A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében elkészült a magyarországi Lábatlan és a Duna túlpartján található szlovákiai Karva közötti révátkelő, amely személyszállításra alkalmas. (Frissítve)
Ünnepélyesen átadták a Karva- Lábatlan révátkelőt – folyami kikötőt
A kapcsolatok reneszánsza-két új határkikötő. A Duna két partján fekvő település, Lábatlan és Karva között a kapcsolatot 1860-as évektől kikötő biztosította.
Lábatlanban, a Gerenday Közösségi Házban került megrendezésre az Együttműködés határok nélkül című projekt zárókonferenciájára és a révátkelő –folyami kikötő ünnepélyes átadására.
Elsőként Lábatlan polgármestere, Dinnyés István köszöntötte a megjelenteket. Beszédében elmondta, Piszke (Lábatlan) 1863-tól kezdve bekapcsolódott a dunai hosszirányú közlekedésbe is. Ekkor a Gerenday család létesített itt kikötőt, ahonnan kertészetük termékeit és a közelben kitermelt vörösmárványt szállították Bécsbe és Budára, később Nyugat-Európa más országaiba is. A kikötőben naponta kétszer a Buda és Bécs között közlekedő gőzhajó is megállt. A kikötőt a második világháborúban aláaknázták és felrobbantották.
2006 áprilisában a két kormány megállapodást írt alá turisztikai határátkelési pontok kijelöléséről a magyar-szlovák határ mentén. Ezek között volt a Karva és Piszke közötti is. Ekkor a két önkormányzat kísérletet tett a révátkelés újranyitására, de a megfelelő infrastruktúra és a hatóságok támogató hozzáállásának hiányában a kezdeményezés sikertelen maradt. A schengeni határnyitás óta a meglévő fejletlen infrastruktúrát kihasználva alkalomszerűen lehet átkelni a Dunán.
2008-ban mindkét önkormányzat döntést hozott a révátkelő újraépítéséről oly módon, hogy a fejlesztés a dunai közlekedésbe is visszakapcsolja a két települést.
Lábatlan Város Önkormányzata és Karva Község Önkormányzata „Együttműködés határok nélkül- Partnerség a jobb határátkelés érdekében” címmel révátkelő kialakítását, közlekedési infrastruktúra fejlesztését, valamint eszközbeszerzést valósított meg a Magyaroszág- Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 c. program keretében.
A projekt átfogó céljai a munkaerő-migráció és a vállalkozási intenzitás erősítése a határtérségben, a turisztikai együttműködés fejlesztése a két part között, a két határ menti térség versenyképességének és társadalmi integrációjának erősítése.
Közvetlen céljai közé sorolta a jobb határátkelési feltételek biztosítását Lábatlan és Karva között, a folyami átkelés feltételeinek megteremtése és a közös turisztikai fejlesztések megalapozását.
A projekt keretében sor került azon dokumentációk, tervek elkészítésére, melyek a nemzetközi és nemzeti előírások szerint szükségesek voltak. A fejlesztés nagyságrendje és a támogatás mértéke miatt is -a támogatási szerződés aláírását követően- közbeszerzési eljárást kellett lebonyolítani.
A kivitelző(k)vel való szerződéskötést követően megkezdődött az infrastrukturális fejlesztés, melynek fő elemei voltak: úszómű telepítése Lábatlanon, úszómű telepítése és a kishajó fejlesztése Karván, megközelítő járda, kiszolgáló épületek kialakítása, közműhálózat-fejlesztés.
A lábatlani oldalon nem volt hajó kikötésére alkalmas fogadóhely. A beruházással kialakításra került egy 22*6,5 m nagyságú úszómű felhasználásával közforgalmi kikötőhely, mely egy férfi-női mosdóval, valamint jegyárusításra is alkalmas kiszolgáló-helyiséggel is rendelkezik. Sor került továbbá a már meglévő kishajó felújítására az utasok biztonsága érdekében, hiszen a tájékozódást nagyban segíti a beszerelésre kerülő navigációs rendszer és egyéb technikai eszközök.
A kikötő ponton elsősorban a Lábatlan és Karva közötti átkelő járatot biztosító kishajó (NDK gyártmányú, 075.5 típusú) mindkét parton történő kikötését szolgálja. A két különböző magassági szintű beszállóhely azonban lehetővé teszi más hajók kikötését is.
A fedélzeti beszállóhely alkalmas a Duna ezen szakaszán közlekedő személyhajók fogadására is.
A fedélzeten 2 db fedélzeti ház (fogadóhely) található.
A vízfolyás felőli rész a szolgálati rész, itt raktár, zuhanyzó, személyzeti WC, iroda került kialakításra. A másik fedélzeti ház az átkelésre váró utasoké. Itt váróterem és WC-k találhatók. Az egyes helyiségek a fedélzetről nyíló ajtókon keresztül közelíthetők meg, kivéve a vizes helyiségeket, amelyek belső közlekedőkről érhetők el.
A pontonokon két ki- és beszállóhely található. A kishajó személyek, kerékpárok átkelését biztosítja.
A kikötői terület megközelíthetőségének biztosítása érdekében szükséges volt egy parkoló kialakítása és gyalogút/járda kiépítése.
Mindkét érintett település központi kérdésként kezeli a turizmus fejlesztését, amihez kedvező adottságokkal rendelkeznek, és az ipari termelés visszaszorulása Lábatlan esetében további lehetőségeket is megnyit.
A beruházás tervezett összköltsége bruttó 783.068 €, melyből az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kormányzati társfinanszírozás által nyújtott támogatás összesen 743.915 €. A projekt megvalósításához Lábatlan Önkormányzata 24.473 €-val, Karva település pedig 14.680 €-val járul hozzá.
A szlovákiai oldalon nem volt szükség a parti infrastruktúra fejlesztésére. A Karva község tulajdonában lévő kishajó felújítási költségei és a biztonságos üzemeltetéshez szükséges új eszközök beszerzése képezte a pályázat részét. A hajó kívül-belül megszépült, új motorokat és korszerű radar készülékeket kapott. A hajóforgalom fogadására alkalmas úszóművek Pozsonyban készültek. A munkálatok 2013 áprilisában értek véget az úszóművek beállításával.
Duka Gábor Karva polgármestere beszédében a település múltját és jelenét hangsúlyozta. Karva a Duna bal partján fekszik, és a benne található kastélyok száma alapján a községet a kastélyok falujának is nevezik. Karva határa már az ókorban is lakott terület volt, amit több régészeti lelet is bizonyít. A faluról szóló első írásos feljegyzés 1245-ből származik. A község hosszú ideig a Tardossyak tulajdonában volt, később a Karvayak birtokolták, a továbbiakban pedig több más földesúr. A lakosság földműveléssel, halászattal és molnárkodással foglalkozott.. A község domináns épülete az 1232-ben, kései román stílusban épült római katolikus, Boldogságos Szűz Mária templom. Jelentős műemlékek a Láng, és a Szarvassy családok kastélya. A romantikus Duna-part tiszta strandjaival nemcsak a helyiek, de az idelátogatók számára is vonzó. A történelmi műemlékeken, a természeti kincseken és az itteni jó borokon kívül Karva község a vendégszeretetéről is ismert. A falu új arca és dísze, a Duna-korzó. A folyóhoz közel olyan szép főteret kapott a község, amelyet akár egy kisváros is irigyelhet. Ebben a komplexumban található Karva közigazgatási, egyházi és kulturális központja is. Az egyházi, az Árpád-korból származó templom adott volt, de az új községháza is itt kapott helyet, és kisvártatva a hivatal is beköltözhet. Hogy az egész kerek legyen, már csak az egykori Hrossó-kúriát kell felújítani. A tér részét képezi a nyitott színpad, félkörben padokkal, a Rákóczi-szabadságharc helyi eseményeinek 300. évfordulójára emelt emlékmű (egyben Bottyán Jánosé és két francia tábornoké is, akik itt táboroztak). A szépen kikövezett térről hajóhíd vezet a töltés sétányára, s az egészet pontfények és rejtett megvilágítás teszi bensőséges hangulatúvá. Mindezek fölé hatalmas vadgesztenyefák lombja borul. A tér mellett pedig olyan látnivalót kínál a régi temető, amely párját ritkítja. A fák félhomályában 17–18. századbeli sírkövek sorakoznak, érintetlenül, befutva repkénnyel és buja zölddel. Mintha egy különös arborétumban bóklászna az ember. Ráadásul fentről, a Duna töltéséről leírhatatlanul szép kilátás tárul a szemünk elé a szemközti Lábatlan dombkaréjára és magára a Dunára, amely éppen ezen a szakaszon a legszélesebb. Az innenső oldalon található homokos part is sok embert csalogat ki nyaranta a vízhez.
Az egykori kúria mellett felépítették az új kápolnát. Szeretnénk, ha a kápolna egyik állomása lenne az egész Európát átszelő Mária zarándokútnak.
„Nálunk kössön ki!” A mai napon átadott új révátkelő és folyami kikötő a nagy kirándulóhajók is megállhatnak. „Rajtunk fog múlni, hogy megállnak-e. Szeretnénk olyan programokat kínálni, hogy érdemes legyen. Három dologra gondoltunk. Azt tervezzük, hogy az idegeneknek megmutatjuk, milyen volt az egykori dunai halászat – gyakorlati bemutatóval, gasztronómiával kiegészítve. A lábatlani kőbánya több európai főváros épületeihez szolgáltatott anyagot, ők erre a hagyományra tudnak építeni. Vagy bemutatjuk például az aranymosást. Ez csak három ötlet, a sor folytatható, sőt lehet, hogy egészen más dolog lesz a nyerő” –mondta a polgármester. „Egyébként az a jelszavunk, hogy Karván jó legyen élni – mondja Duka Gábor. – Ebben minden benne foglaltatik, s ha egy óráig ecsetelném, akkor sem tudnám bővebben kifejezni. Mint legutóbb is említettük, három kincsünk van: a lakosok, az ivóvíz és a falu fekvése.”
Nos, ezek megmaradtak, és a karvaiak jó példáját adják annak, hogyan kell élni a helyi adottságokkal. Eredetileg meg akartam kérdezni, miért jó az itt lakóknak, és mi hasznuk származik abból, ha tetszik a falu az idegeneknek, de mindent megtekintve a kérdés okafogyottá vált. Azon túl, hogy az egésznek pozitív kisugárzása van, és egyfajta tartást ad a helyieknek, a csinosodás turistacsalogató, s ez végső soron mindenkinek jó. A három kincs szerepet játszhat abban is, hogy egyre többen szeretnének Karván élni.
Ezt követte az elkészült beruházás ismertetése, amelynek előadója, Komjáthy László tervező volt. Popovics György a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke. Valaha a mindennapi életrésze volt, hogy a Duna két partja között komppal közlekedtek az emberek. Sőt, Piszke-Lábatlanon hajókikötő fogadta naponta a Bécs-Budapest között közlekedő személyszállító hajót 1863-tól fogva! Aztán a Duna évtizedeken át elválasztotta a két parton élőket, a lábatlani kikötő elpusztult a háborúban, s nem építették újjá. Az Európai Unióhoz és a schengeni övezethez való csatlakozás lényegesen leegyszerűsítette a két ország két települése, Lábatlan és Karva közti rendszeres kompjárat elindítását, hangsúlyozta az elnök. A ma már testvértelepülés Lábatlan és Karva egy kilométernyire fekszik egymástól, szárazföldön, hídon megközelítve azonban 50 kilométernyi a távolság. Az átadásra kerülő révátkelő kiépítésével azonban ismét csupán egy kilométernyi lesz a távolság!
Ezt követte az emléklapok átadása, majd a révátkelő ünnepélyes megáldása, felszentelése és átadása, Darányiné Csonka Valéria és Szabó János, a református és a katolikus egyház képviselői révén.
A szalag átvágását követően a zárókonferencia résztvevői megtekintették az új kikötőt s ezzel megkezdődhet a szomszédolás a vízen át!
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
További fényképek Képgalériánkban ITT>>>
{phocagallery view=category|categoryid=1104|limitstart=0|limitcount=0|type=1}
{iarelatednews articleid=”26522″}
