szerkesztett Az Én Ujságom gyermeklap minden évben kis versikékkel, elbeszélésekkel hozta közelebb húsvét ünnepét a gyerekekhez. Ezúttal annak néztünk utána, hogy 130, 120 illetve 110 évvel ezelőtt melyek voltak ezek a jó gyermekeknek szánt gondolatok.
A versekben a húsvéti hagyományt, a locsolkodást, a természet ébredését örökítik meg. A képek és a rajzok is nagyon kedvesek, szívet melengetőek. Ezért az egész vonatkozó oldalt közreadjuk. Jó is lenne, ha a mai gyermekek is még ilyen békés állatokat és emberi alakokat tudnának rajzolni.
Pósa Lajos húsvéti versei rávilágítanak a tavasz szépségeire, amikor már dalolnak a madarak, s arra ösztönzik a nebulókat, hogy menjenek ki a szabadba. Kint játszanak, nótázzanak. Még játék-tippeket is belesző a Mit dalol a dalos madár? című versébe, mely az 1891-es lapszámban jelent meg.
Az Én Ujságom 1891-es évi húsvéti szám (Fotó: HE, Felvidék.ma, forrás: Pósa Dénes magángyűjteménye)
A Csingi-lingi sorozatot a legkisebbeknek írta a gyermekek szelídszavú költője. Húsvétra már kikeltek a kis tyúkok, így hát a „fürge csibéknek” is kijárt egy-egy versike. A Csip, csip, csip! címűből kiderül, hogy egykoron a gyermeknek bizony az apróságokra is vigyázni kellett.
És nincs húsvét nyulak nélkül sem, amikor is A nyúlak husvétja című versben az állatok is megszemélyesítődnek, s öntözködni mennek.
Méghozzá rózsavízzel locsolkodnak, hogy áldás szálljon a meglocsoltak a fejére. S előkerül a piros tojás is, s így van nagy öröm még a nyulaknál is.
A nyuszikák öröméről Pósa Lajos tíz évvel később, 1901-ben is ír, már címlapon is vannak a Fülesek. A verses mese szerint nyúlpiktor úr pingálta a tojásokat hajnalhasadásra, így várják a tapsifülesek az öntözködőket.
Az Én Ujságom 1901-es évi húsvéti szám (Fotó: HE, Felvidék.ma, forrás: Pósa Dénes magángyűjteménye)
A Fussatok, kis lányok elbeszélő költeményében, amelyben egy álmot mesél el, több régi szokásra is rámutat a költő. Amikor még énekelve jártak a faluban a legények, amikor még nagypénteken a patakra jártak a leányok megmosakodni, amikor a legdíszesebb ruhájukat, ünneplőjüket öltötték fel, s úgy várták a locsolókat.
És egy ilyen révülésben az erdő sok-sok madárfajtájával is megismerkedhetünk: a pintyőkével, a rigóval, a búbos bankával, a gilicével, a kakukkal, a csízikékkel, sármányokkal, cinkékkel, a tilinkóval…
Az Én Ujságom hasábjain a kor leghíresebb írói is közre adták írásaikat. Így Sebők Zsigmond is, aki 1889-1909 között munkatársa is volt a gyermeklapnak. A gyermekirodalom másik klasszikusa megteremtette a Makó-úr medvetörténeteket, Dörmögő Dömötör alakját, de több prózai művet is olvashatunk tőle.
Az Én Ujságom 1901-es évi húsvéti szám (Fotó: HE, Felvidék.ma, forrás: Pósa Dénes magángyűjteménye)
Piros tojás, rózsa víz elbeszélése is nagyon izgalmas, s mi máshoz kötődne, mint a nyulakhoz.
Édesanyjuk kérésére Füles rózsavízért indult, Nyúlam-búlam tojásért ment. Hisz itt a húsvét, s ezek nélkülözhetetlen kellékei az ünnepnek, még a nyuszik is tudják. A harmadik nyúl, Tapsi viszont megfeledkezett kissé az ünnepről, mert megzavart a természet, mint mondja: „ kiszakadt az angyalok párnája”.
Ebből láthatjuk, hogy akkor 120 évvel ezelőtt volt idő, amikor hidegek, még hó is volt, úgy mint a 2021-es húsvét is ilyen hűvösre, fagyosra sikeredett.
Nos, a három pajtás, mielőtt azonban beszerezte a beszerezni valót, kisebb kalandokba keveredett. Játszottak, mint a gyerekek, s még Nyuszi-pajti is csatlakozott hozzájuk. A rózsavíz viszont a békás pocsolyából, a tojás meg a kotlós tyúk alól került elő, így a tojásnak másnapra szárnya is, lába és csőre is lett… Ki is kaptak a csihi-puhi botocskával. Reméljük, a mai gyermekek nem járnak így, s szófogadók leszek.
Az Én Ujságom 1911-es évi húsvéti szám (Fotó: HE, Felvidék.ma, forrás: Pósa Dénes magángyűjteménye)
A Ki a szabadba! című verset Az Én Ujságom 110 évvel ezelőtti húsvéti számában találtuk meg gyönyörű címlapfotóval együtt. Itt is arra buzdítja Nótás diák tollforgató a gyerekeket, hogy menjenek ki a szabadba, s lessék még a boldog ébredező fákat, s dúdolgassanak vidám tavaszi nótákat. Hiszen „a mosolygó nap rügyet csókol valamennyi ágra”.
Pósa Lajos az 1911. évi lapszámban közli egyik legkedvesebb húsvéti versét, A legszebb piros tojás címűt, amelyben egy csillogó babavárba visz el bennünket.
A Babakirály közli a babákkal, hogy itt a húsvét, készülődni kell, mert a fia jön, és sorra locsolgatja őket. A királyfi szíve választottja az lesz, aki a legszebb piros tojást elkészíti.
Az Én Ujságom 1911-es évi húsvéti szám (Fotó: HE, Felvidék.ma, forrás: Pósa Dénes magángyűjteménye)
Kedves Szülők! Szóljatok gyermekeiteknek, mutassátok meg nekik e versikéket, olvassátok el együtt, s készüljetek közösen a kikelet ünnepére.
„Fölvirradt a húsvét/ Öntözködő napja,/ Virágos kancsóját / A királyfi kapja.”
S végül, szintén 1911-ből egy bibliás matyó-asszonyt is megmutatunk, jelezvén, hogy Isten igéjéről sem kell megfeledkezni ezekben a napokban.
Az Én Ujságom 1911-es évi húsvéti számából (Fotó: HE, Felvidék.ma, forrás: Pósa Dénes magángyűjteménye)
Boldog húsvétot kívánunk kicsiknek és nagyoknak!
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
