Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti (EP) képviselő december 12-i nyilatkozatában kitért a megállapításra, miszerint a szlovák és cseh politikusok továbbra is elutasítják a második világháború utáni Beneš-dekrétumok felülvizsgálatát.
Az említett dekrétumok a csehszlovákiai magyarok és németek jogfosztásáról rendelkeztek, a „kollektív bűnösség” elvének szellemében.
A magyar képviselő emlékeztetett arra, hogy az előző napon, miközben a magyar Országgyűlés a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánította január 19-ét, Miroslava Němcová, a cseh képviselőház elnöke Prágában kijelentette: Csehország és Szlovákia elutasítja a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatát.
Bagó Zoltán a Felvidék.ma-hoz eljutatott közleményében is kifejtette, hogy különösen fontosnak tartja a magyar döntést, miszerrint a magyar Országgyűlés kedden 333 igen szavazattal 7 tartózkodás mellett a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánította január 19-ét. 1946-ban ugyanis ezen a napon indult el az első vagon Budaörsről, amivel kezdetét vette a második világháborúban győztes hatalmak döntésének megfelelően a magyarországi svábok kitelepítése. Ugyanis ezen döntés napján Prágában a szlovák és cseh politikusok a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatának elutasításáról nyilatkoztak.
Němcová december 10-én, hétfőn megbeszélést folytatott Ivan Gašparovič szlovák államfővel, és egyetértettek abban, hogy ez „befejezett ügy”, a múltra vonatkozik, és a dekrétumok felülvizsgálata a második világháború eredményeinek utólagos átértékelése lenne. Ez a fideszes képviselő szerint azonban a kérdés teljes félremagyarázása.
„Szakmaiatlan az egész kérdést összevonni, mi csak azt a jogtechnikai lépést szeretnénk, ha az EU alapjogait sértő kollektív bűnösség elvét tartalmazó néhány jogszabályi helyet a szlovák törvényhozók deregulációval kivegyék a hatályos jogrendjükből, hiszen ez Uniós kötelezettségük. Ezért erőltetem az ügyet a Parlamentben, és ezért intéztem kérdést az Európai Bizottsághoz is, amelyben azt kérdeztem a testülettől, hogy mikor kötelezi arra Szlovákiát, hogy a diszkriminatív rendeleteket távolítsa el jogrendjéből.
A levélben arra utaltam, hogy a pozsonyi parlament 2007-ben, tehát már az EU-csatlakozása után, nonszensz módon határozatot fogadott el arról, hogy a Beneš-dekrétumok a szlovák jogrend megkérdőjelezhetetlen részei.
Jelenleg az Európai Parlament a szlovák kormány jogi álláspontját várja a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos petícióról, de ez a merev, a múlt századot és a Kis-Antantot idéző megnyilatkozás nem jó előjel szerintem a hivatalos válasz szempontjából. Hiába szeretné a szlovák politika ezt lezárni, én nem hagyom ezt annyiban” – nyilatkozta a Felvidék.ma-hoz eljutattott sajtóközleményben Bagó.
Háttér: Az Edvard Beneš csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok szintén tervezett kitelepítését a potsdami négyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36977,35809″}
