Esterházy János magyarsága nem elválaszt minket a körülöttünk élő népektől, hanem összeköt velük – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a mártír sorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen vasárnap, az Országház felsőházi termében.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: Esterházy János „annak a közép-európai együttműködésnek, sorsközösségnek is szimbóluma”, amit most a visegrádi négyek együttműködés próbál építeni.
Semjén Zsolt a kereszténység és nemzetek kapcsolatáról szólva azt mondta: a kereszténység a legegyetemesebb értékrend, hiszen Jézus Krisztus evangéliuma az élet minden területén érvényes. Ugyanakkor az egyetemes kereszténység nem megszüntette a nemzeteket, hanem megnemesítette, kimunkálta és ezzel megőrizte azokat. Úgy fogalmazott: „Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk, ezért kötelességünk a saját nemzetünk sorskérdéseivel törődni”.
Semjén Zsolt értékelése szerint keresztény szempontból tévedés az a felfogás, amely nem tekinti értéknek a nemzeteket, mint a marxizmus internacionalizmusa és annak „cizelláltabb formája”, a kozmopolita liberális felfogás.
De ugyanígy szélsőséges hiba a sovinizmus, amikor egy nemzet kétségbe vonja más nemzetek létezéshez való jogát. Esterházy János nemzeti elkötelezettsége azonban a „legegyetemesebb”, hiszen nemcsak a magyar, hanem a világon minden nemzet küldetésének tartotta, hogy „kimunkálja saját magát”.
Esterházy János „mélységes keresztény elkötelezettsége” és a nemzeti értékek melletti kiállása tette őt valóban iránytűvé a 20. század viharaiban és embertelenségében – tette hozzá Semjén Zsolt.
Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság Esterházy-díjjal tüntette ki Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érseket. Erdő Péter az elismerést megköszönve kiemelte: Esterházy János alakja ma is elgondolkodtató. Életútja bizonyítja, hogy a keresztény értékek képviselete a közéletben minden korban lehetséges, de csak „ha készek vagyunk” vállalni akár a vértanúságot is.
A bíboros emlékeztetett: a II. vatikáni zsinat több dokumentuma szól a hívők küldetéséről. A zsinat a hívek feladatául jelöli meg, hogy az „e világi dolgok rendjét”, így a politikát, a gazdaságot, a művészetek és a tudomány világát is az evangélium szerint alakítsák.
A II. vatikáni zsinat mintha biztatná a katolikusokat, hogy törekedjenek magas közéleti tisztségek betöltésére, és e pozíciókban is az evangélium értékeinek képviseletére.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek beszédet mond, miután átvette az Esterházy-díjat a mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen az Országház felsőházi termében 2022. március 13-án. MTI/Máthé Zoltán
Megjegyezte: ebből látszik, hogy a zsinaton kevés kommunista országból érkező püspök vehetett részt annak idején. Hiszen akár a római birodalom, akár a kommunizmus keresztényüldözéseinek korában a hívő embereknek esélyük sem volt az államot kormányozni. A feladatuk az volt, hogy helytálljanak és tanúságot tegyenek hitükről.
Az országok ma sem egyformák, és ma is van, ahol eleve hittagadást kíván a részvétel a közéletben, míg máshol ugyan nem kívánják a hit megtagadását, de „úgy működnek a szisztémák”, hogy abban nem vehet részt az, aki nem akar a „strukturális bűnök” elkövetőjévé válni. Az adott helyen, az adott lehetőségek között kell tehát az „egy és közös krisztusi küldetést teljesíteni”, ez „a mi dolgunk” – fogalmazott a bíboros. Esterházy János példája pedig megmutatja, hogy ez olykor csak a vértanúság vállalásával sikerülhet – mondta Erdő Péter.
Orosch János nagyszombati érsek a bíborost méltatva kiemelte: Erdő Péter püspöki tehetségét jelzi, hogy fiatal kora ellenére tíz évig vezette a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát, és ugyancsak tíz évig állt az Európai Püspöki Konferencia élén.
A hivatalos vatikáni életrajza szerint a bíboros 25 könyv és csaknem 250 tudományos cikk szerzője – mondta.
Erdő Péter sokrétű egyházi és tudományos munkásságának híre messze meghaladja Magyarország határait.
Elismertségét jelzi, hogy a Lateráni Pápai Egyetemen bemutatott, 25 év válogatott tanulmányait tartalmazó kötetének megjelenését „a világ legjobb jogászainak dicséretszimfóniája fogadta” – mondta Orosch János.
Az ünnepségen szintén Esterházy-díjat kapott Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke.
Molnár Imre történész laudációjában felidézte: Martényi Árpád 1998-ban kapcsolódott be az Esterházy János Emlékbizottság munkájába, 2008-tól ő a testület elnöke. A méltatás szerint nagyrészt Martényi Árpádnak köszönhető, hogy noha mindmáig elmaradt Esterházy János politikai rehabilitációja, társadalmi rehabilitációja a visegrádi országok egész területére kiterjedően folyik.
Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség alelnöke (b) átvette az Esterházy-díjat Németh Zsolttól, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökétől (k) és Csáky Csongortól, a Rákóczi Szövetség elnökétől a mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen az Országház felsőházi termében 2022. március 13-án. MTI/Máthé Zoltán
Martényi Árpád az elismerést megköszönve felidézte: bizottsági munkájához családi indíttatása is volt, hiszen édesapja Esterházy János munkatársa volt, és mint sokan mások, ő is a felvidéki politikusnak köszönhette szabadulását, miután bebörtönözték az eperjesi fiatalok körében végzett munkájáért. Martényi köszönetet mondott az emlékbizottság több tagjának és azoknak az idősebb kollégáknak is, akik tanították és kiválasztották az bizottságban végzett feladatra.
Esterházy János (1901-1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt. A második világháború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosították.
1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg.
(MTI/Felvidék.ma)
