„…tudomásul kell venni, hogy ha egyszer az állam parlamentje úgy dönt, hogy aki más állam polgára lesz, az elveszti a szlovákot, akkor ez van” – írja a balliberális Andrassew Iván, akivel nem érthetünk egyet.
Foglalkozási ártalom, nem egyéb, hogy napi rendszerességgel a fejem búbjáig megmártózom a pesti szennycsatornákban. Egy ilyen merülés alkalmával bukkantam rá a Népszava jelzetű mellékágban arra a förmedvényre, amelyről az alábbiakban röviden megemlékezek. Minthogy hírportálunk nem vádolható ilyen jellegű rendszeres búvárkodással, talán egy ilyen kivétel most pont ezért megengedhető.
Annál is inkább, mert a szélsőséges magyarországi lap egy minapi cikkében a szerző, Andrassew Iván ezúttal a szlovák hatóságok által vegzált felvidéki magyarok ügyét találta megfelelő ürügynek arra, hogy belerúgjon egyet Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesbe. Ami persze – mármint a rugdosás – szíve joga, csodáljuk is a bátorságáért, hogy az Európa-szerte ismert magyarországi médiaterror-viszonyok közepette meg meri ezt csinálni egy véreskezű kormánypárti politikussal…
Nos, a szerző azt kifogásolja, hogy Semjén Zsolt felháborodott a szlovák rendőrség legutóbbi akcióján, vagyis hogy ismét megbírságolták a szlovák állampolgárságuktól megfosztott lévai magyarokat, akik nem hajlandóak elismerni az alkotmányellenes szlovák állampolgársági törvényt és annak következményeit. És ezért nem adják le igazolványaikat.
A Népszava tollforgatója máris húzza a párhuzamot: „Ha Semjén Zsolt bármilyen okból érvényességét vesztett okmányokat használna Magyarországon, itt is megbüntetné a rendőr vagy más hatóság”. Továbbá – és ez a kulcsmondat: „…tudomásul kell venni, hogy ha egyszer az állam parlamentje úgy dönt, hogy aki más állam polgára lesz, az elveszti a szlovákot, akkor ez van”.
A pusztító magyar szélsőballib betegség, a kettős mérce megint csak ordít a médiaterrorista szavaiból: ha a szlovák parlament valamiről döntött, akkor azt tudomásul kell venni. Ellenben ha a magyar parlament – amennyiben abban nem Gyurcsányék és a hozzá hasonszőrű gengszterek alkotnak többséget – dönt valamiről, bármiről, akkor arra ország-világ előtt lehet köpködni, méltatlankodni, külföldön árulkodni stb. Nem sorolok példákat, az elmúlt lassan 3 esztendő magyar gyakorlata maga az élő példa.
Az ördög patája azonban mégiscsak ott látszik ki leginkább, amikor Andrassew ezt írja: „Aki magyar állampolgár lett, pontosan tudta, mit tesz, és milyen következménnyel számolhat”.
Ez az, ami a legjobban lerántja a leplet a magyar jogállamiságot-, a demokráciát minden fronton sirató, sózott férgek módjára fetrengő bérencek valódi arcáról. Mert itt szembeszállni csak a „sátáni” Orbán-kormánnyal lehet, a jogtalan ficói törvényekkel nem, azokat tudomásul kell venni.
Az anyaország jóléte minden magyar érdeke, bárhol éljenek is a világban. Márpedig a haza jólétét kevés dolog szolgálja jobban annál, mint az idegenszívűek, a magyar nemzetre folyamatosan köpködő árulók tartós elhallgattatása. Ehhez immáron megvan a megfelelő, kifogástalanul jogállami eszköz: a választójog. Amivel minden határon túl élő magyar állampolgárnak élnie kellene. Hogy a csatorna lakói biztosan ott maradjanak, ahová valók.
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”37383″}
